Az elmúlt 5-6 évben szinte mindenkitől csak azt halljuk, hogy folyamatos a gazdasági fellendülés, minden a legnagyobb rendben, mi azonban kíváncsiak voltunk arra, hogy mi a helyzet valójában - magyarázza a BNI Magyarország vezetője azt, hogy miért tartották fontosnak a felmérést a magyar vállalkozók körében.
Avidor András kiemelte azt, hogy különösen érdekelte őket, hogy melyeket tartják a vezetők a leghatékonyabb üzletszerzési formáknak, milyen módszerekre vágynak és egyáltalán mi hiányzik ahhoz, hogy hatékonyan működjön a kapcsolatépítés a vállalkozások között. Az egy óra alatt létrehozott értékben komoly elmaradásunk van - tette hozzá. A felmérésben közel 800 vállalkozás vezetője vett részt, akik a legváltozatosabb méretű cégeket képviselték - néhány tízmilliós árbevételű cég ugyanúgy bekerült a kutatásba, ahogyan milliárdos vállalat is, átlagban 100-500 milliós cégek voltak többségben.
Nem a munkaerőhiány a legnagyobb probléma
Az első érdekesség az, hogy nem a munkaerőhiányt tartják a legégetőbb problémának a magyar KKV cégtulajdonosok - hangsúlyozta a szervezet vezetője. Hozzátette, hogy a kitöltők 70 százaléka szolgáltató cég volt, amely megfelel a magyarországi vállalatok közötti aránynak. Emiatt is előfordulhatott, hogy nem a munkaerő a legnagyobb hiányosság, hiszen például az internet alapú vállalkozásoknál ez kevésbé mérvadó. Nem úgy a gyártó cégeknél, ahol ez egy kifejezetten sarkos pont - mondja Avidor.
Azt láttuk, hogy az időmenedzsmenttel adódnak a legnagyobb problémák. Egyszerűen nincs elég idő - folytatja a BNI vezetője. Hozzátette, hogy a válaszokból az derült ki, hogy a magyar vállalkozások többsége szeretne hatékonyabban dolgozni, ám egyszerűen nem áll rendelkezésére elegendő idő a vállalati növekedés lekövetéséhez. Némi ellentmondást jelent, hogy bár az időmenedzsmentet tartják legnagyobb kihívásuknak, amikor céljukról kérdezték őket és miben kívánnak fejlődni a többség még több ügyfelet, vevőt és vevőszerzési módszereket szeretne elsősorban elsajátítani.
A továbbképzéshez rosszul állunk
Másik ellentmondás, hogy bár nincs elég idő, mégis, ha fejlődésről, képzésről, tanulásról van szó, akkor azt lehetőleg személyes tréningeken keresztül szeretnék elérni - mondja Avidor hozzátéve, hogy a vállalkozók többsége, 38 százaléka még mindig a legidőigényesebb személyes képzéseket részesítené előnyben. Mindössze a válaszadók alig több mint ötöde, 23 százaléka venne részt online képzésben. További paradoxon, hogy többen vannak, akik inkább csak saját tapasztalat alapján szeretnének fejlődni, azaz saját bőrükön megtanulva. A válaszadók több mint ötöde, 22 százaléka gondolta így. Holott a szakember szerint a tapasztalati úton történő fejlődés a leglassabb, ami megint nehezen egyeztethető össze azzal, hogy a hatékonyságon szeretnének javítani.
Avidor András szerint az egész egy nagy paradoxon. Azt látjuk a kutatásból, hogy olyan vállalkozók vagyunk, akik több időt szeretnénk, jobb időmenedzsmentet szeretnénk kialakítani, fejlődni is szeretnénk, mégis olyan fejlesztési csatornákat, megoldásokat preferálunk, melyek nem a legidőhatékonyabbak.
A legnagyobb üzleti szervezet vezetőjeként a különböző üzleti közösségeket, klubokat az egyik leghatékonyabb kapcsolat- (így közvetve ügyfél-) szerző és -építő fórumnak tartja. évente 6-8 ezer vállalkozót látunk vendégül több mint 2 ezer rendezvényen - mondja Avidor, hozzátéve, hogy itt egy helyen kap az ember üzleti ajánlást, tudást és még fejlődhet is. Bár hiába tűnik ez egy kiváló lehetőségnek, még így is a válaszadók negyede mondta azt, hogy ismeri a klubokat, jónak tartja, de nem próbálta még ki. A kutatás alapján egyébként az emberek több, mint 70 százaléka hatékonynak tartja az üzleti közösségeket.
Érdekesség továbbá, hogy a magyar vállalkozók számára mennyire testidegen még mindig az online tanulás. Többször előfordul egy-egy nap során, hogy felszabadul 10-20 perc, ami tökéletesen elég lenne kisebb, 3-5 perces rövid, de értékes készségfejlesztő, vagy egyéb online oktatómodulhoz. Ehelyett azonban inkább a közösségi médiában töltjük el ezt azt időt - mondja Avidor.
Avidor András úgy látja, hogy az előttünk álló években jelentős változások jönnek majd a magyar KKV-k életében. A szakember szerint három szegmensre oszthatjuk a KKV-k szegmensét. A rendszerváltástól a válságig, 2008-ig, szinte mindenki vállalkozott, betömték a piaci réseket. Ők letettek egy alapot. Ám jött a következő, 2015-ig tartó időszak, amikor már azon volt a hangsúly, hogy megtanuljunk gazdálkodni. Sokkal kevesebb forrásból kellett életben maradni. Most pedig jön majd az a vállalkozói éra, ahol mindenki a tehetségének, hatékonyságának megfelelően tud majd gazdálkodni és fejlődni egy telített, nem csak magyar szereplőkkel működő hazai piacon . Vagyis adott munkaerőből maximális hatékonysággal tudniuk kell majd értéket teremteni. A BNI vezetője vészjóslón még azt is hozzáteszi, hogy aki nem tanul meg hatékonyan dolgozni a következő években, azt hamarosan megeszi a nemzetközi piac és egy esetleges következő válság.
