Mit jelent az, hogy értékalapú bank?
– Egy bank lényegi hatása a pénzen keresztül mutatkozik meg: mit kezd a rajta átfolyó hatalmas összeggel. Mi olyan projekteket igyekszünk támogatni, amelyek valamilyen módon a társadalmat, a környezetet, a fenntartható fejlődést szolgálják, még akkor is, ha ezek gyakran nem a legkönnyebben finanszírozható programok. Az alapján hozunk stratégiai döntéseket, hogy adott projektnek pozitív, negatív vagy semleges a társadalmi, környezeti hatása, ugyanakkor a MagNet esetében sem sérülhet az alap banki számtan. Mi is a betéteseink pénzét helyezzük ki, tehát felelősséggel tartozunk annak biztonságáért és megtérüléséért. Igyekszünk olyan módot találni, ahogyan mindkét érdek teljesülhet. Ha a társadalmi, közösségi, környezeti hatás nagyon pozitív, ám nehezen jön ki a matek, az ügyféllel közösen keressük a megoldást. Egy alapítványi iskola hitele mögé például a szülők álltak be, természetesen nem saját vagyonukkal, hanem írásban vállalták, hogy az elkövetkező években az iskolába járatják a gyereküket, és fizetik a tandíjat. Ez egyfajta biztosíték volt a hitelhez, hiszen ezzel garantálták az iskola bevételeit. Így a hitelezési előírásoknak is meg tudtunk felelni, és a társadalmi érdek sem sérült. Az értékalapú bank számára nem a profitmaximalizálás a legfontosabb cél, hanem az, hogy a betétese pénzét úgy helyezze ki, hogy azáltal a társdalom valamennyi tagja jobban járjon.
Ezáltal viszont a betétes felelőssége is megjelenik.
– A megtakarításoknak éppúgy van hatásuk, mint a fogyasztásunknak. A tudatos vásárló a boltban sem veszi meg azt a terméket, amely mögött gyerekmunka van, vagy amely előállítása feleslegesen terhelte a környezetet akkor sem, ha esetleg az olcsóbb. A fogyasztásunk pozitív vagy negatív hatása már sokkal inkább tudatosult bennünk, mint az, hogy a megtakarításainknak is van jó vagy rossz következménye. Ezt még kevesen látják.
– Igen. Mi a honlapunkon megmutatjuk, hogy egy-egy projekt mögött mekkora a betétállomány, és a betéteseknek köszönhetően a hitelezett szervezet mennyit spórol. Nem a betétes kap akciós kamatot, hanem a hitelfelvevő fog kevesebbet törleszteni. Arra is van mód, hogy a hitelfelvevő leírja, mire szeretné elkölteni a pénzt, ezt megossza közösségi oldalán az ismerősei, követői között, akik tudatosan eldönthetik, hogy a megtakarításaikkal – akár más bankból áthozva hozzánk – beállnak a projekt mögé. Olyan közösséget építünk, amelynek a tagjai felelősek egymásért, a társdalomért, a világért, miközben természetesen a profitcélok sem vesznek el. A betétes pénze biztonságban van, kamatozik, mellette láthatóvá tesszük, hogy a megtakarítással milyen hosszú távú hatást ér el. A hitelesnek pedig minden mögé álló betét olcsóbbá teszi a finanszírozást. Ez a modell a banknak is előnyös: az elkötelezett ügyfeleink hosszú távon itt tartják a pénzüket, mert értékalapon választottak minket. A betétes a honlapunkon negyedévente megnézheti az elszámolást: abban az időben mennyi betét gyűlt össze adott hitelcél mögött, és az mennyi megtakarítást hozott a hitelfelvevőnek. A tudatos betétesek a hozammaximalizálás helyett a pénzük által elért társadalmi hatást szeretnék maximalizálni.
Sokan vannak ilyenek?
– Nem, de nő a számuk. Most vezettünk be egy applikációt a netbankunkban, amelyen keresztül minden ügyfelünknek megmutatjuk, hogy az ő banki tevékenységének nulla és száz százalék között mekkora a társadalmi, közösségi hatása. A nálunk bankolók számtalan módon fejthetnek ki társadalmi hatást. Rendelkezhetnek arról, hogy mely civil szervezet kapja meg a bank éves profitjának tíz százalékát, beállíthatják, hogy bankkártya-költéseik bizonyos százalékával melyik civil szervezetet támogatják, a számlavezetésért tetszőleges összeget fizethetnek a becsületkasszába, vagy választhatják a közösségi mentorbetétet, amikor a már említett módon a megtakarításukkal egy hiteles számára teszik olcsóbbá a finanszírozást. Ha valaki minden közösségi jogával él, akkor az ő aktivitása száz százalék. Amikor nyáron bevezettük a közösségi hatás mérését, az ügyfélátlag tizenöt százalék volt, azaz a bank ügyfelei átlagosan ilyen mértékben éltek a transzparens támogatási lehetőségekkel. Két hónappal később ez az arány ötven százalékkal megugrott, és felment az átlag huszonkét százalékra. Láthatóan sokat ér ez a transzparencia. Sokan nem is tudták például, hogy a netbankunkban egy kattintással beállíthatják, hogy a bankkártya-költéseik bizonyos százaléka egy civil szervezetet támogasson. Ez neki nem kerül semmibe, egy civil számára viszont a sok kis összegű támogatás akár a működőképesség feltételét jelentheti.
Van edukációs hatása a MagNet tevékenységének?
– Igen. Nálunk nem a menedzsment dönti el, hogy a megtermelt profit bizonyos százalékával milyen szervezetet, tevékenységet támogat. Nem fogjuk a helyi kosárlabdacsapatot szponzorálni azért, mert az igazgató valaha kosárlabdázott. Az ügyfeleinket szeretnénk rávenni arra, hogy a pénzükkel vállaljanak aktív társadalmi szerepet, és érjenek el pozitív változást. Akkor kapják meg a civil szervezetek a banki profit tíz százalékát, ha sok ügyfél rendelkezik a maga ezer forintjáról, akkor kap valaki plusz hitelkedvezményt, ha több közösségi betétes is mögé áll. Tavaly a profit tíz százaléka hatvanhárommillió forint volt, aminek a hetvenhét százalékát elszavazták az ügyfelek. Amiről ők nem rendelkeztek, mi sem osztottuk szét, bent hagytuk a következő évi támogatási alapban. Szeretnénk megmutatni, hogy a változás nem felülről, nem kívülről történik, hanem ezért mindenkinek tennie kell a maga eszközeivel. A MagNet felépíti a struktúrát, beállítja a finanszírozási célokat, tehát keretet teremt arra, hogy adomány, adományozó és adományozott találkozzon. De a lépést nem teszi meg helyettük. Ahhoz, hogy a lehetőségből támogatás legyen, az ügyfeleknek is cselekedniük kell: élniük is kell ezekkel a különleges ügyféljogokkal. Közösségi bankként célunk az is, hogy a hasonló értékeket vallók akár közvetlenül is találkozhassanak egymással. Összekapcsolunk cégvezetőket, szakembereket, civil szervezeteket, magánembereket, hogy aztán ők maguk alakítsák tovább támogató kapcsolataikat.
Mi lenne az ideális aktivitási szint?
– Élethelyzettől is függ, hogy ki mikor mennyit tehet meg. De az látszik, hogy azoknak, akik a mindennapi tevékenységük során odafigyelnek egymásra, a környezetükre, magasabb az EQ-juk, érettebbek, bölcsebbek. Nemcsak „én”-ben gondolkodnak, hanem családban, városban, akár globális léptékben is. Ezek az emberek általában véleményvezérekké is válnak a saját közegükben, akiket mások is szívesen követnek. Nem a kiégés felé haladnak, hanem azáltal, hogy adnak, sokat kapnak vissza, sőt mintha boldogabbnak is tűnnének. Örömmel mennek dolgozni, a munkájuk az életük része, és nem csak szükséges rossz, amit majd kompenzálni kell, hogy az életük egyensúlyba kerüljön.
