A londoni gazdasági napilap, amely a Deloitte tanácsadó céggel és a Rzeczpospolita című lengyel újsággal együttműködésben állította össze a térségi vállalatokat értékesítési bevételük alapján rangsoroló - a bankokat nem tartalmazó - 500-as listát, azt írta: a magyar vállalati szektor "elképesztően kifelé tekintő".
A Molt például, amely a teljes térségi listán a második helyen áll, 10,32 milliárd eurós tavalyi bevétellel - az első a lengyel PKN Orlen olajcég, 16,86 milliárd eurós forgalommal -, "korántsem tántorította" el az osztrák OMV-vel folytatott átvételi csata, és csak az elmúlt egy évben áramtermelési vegyes vállalatot alapított a cseh CEZ-zel, emellett lépéseket tett a horvát INA ellenőrzésének megszerzésére is.
Az OTP Bank pedig már hosszú évek óta folytat térségi stratégiát, főleg Oroszországban, Ukrajnában, Romániában, Szlovákiában, Horvátországban és Szerbiában felvásárolva bankokat, áll a Financial Times összeállításában.
Nyomott gazdaság
A teljes, 500-as térségi cégrangsoron belül a magyar "Top 10" bevételi listát a Mol (2.), az Audi Hungária (6.), a Nokia (13.), az E.On Földgázkereskedő (23.), a Philips Magyarország (28.), a Magyar Telekom (33.), a GE Hungary (35.), az MVM (39.), az E.On Hungária (48.) és a Suzuki (52.) alkotja (zárójelben e cégek helyezése az 500-as listán).
A Financial Times szerint a magyar vállalatok térségi terjeszkedése részben magyarázza azt az ellentmondásosnak tűnő jelenséget, hogy miközben a magyar gazdaság tavalyi 1,3 százalékos növekedésével továbbra is "nyomott állapotban" van, a magyar vállalatok "meglepően egészségesnek tűnnek".
A Deloitte kimutatása szerint az 500-as térségi listára felkerült 61 magyar cég teljesítménye tavaly messze felülmúlta a magyar gazdaságét: e vállalatcsoport euróban számolt értékesítési bevétele több mint 10 százalékkal nőtt a 2006-os szinthez képest.
A közép-kelet-európai céglistáról hiányoznak az oroszországi és a fehéroroszországi vállalatok; a Financial Times indoklása szerint azért, mert ezekből az országokból nem lehetett kellően megbízható adatokhoz hozzájutni. Emellett az orosz gazdaság és néhány orosz nagyvállalat mérete miatt nehéz lett volna ezeket beilleszteni az iparági és országos szintű összehasonlításokba, áll a londoni napilap ismertetésében.
Jó helyen az OTP és a MOL
A tíz legnagyobb térségi tőzsdei cégről piaci tőkeérték alapján - a tavaly december 31-ei árfolyam szerint - összeállított listán két magyar vállalat szerepel, a negyedik helyezett Mol és az ötödik helyre került OTP, 10,57 milliárd, illetve 9,75 milliárd eurós kapitalizációval. Ezt a listát a CEZ vezeti, több mint 30 milliárd eurós tőzsdei értékkel.
A bankokról mérlegfőösszeg alapján külön összeállított ötvenes toplistán az OTP - a cseh CSOB és a lengyel Pekao mögött - a harmadik, 33,34 milliárd euróval. A listán összesen hét magyar bank szerepel.
Nyálcsorgató kilátás
A vállalati listához fűzött elemzésében a Financial Times azt írta: az elmúlt évtizedben a közép-kelet-európai térség gazdasága évente átlagosan 4 százalékkal növekedett a nyugat-európai 2 százalékos átlaggal szemben. Közgazdászok számításai szerint ha ez a folyamat fennmarad, a térség GDP-értéke 20 éven belül megkétszereződik, ami "nyálcsorgató kilátás" a hazai és külföldi befektetőknek.
A kormányok és a vállalatok azonban egyaránt súlyos kihívásokkal is szembesülnek: a politikusok a "reformfáradtsággal" küszködnek, a vállalatvezetők pedig a költségek gyors emelkedésével.
A térség vállalatainak mindez a fenyegetések és lehetőségek olyan elegyét jelenti, amelyben a nyugat-európainál sokkal gyorsabban lehet fejlődni, de amelyben komoly problémák is váratlan erővel tudnak a felszínre törni, áll a Financial Times csütörtöki elemzésében.
