A különböző nemzetek és régiók akcióinak és reakcióinak nincs szükségszerű sorrendje - csak a következmények sokszor beláthatatlan végeredményű áradata. Az új gazdaság előretörésével azonban a "régi kor" egyszerűbb mechanizmusai, lineáris folyamatai nem halnak ki. Jellemzően ilyen folyamat egy fejlődő ország fáziskésése valamely csúcstechnológiai ágazatban. Ennek ma, Magyarországon is tanúi lehetünk. Felemás folyamat ez: egyszerre része a régi és az új gazdaságnak.

Befektetési boom egy csúcstechnológiát képviselő ágazatba, ez az egyik jellemzője az új gazdaságnak. A tőke valamely - Soros György szerint - elégtelen (mert szubjektív) meglátásból, a gyarló, mégis mással nem helyettesíthető egyéni elvárástól vezérelve beárad a szolgáltatás, termelés vagy kereskedelem egy új formájába. Ez az adott szektor ugrásszerű fejlődését és dinamikus rendszerré változását eredményezi. Az új befektetési ötlet idővel irányadóvá válik, sokszor a józan észt is meghazudtolva. Való igaz: ma a magyar lakosságnak mindössze 10 százaléka rendelkezik internet-hozzáféréssel, mégis, nálunk is terjed az egész világot magas hőfokon tartó öngerjesztő piaci mechanizmus: az elektronikus (e-)kereskedelmet övező befektetési láz.
*
Az on-line-üzlet beteljesülésének első csalogató hatású bizonyítéka az Elender 8 milliárd forint körüli értékesítése volt; a cégalapító már tavaly szeptemberben előrevetítette nyilatkozataiban a boomot. Aztán 2000 áprilisában beindult a gépezet: sorra robbantak be a köztudatba az internetes kockázatitőke-befektetések.
Az Index 3 millió dollár értékű tőkebevonása után egy héttel új, május elsejétől induló tartalomszolgáltató cég megalakulását jelentették be, olyan nagyágyúkat nevezve meg befektetőkként, mint a CBS, a Viacom, a Go2Net, a Cox Interactive Media, valamint a Meryll Linch és a Salamon Brothers befektetési cégek ügyvezetői. Csak éppen az új vállalat nevét nem kívánták nyilvánosságra hozni. A paktum egyébként nemcsak hazánkat érinti, hanem 13 további kelet-európai országot is.
Felvettük a kereskedelem élvonalának szédületes tempóját is: egy napra (!) rá közel kétmillió dolláros (mintegy 550 millió forintos) tőkeemelést szivárogtatott ki a sajtó a ConCorde Értékpapír Rt. háza tájáról, amely már korábban is úttörő volt az e-kereskedelemben: tavaly októberben az Első Internet Bróker Kft.-vel közösen indította meg a piacvezető tőzsdei on-line kereskedést bonyolító ConCorde Directet. Megjelenik az első magyar női netmagazin (persze kanadai tőkével). A Fotex kihirdeti multivá válásának szándékát, és bevonul az e-kereskedelem arénájába. Májusban az OTP és a Matáv konzorciumot hoz létre a vállalatok közti elektronikus piacra (business-to-business) lépés céljából, karöltve az Andersen Consultinggal és a Compaq hazai leányvállalatával. A Portfolió című on-line gazdasági újságot német tőke erősíti fel. A belga trónörökös hazánkba látogatva új "kikötőt" alapít a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvánnyal, amely a magyar vállalkozók új gazdasághoz történő felzárkózását hivatott segíteni.
Az új gazdaság magyar ikonjává váló Graphisoftot bevezetik a tőzsdére. Majd a piac további szereplői lépnek reflektorfénybe: hirtelen láthatjuk, hogy mindenki részvénytársasággá nőtte ki magát; így például az eco.hu vertikális gazdasági portált üzemeltető eco.net Kft. - amely egy újabb, jövőbeli tőkebevonás lehetőségét is megpendíti -, a Matávnet Kft. 593 millióról 11,2 milliárdra emeli tőkéjét, a Telnet Magyarország szintén rt.-vé alakul -3 millióról 550-re emel -, és stratégiai döntést hoz, miszerint elsősorban a content-managementre, vagyis a hozzáférés-szolgáltató, webfejlesztési, biztonságtechnikai és on-line marketing üzletágra helyezik a hangsúlyt.
A PSINet úgy dönt, hogy szétválasztja az Elender különböző tevékenységeket végző vállalatrészeit, utat engedve azok kiteljesítésének: egymástól függetlenedve szabadon követhetik a saját üzletáguk diktálta fejlődés tempóját. Az első cég a vállalatközi elektronikus üzleti kapcsolatokban, a második a tartalomszolgáltatásban és az Elender-portál működtetésében, a harmadik kommunikációs kampányok tervezésében, a negyedik pedig az alkalmazásfejlesztési üzletágban folytatja munkáját. Nyilvánosságra hozzák 20-25 millió dolláros befektetésüket is, amely egy budapesti optikai hálózat kiépítését hivatott szolgálni. Július elején a Wallis Rt. szerez 20 százalékos tulajdonjogot a PSINet-Elender Rt.-ben, és célként tűzi ki az új szerzemény közeljövőbeli tőzsdei bevezetését is.
Az amerikai WorldCom leányvállalata révén Magyarországon is megveti lábát: megjelenik az UuNet Kft., amely tavalyi bejegyeztetése óta, 10 százalékos piaci részesedést megcélozva, csöndben kiépítette nagy kapacitású rendszerét. Augusztus elejétől induló szolgáltatásával kezdi meg futását célja felé: először internetszolgáltatóknak kínál gerinchálózatot, majd lakossági, modemes hozzáférés számára is elérhetővé válik.
Az ember nem győzi kapkodni a fejét.
*
Amikor az irányadó trend szárnyal, a tőke folyamatosan áramlik a szektorba. Az egyensúlyhiány állandó, az egész ágazat tartósan "fel van húzva". Ez a "begerjedtség" kényszerítő erejű is: a tőke ömlik, az e-biznisz cégei válogathatnak a lehetséges befektetők között. Az Index.hu például két tucat befektetőt mérlegelve döntött végül a net IPO - Európa vezető internetes befektetési bankja, amely on-line értékpapír-kereskedő és a tartalomszolgáltatói szektor befektetője is egyben - mellett; a befektetés ígéretes fejlesztést von maga után: ki kicsoda-linkek, turisztikai adatbázis létesítése, új autósportál a Fornaxszal közösen.
Ha viszont valaki belépett a piacra, nincs menekvés a tempó elől. E kényszerítő erejű, felgyorsult innováció az internetes cégek általános, szinte kivétel nélküli veszteségességének oka. Tevékenységük önmagában nyereséges (lenne), ám a folyamatos visszaforgatás nélkül nem tudnának talpon maradni a vágtató piacon.
Mivel az on-line biznisz jelene: veszteség, aki ebbe fektet, a jövőre szavaz. A Fotex példája pontosan mutatja ezt: 380-400 milliós e-commerce-fejlesztésről van szó, amely a jegyfoglalástól az ingatlanpiaci információkig sok mindent magába foglal, de működése első két évében veszteséggel kalkulálnak.
A növekedés kulcsfontosságú. A tőkebevonás időzítése központi tényező: ha túl hamar történik meg, kihagyod a lehetőséget, hogy többet kapj; ha túl későn, kedvezőtlenebb kondícióban kezdeményezed, véged van: már nem vagy kecsegtető lehetőség, és lemaradsz a versenyben. Ha viszont megtörténik a befektetés, akkor bele kell merülni a boomba, versenyt futni a kijelölt piaci részesedésért. A profitot kivonni biztos bukást jelent. A kicsik elől elszipkázzák a vevőket a nagyok, fúziókra nincs idő, ezt ebben az iramban senki nem bírná el, a férgese egyszerűen kihullik, és bezárja on-line-kirakatát. A nyertes visz mindent, szól a boom alapelve. És ez igaz a befektetésekre is. Az Index.hu áprilisi cégfinanszírozása után június végén újabb külföldi befektető invesztál: a világ vezető processzorgyártója, az Intel, az internetes gazdaság növekedését segítő Intel Capital európai befektetői leányvállalatán keresztül (Intel Atlantic) jelenik meg a magyar piacon is. A befektetés mértékét a felek üzleti titokként kezelik.
*
Mindez nem független az európai on-line-befektetési láztól. Kontinensünkön is mindenki az új befektetői vallásban hisz, az internettől várja az anyagi üdvözülést. Tony Blair március végén internethimnuszokat zeng, Schröder akár másnap 30 ezer informatikust importálna Németországba, a Dresdner Bank milliárdokat invesztál netes cégekbe, a Philips ettől várja felfutását, a Reuters is rajta van a témán, a Bertelsman kedvezményes internet-hozzáférést és számítógép-vásárlást kezdeményez valamennyi alkalmazottja (és szűkebb családja) számára, hogy jól informált munkavállalókként legyenek a cég hasznára.
A hírek szerint annyira megerősödik Európa pozíciója az elektronikus kereskedelemben, hogy az USA 2001-ben már mindössze 48 százalékkal fog részesedni a forgalomból a mostani 62 százalék helyett.
*
Egy begerjedt tőkeáramlás leállításához hatalmas kételyek érvényre jutása szükséges, hiszen az elvárásokhoz fűződő ragaszkodás hihetetlenül intenzív és katalizáló hatású is egyben. Van egy vicc: ha valaki .com végződésű névvel vezeti be cégét a tőzsdére, két perc alatt multimilliomos lesz -és ez nem is áll olyan messze a valóságtól. Pedig az új gazdaság e-commerce-es zászlóvivőinek forgalma általában véve is csekély a régi gazdaság iparágaihoz (olajipar, autógyártás stb.) képest: szakértők szerint 15 milliárd dolláros forgalmat jelent csupán, tőzsdei értékük mégis 410 (más forrás szerint csak 171) milliárd dollár összértékű.
Ma az on-line-hit jegyében cselekedni viszont egyre kockázatosabb. Az elemzők régóta kongatják a vészharangot, hogy túl sok a fölpumpált árú és imázsú netes cég, közeledik az időpont, amikor a túlzott elvárás ténye felismerésként tudatosul a piaci résztvevőkben.
A Microsoft feldarabolásáról szóló ítéletre érzékenyen reagált a tőzsde, a technológiai részvények zuhanni kezdtek. Aztán megtörtént a "csoda": csődbe ment az e-commerce egyik gyöngyszeme, a boo.com on-line divatáruház. A trend továbbhullámzik, az on-line játékboltok is sorra bezárnak, a Nickelodeon becsukta a Red Rocketet, a Disney pedig a Toysmartot, amely karácsonykor még a legjobban menő e-boltok egyike volt. Az eToys is a végét járja, részvényei tavaly 80 dollárt értek, ma már 6 dollárt is alig adnak érte. Egy májusi brit felmérés is megerősíti a teret nyerő feltevést: az Egyesült Királyság-beli internetes cégek többsége fél éven belül kifut a tőkéjéből. Június végén egy hitelképességi elemzés nem éppen pozitív színben tünteti fel az e-commerce másik kedvencét, az amazon.com on-line könyváruházat (vezetőjét, Jim Bezost nemrég még az Év Emberének választotta a Times). Közvetlen közelségbe került a lehetőség, hogy a cég nyáron kifuthat pénztartalékaiból, és ha újabb tőkeinjekcióra nem mutatkozik hajlandóság, le kell húzni a virtuális könyvesbolt redőnyét. Részvényei rögvest 20 százalékot estek. És hogy példával is illusztráljuk egy boom szereplőinek egymástól függését: a bizalmatlanság azonnal átterjedt a Yahoo és az eBay papírjainak értékelésére is.
*
Feltételezhető, hogy a fejlett országok on-line iparágainak és kereskedelmének krízise előbb-utóbb hatással lesz Kelet-Európára is. Ám ez valószínűleg nem érinti közvetlenül a hazai on-line-cégek prosperálását, amelyek még az intenzív felfutó időszakban tartanak majd.
A magyar webes tőzsdék forgalmát idén 20-25 milliárd forintra prognosztizálják. A Carnation Internet Consulting szerint a teljeskörűen értelmezett e-kereskedelem a tavalyi 160 millió forintos forgalomról 440 millióra emelkedik. Ráadásul az on-line-kereskedelem kínálata is ugrásszerűen bővül majd, a korábbi gyakorlattól eltérően a közeljövőben az on-line-áruházak már nem csak olyan árucikkeket fognak kínálni, amelyek kiválasztásához nem feltétlenül szükséges a vásárló személyes jelenléte (CD, könyv, számítástechnikai és elektronikai cikkek stb.). Ugyanez a tartalom oldalán: 2,5 millió magyar vonatkozású weboldal létezik a világhálón, a kínálat minden hónapban 10 százalékkal bővül.
Az "együtt rezdülés" a magyar e-biznisz felívelésének szereplőit is egybeköti: kereskedőt, szoftvergyártót, tartalomszolgáltatót, tanácsadót egyaránt. Ez utóbbi, a Carnation Consulting 1 millió dollár értékű céggé lépett elő, és máris megjelent a külföldi befektető: a brit Octave kockázatialap-kezelő 100 ezer dollárt tett be a vállalkozásba, és újabb, 4 millió dollár értékű "feltöltést" tervez.
*
Lehetséges, hogy minden globális internetes trend csak késve érkezik el hozzánk. A külföldi tőke többek közt ezért is lépett be olyan látványosan a hazai e-bizniszbe: egy szűz piacon simán eljátszhatja még egyszer ugyanazt, amit odahaza már aligha. Nem véletlen, hogy a hazai, elsősorban angolszász pénzeket mozgató tőkealapok mindeddig nem jelentek meg a magyar e-bizniszben, befektetéseik a régi gazdaság hagyományos tevékenységeire korlátozódtak, az új gazdaság tekintetében csak a számítástechnikáig mentek el.
Az internetes robbanás befektetéseiben végül befutónak bizonyulók szinte egytől egyig külföldi, e-bizniszes cégek, amelyeknek a szektorban szerzett jelentős nemzetközi tapasztalata segítséget ad nemcsak az ígéretes, befektetésre érdemes vállalkozások kiválasztásában, hanem azok működtetésében is: nem csupán pénzt adnak, de hozzáférést is a nagy értékű üzleti tapasztalathoz, ezáltal pedig viszonylagos biztonságot a felfutó cégnek.
Ebben a fáziskésésben - amely szakértők szerint 2-3 évnyi különbség a Nyugathoz képest - rejlik az olyan országok előnye, mint Magyarország: a fejlődők a fejlett régió kárán tanul(hat)ják meg az új folyamatok és jelenségek kockázatait s azok elkerülésének módozatait.
Az első tőkepiaci felhevülés utáni zuhanó, pangó, majd újra megemelkedő periódusoknak már tartalmazniuk kell a kudarcokból leszűrt tanulságokat. Ezek a tapasztalatok átterjednek a fáziskéséses régiókba is. Globális egységként tekintve: az eltérő fejlettséggel és rutinnal rendelkező területek ekkor már közelednek egymáshoz; bonyolultabb szerkezet keletkezik, és az egész dinamikus rendszer eljut a komplexitás egy új fokára.
Egyelőre még nem tartunk itt. A külföldi tőke irányította versenyfutás még csak most indult el az e-kereskedelem magyar piacának felosztásáért. De a gyors növekedés miatt nem sokáig marad fenn e nyitott, befogadó piaci állapot. A hatalom, a nyugati gyakorlathoz hasonlóan, itt is alighanem néhány élvonalbeli játékos kezében fog összpontosulni. E viszonylagos megmerevedés ellenére a szektor továbbra is irgalmatlan erővel vonzza majd a tőkét.
Ezt a beállást se képzeljük valami új, stabil állapotnak. A sorozatos nyugati csődök miatt a PricewaterhouseCoopers és a Forrester Research is arra a következtetésre jutott, hogy az on-line vállalatoknak alaposan át kell alakítaniuk üzletpolitikájukat és szolgáltatásaikat, ha piacon akarnak maradni. Vagyis az egész rendszer rákényszerül, hogy ismét "kitalálja magát".
*
A kérdés most az: ki tudják-e használni a szektor magyar menedzserei a fáziskésés előnyeit? El tudják-e kerülni a boo.comnál és száz más cégnél tapasztalható felelőtlen üzletvezetés csapdáit, azt, hogy költekező módon lovagolják meg az üzletág jövőjébe vetett hitet? Megszűnik-e és mikor a szektor előrenyomulását visszatartó destruktív tényező, az internetes hozzáféréshez kapcsolódó telefontarifák tarthatatlan drágasága? Képesek leszünk-e a tőzsdepánikok és -zuhanások zavarai után egy magasabb koordináció és önkorrekciós szisztéma részesei lenni?
Kriston László



Az on-line vállalatoknak alaposan át kell alakítaniuk üzletpolitikájukat és szolgáltatásaikat, ha piacon akarnak maradni. Vagyis az egész rendszer rákényszerül, hogy ismét "kitalálja magát".

A külföldi tőke többek közt ezért is lépett be olyan látványosan a hazai e-bizniszbe: egy szűz piacon simán eljátszhatja még egyszer ugyanazt, amit odahaza már aligha.