Pécs a magyar átlagnál kétszer nagyobb arányban kistelepülésekből álló Baranya megye megyeszékhelye. Lakossága az utolsó népszámlálás alkalmával 146 ezret számolt, ami azt jelenti, hogy a megye lakosságának hozzávetőlegesen 40%-a itt él.
Baranya megyében az országos átlagnál magasabb a mezőgazdaságból és valamivel alacsonyabb az iparból élők száma. A szolgáltató szektorban nagyjából annyian dolgoznak arányaiban, mint az országos átlag.
Hol dolgoznak a pécsiek?
A legtöbb pécsi állást a versenyszféra adja. Ezen belül is öt, kiemelkedően fontos területet tudunk megjelölni:
1. Feldolgozóipar
Az iparon belül a legfontosabb szektor Pécsen a feldolgozóipar. Itt az emberek valamivel több, mint egyötöde kap munkát. A legerősebb a szektoron belül az elektronikai eszköz és gépgyártás, a gumi és műanyag termékek gyártása, valamint az élelmiszer- és italgyártás. Az öt legtöbb főt foglalkoztató cég között találunk még textil, ruha és bőrtermékeket gyártó céget is, de egy kivétellel az öt legnagyobb munkaadó ebben a szektorban kétszáz főnél többet nem nagyon foglalkoztat.
2. Oktatás
A második legtöbb állást az oktatás területén találják a pécsiek, hiszen itt működik az ország egyik legnagyobb tudományos és kutatóegyeteme. Egyedül a Pécsi Egyetem több, mint hétezer főnek ad munkalehetőséget.
3. Egészségügy
Harmadik legtöbb embert foglalkoztató szektor az egészségügyi és szociális ellátási szolgáltatások. Ezek nagyrészben épülnek az egyetemen folyó munkára, részben pedig összefonódnak vele.
4. Kereskedelem
A kereskedelem és a vendéglátás területén foglalkoztatottak aránya a negyedik olyan szektor, ahol a legtöbb ember dolgozik Pécsen. Érdekes adat, hogy 5% körüli a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma, ugyanakkor a gazdasági szervezetek közel negyede a mezőgazdaságban tevékenykedik. Ez úgy lehetséges, hogy sok az alig néhány főt foglalkoztató mikrocég. Pécsen és környékén folyamatosan számtalan munkalehetőség várja a mezőgazdaságban az helyieket.
Pécsi különlegességek
Vannak olyan dolgok, amiket kapásból kezdünk sorolni, mikor Pécsre kerül a szó. Ilyen a pécsi kesztyű, aminek gyártása egészen a 19. század közepéig nyúlik vissza, vagy a Zsolnay porcelán. Ez utóbbit Zsolnay Vilmos alapította több kereskedelmi és ipari próbálkozás után 1868-ban, aminek az igazi áttörést az 1878-as Párizsi Világkiállítás hozta meg.
Mindkettő szép példája az ipar és művészet összefonódásának, melynek nyomán magas szintű ipari tudásra támaszkodva maradandó művészi értéket produkáltak a találékony és kreatív pécsiek.
A Pécsi Tudományegyetem szintén a város különlegességét és az itt található munkahelyek komoly hányadát adja. Az egyetem ugyan nem tényleges jogutódja az I. Lajos király által itt alapított középkori egyetemnek, de részese annak a történelemnek, ami már 1367-től felsőoktatási képzési központként viszi tovább a helyi hagyományokat.
Végül, de korántsem utolsó sorban meg kell említenünk Pécs kulturális életét és vendéglátóiparát, ami a város történelmére, helyi kultúrájára és picit mediterrán érzetére alapozva csalogatja nem csupán a magyar, de a külföldi vendégeket is. A kultúra és vendéglátóipar számtalan álláslehetőséget teremtett a pécsiek számára, és hozta meg az elismerést, hogy Pécset 2010-ben Európa Kulturális Fővárosává választották.
