Az általánosan tapasztalt csökkenő megtakarítási kedv a befektetési alapok piacán nem érvényes, legalábbis ezt mutatja a Befektetési Alapkezelők Magyarországi Szövetségének (BAMOSZ) hónapról hónapra olvasható statisztikája, a trendekről, azok változásairól szóló elemzése. És ez jó jel, hiszen az Európai Unióba való belépésünk után a maihoz képest is többszörösen sokszereplőssé válhat ez a piac.

Egyre több az érdeklődő

A befektetési alapok nem csupán a hozam biztonságosságát garantálják, hanem a jó megoldásokat is megkeresik helyettünk: igény szerint prezentálják a stabil haszonnak és a kisebb-nagyobb piaci kockázatokkal járó jövedelemnek az elegyét. A pénztöbblettel, előtakarékoskodási tervvel rendelkező emberek mind nagyobb számban ismerik fel az alapok rugalmas és stabil voltát, vélekedik Fatér Gyula, a BAMOSZ elnöke. Szerencsés lenne, ha az állam ugyanígy látná, s engedné, elősegítné a szektor fejlődését. Az utóbbi 25 évben a világ tőkepiacának meghatározóivá váltak a tömegigényeket kielégítő alapok, így nem lenne célszerű idehaza sem háttérbe szorítani őket. Már csak azért sem, mert a központi költségvetés számára sem mellékes, hogy keletkeznek-e itt komoly megtakarítások.

Az alapok nemzetközi „sikersztoriját” Fatér Gyula annak tulajdonítja, hogy ezeket azzal lehet megtölteni, amivel akarjuk: ha részvényekkel, akkor a hosszú távú megtakarítási formáknak alternatíva, ha pénzpiaci eszközökbe fektet be, akkor a folyamatosan csökkenő kamatokat ígérő bankbetéteknek.

Magyarországon, ahol tíz éve működnek befektetési alapok, különös „kegy”, hogy a szektort elkerülték a botrányok, és azok hatásai. Igaz, az alapok létrejöttekor olyan szigorú, kemény korlátozórendszer alakult ki, amely mellett gyakorlatilag nem is kerülhetett sor semmilyen komolyabb visszaélésre. Így aztán a kétes célú szereplők sem ezt a terepet választották. Belülről pedig etikai szabályzaton keresztül vették elejét a veszélyes vállalkozásoknak. A BAMOSZ elnöke szerint az értékpapírpiac e tekintetben mostanában ért el arra a szintre, amelyet az alapok már a kezdetekben magukénak mondhattak.

Megszondázott alapkezelők

Voltaképpen ideális állapotok alakultak ki mára a befektetési alapok piacán, de vajon meddig lesz így? Hiszen jövő májustól az Európai Unió a pénz- és tőkepiaci lehetőségeket tekintve is abszolút testközelbe kerül. A befektetésialap-kezelők tudják ezt, és október elején többek között ezért ismertették a nyilvánossággal a saját elképzeléseiket. A PricewaterhouseCoopers közreműködésével szondázták meg ugyanis a piac szereplőit – hazai és külföldi alapkezelőket –, hogy kik és mire készülnek.

Az uniós belépéskor még nem jönnek a külföldiek, hanem fokozatosan növekszik csak a számuk, vélekedik Fatér Gyula. Egyelőre két-három külföldi alap van az országban, igaz, most nehézkes a piacra lépésük. Jövő májustól azonban csak egy egyszerű regisztrációra lesz szükségük. Tény, hogy a külföldi alapok zöme részvényekkel foglalkozik, nekik kevésbé érdekük a gyors terjeszkedés.

A közeljövőben várhatóan több lesz az emberek megtakarítása, mint jelenleg, tehát nagyobb arányban keresik majd a részvénybefektetési kínálatot. Igaz, elsősorban a hazai tőkepiacról. A jelenlegi tíz százalék részvény, kilencven százalék kötvény arány az előbbi javára változik meg. E folyamattal párhuzamosan nyerhetnek majd teret a külföldiek.

A felmérés tanúsága szerint, amikor az eurózónába is belépünk, akkor jelennek meg nagyobb mértékben Magyarországon is a külföldi befektetési termékek. A BAMOSZ elnöke szerint az euró korszaka csak látszólag van messze, tehát nagyon is időszerű, hogy a hazai alapkezelők már most gondoljanak arra, hogy mennyire lesznek akkor versenyképesek.