Sármellékre érve első nekifutásra elautóztunk a cég székháza mellett. Azt gondoltuk, az épület majd úgyis feltűnik. Tévedtünk! Az irodaház úgy olvad bele környezetébe, hogy csak az veszi észre, aki keresi. Bent már más világ fogadott. Az előtérben emlékplakettek és serlegek sora beszélt az elnyert minőségdíjakról, a lépcsőházban pedig egy inga járta megbízható pontossággal útját. Ugyanez a nyugalom jellemezte a cégben dolgozókat is. Racionális rend, feszes munkamenet; mi háromnegyed órát kaptunk. Épp elég ahhoz, hogy képünk legyen arról, miként folyik itt a munka.
Tibor Dávid és Ács Balázs véghezvitte a hazai környezetben sokak szerint lehetetlen küldetést: a tőzsdén keresztüli sikeres tőkebevonást. Pályájuk iskolapéldája annak, ahogy egy garázscégből vállalatot kell építeni. Itthon ez keveseknek sikerült, míg az óceán másik oldalán sok hasonló történetről lehet hallani. A minta minden eleme ismert, csak végig kell menni az úton, amelyen a külföldi főszereplők jártak. Tibor Dávid és Ács Balázs ezt tette, tudatosan és következetesen.
A modell: organikus fejlődés
Lépcsőzetes fejlődés jellemezte a cég elmúlt 15 évét, amely során mindig kínálkoztak új lehetőségek. A két fiatal bátran élt azokkal. Ahogy Tibor Dávid fogalmazott: sok vállalkozó „túlgondolkodik”, s a végén nem tesz semmit. Ők léptek. Voltak persze tévedések, de az alapmodell jól működött.
Azok a vállalkozásaik lettek sikeresek, ahol az organikus fejlődés útját járták végig: kis tőkével, alacsony költségszinttel indultak, helyi vezetővel, partnerrel, akit tulajdonosként is bevontak, s fokozatosan bővítették a tevékenységet. Szlovákiában személyes ismeretségre épült az indulás, s Romániában is, ahol korábbi partnerükkel erősítették meg kapcsolatukat. Az első lehetőségek „adódtak”, később tudatosan követték ezt az utat. Szerbiában és Horvátországban például újsághirdetés útján keresték meg a kollégákat, akikkel felépítették a helyi csapatot. Ahol azonban egyből nagy beruházással, magasabb szintről akartak új céget indítani, elbuktak. Így történt ez Bulgáriában és Csehországban. A cégvezetés gyorsan reagált: egyszerűsített és átszervezett. Nyomás alatt is bizonyított a vállalatcsoport, és végül megküzdöttek a nehézségekkel.
„A lépcsőzetes fejlődés előnye az, hogy a folyamatos visszajelzésekre rugalmasan tudunk reagálni, és ezek alapján építkezünk tovább. A mai napig ez a munkamódszer, amely szerint dolgozunk” – magyarázta Tibor Dávid. „Hasonló módon folyik a gyártókapacitás fejlesztése is: alacsony költséggel indulunk, majd a kezdeti szűk termékportfóliót és mennyiséget a kereslet emelkedésével fokozatosan növeljük az új piacokon. Alapos piackutatás alapján döntünk a további terjeszkedésről, és a saját gyártókapacitás bővítéséről” – tette hozzá Ács Balázs.
A cég olajozottan haladt, az első évtized végéhez közeledve azonban méretei és a további tervek számottevő tőkét igényeltek volna. A fejlesztések bankhitelből történő finanszírozását túl kockázatosnak tartották, a tőzsdén keresztül szerettek volna forráshoz jutni. A befektetőknek 2008-ban mutatkoztak be, s a cég szervezetét, működési folyamatait ennek tükrében alakították. Tibor Dávid már ekkor egyértelművé tette, hogy meg kívánják különböztetni magukat azoktól a társaságoktól, amelyek nem világos koncepcióval döntöttek a tőzsdei bevezetésről: arra akarják használni a nyilvános piacot, amire való, tőkebevonásra, amiből a gyártókapacitás fejlesztését finanszírozzák.
A 2011-es technikai bevezetés után, az idén tavasszal 6,1 millió eurót vontak be a cégbe. Kevesebb, mint remélték, ám ahhoz elegendő, hogy a fejlesztések elinduljanak. Arra a kérdésre, hogy a megfelelő pillanatot választották-e, Tibor Dávid úgy válaszolt, hogy aki az ideális pillanatot várja, az nem csinál semmit. A külső piaci körülmények nem voltak optimálisak, jogilag, szervezetileg, szakmailag azonban felkészültek. Ráadásul az ágazat helyzete szempontjából időben léptek Ács Balázs szerint. Óriási felívelést ugyan nem, de egy-két éven belül a fejlődés elindulását várják az az építőiparban, persze nem az új lakások, hanem a felújítások területén. Erre az időszakra biztos gyártói és piaci háttérrel kívánnak felkészülni.
A részvényesektől kapott friss tőkét az elmúlt hónapokban befektették. Szeptemberben megnyílt a csoport legújabb üzeme Sepsiszentgyörgyön. Az 1,6 millió eurós beruházással megvalósult létesítményben a homlokzati hőszigetelésben használt polisztirol lapot gyártják. Az ukrajnai Lemberg megyében – mintegy 1,4 millió euróból – polisztirollap-gyár építését készíti elő a vállalat. Itt a termelés várhatóan 2013 első félévében indul. Augusztusban a káli gyártóbázison indult el az üvegszövet-háló gyártásának alapozása. Az 1,4 millió eurós beruházás eredményeként várhatóan 2013 második felében kerülnek piacra a Masterplast saját márkájú termékei. A három fejlesztés eredményeként a társaság 2014-re már 114 millió euró árbevételt és 8,8 millió euró EBITDA-értéket – kamatok, adózás és értékcsökkenési leírás előtti eredményt – prognosztizál.
Arra a kérdésre, hogy hová kívánnak eljutni pár éven belül, Tibor Dávid azt válaszolta, hogy a térség megkerülhetetlen vállalata szeretnének lenni a tevékenységi területükön. Hangsúlyozta azonban – amit a kibocsátáskor a részvényeseknek is kiemeltek – ez egy középtávú befektetés. Meg kell várni, míg az új üzemek termelőre fordulnak. A legnagyobb növekedési potenciált az ukrán és az orosz piacon látja a cég, ahol a gyors ütemezéssel javítják pozícióikat.
Mindezzel párhuzamosan több saját innovációt és termékfejlesztést elindítottak annak érdekében, hogy lépést tartsanak az új épületenergetikai és tűzvédelmi követelményekkel. Bíznak abban, hogy a befektetőikkel közösen élvezhetik majd ennek a munkának a gyümölcsét – tette hozzá Ács Balázs.
A Masterplast eddigi sikerének egyik alapköve a partnerekkel kialakított szoros és kiváló kapcsolat – az iparági tudás és tapasztalatok egymás közötti megosztása és a működésbeli szinergiák kihasználása –, amire a cég a jövőben is építeni szeretne.
