Szja: mit kezdjük külföldről származó jövedelmünkkel?

2017. május 17. szerda - 11:35 / piacesprofit.hu
  •    

Sokan most szembesülünk azzal, hogy ebben az évben is az utolsó pillanatra hagytuk személyi jövedelemadó bevallásunk (a továbbiakban „szja bevallás”) elkészítését. Napi szinten az eSZJA eddigi tapasztalatairól szólnak a hírek, valamint felhívják a figyelmünket arra, hogy lassan itt van május 22., vagyis az szja bevallások benyújtásának határideje - olvasható a Mazars blogján.

Azt gondoltuk, hogy a hosszú hétvége pont megfelelő alkalom lesz arra, hogy még idejében átnézzük a NAV által készített adóbevallási tervezetünket és örömmel nyugtázzuk, hogy semmi más teendőnk nincs, hiszen az elkészült tervezet nemsokára végleges bevallássá válik. Aztán egyszer csak a kezünkbe akad (volt) külföldi munkáltatónk igazolása, külföldi kamatról, osztalékról vagy árfolyamnyereségről szóló igazolásunk, netán egyéb, ugyancsak külföldről származó jövedelmünkről szóló dokumentum. Felmerül hát a kérdés, hogy mit kezdjünk ezen jövedelmeinkkel? Be kell-e vallani, vagy sem?

családi adóalap-kedvezmény kiszámítása

Kép: Pixabay

Sok a kérdés, de itt a megoldás! Jelen cikkemben számba veszem a leggyakrabban előforduló, külföldről származó jövedelmeket és azok adóbevallásban történő helyes szerepeltetését. De ne feledjük, hogy nem csak személyi jövedelemadó, hanem járulékfizetési kötelezettség (társadalombiztosítási járulék vagy egészségügyi hozzájárulás) is felmerülhet, ezen közterhek azonban nem képezik jelen írás tárgyát – írja Juhász Nóra, a Mazars Kft. adómenedzsere.

Külföldről származó jövedelmek meghatározása

Mielőtt bármit is tennénk, az első és legfontosabb dolog a külföldről származó jövedelmek számba vétele azok jogviszonya alapján. Ennek megfelelően beszélhetünk nem önálló tevékenységből származó jövedelmekről, tőkejövedelmekről (kamat, osztalék, árfolyamnyereség), vállalkozásból /szabad foglalkozásból származó jövedelmekről, valamint egyéb jövedelmekről.

Fontos megjegyezni, hogy a jövedelmünk bárhonnan is származzon, amennyiben adókötelessé válik Magyarországon, úgy a jövedelmet (a bevétel és a költség különbözetét), valamint az azt terhelő adót forintban kell megfizetni a Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyamának alapulvételével. A bevétel meghatározásához a bevételszerzés időpontja, míg a kiadás esetében a teljesítés időpontja számít. Ugyanakkor a magánszemély választása szerint az adóelőleg, illetve az adó megállapításához a bevételt, valamint a kiadást, a bevétel megszerzésének napját megelőző hónap 15. napján érvényes devizaárfolyam alkalmazásával is meghatározhatja. Forintra történő átszámítást javasolt mindkét fent említett módszerrel elvégezni, majd a bevallásban a kedvezőbb összeget feltüntetni.

Sokak életben maradása egy százalékon múlik
Elszántan járja változatos életútját a 2016-ban 20 éves „SZJA 1%”, vagyis a Magyarországon kifejlesztett, s azóta több ország által átvett találmány, a saját személyi jövedelemadó 1+1 százalékáról való rendelkezési jog, mely a civilek érdekeit szolgálja a kezdetek óta. A szervezetek számára így felajánlott összegek nagyon sok esetben azok fennmaradását, puszta létezésüket teszik lehetővé – hívja fel a figyelmet az 1 százalékról való rendelkezés fontosságára a Magyar Civilszervezetek kommunikációs kampánya.

Adóügyi illetőség megállapítása: mindent vagy semmit?

Annak érdekében, hogy a külföldről származó jövedelmünk adókötelezettségét megállapíthassuk, elsősorban adóügyi illetőségünket szükséges meghatározni. Az adóügyi illetőség egy speciális jogi fogalom, azt fejezi ki, hogy mely állammal állunk adózási szempontból a legközelebbi kapcsolatban.

Egy magánszemély tényleges illetőségét az illetőségre vonatkozó magyar szabályok, továbbá Magyarország és az érintett külföldi állam között hatályos kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény (a továbbiakban „Egyezmények”) előírásai együttesen határozzák meg. Amennyiben megállapítható, hogy mindkét államban belföldi illetőségűnek minősülünk, úgy a korábban említett Egyezmény szabályai döntik el az illetőség kérdését. Ennek meghatározásában az állandó lakóhely, létérdekek központja, szokásos tartózkodási hely és végső soron az állampolgárságunk a mérvadó.

Amennyiben egy magánszemély magyar adóügyi illetőségűnek minősül, úgy világjövedelme után Magyarországon adóköteles.

Mi után adózzak, és mit valljak be adóbevallásomban?

Talán az egyik legjellemzőbb, külföldi forrásból származó jövedelem a nem önálló tevékenységből származó jövedelem.

A magyar személyi jövedelemadó törvény előírásainak értelmében, a nem önálló tevékenységből származó jövedelem esetében a jövedelemszerzés helye a tevékenységvégzés szokásos helye.

Az Egyezmények úgy rendelkeznek, hogy a munkaviszonyból származó jövedelem a magánszemély illetősége szerinti államban adóköteles, kivéve akkor, ha a munkavégzés egy másik államban történik. Ebben az esetben a jövedelmet a munkavégzés helyén terheli adókötelezettség. Ez utóbbi szabály alól a magánszemély abban az esetben mentesül (azaz illetősége államában válik adókötelessé munkaviszonyból származó jövedelme), amennyiben az alábbi három feltétel mindegyike teljesül:

  1. a magánszemély az adott naptári évben (vagy az adott naptári évben kezdődő vagy végződő bármely tizenkét hónapos időtartamon belül) nem tartózkodik több mint 183 napot (a tényleges fizikai jelenlét alapján) a munkavégzés államában;
  2. a kifizető (a jövedelmet juttató) a munkavégzés államban nem minősül belföldi illetőségűnek;
  3. a díjazás költségét nem terhelik át a kifizetőnek a munkavégzés államában található telephelyére.

Fontos megjegyezni, hogy az Egyezmények fentebb említett előírásai magában foglalják a munkaviszonyhoz kötődő természetbeni juttatásokat is (például részvényopció, lakás- és gépkocsihasználat, cafeteria, stb.).

Eltérő rendelkezések vonatkoznak azonban az egyéb, munkavégzésből származó, de a nem önálló tevékenység körébe sorolandó jövedelmek adóztatására (úgy, mit társaságok vezető tisztségviselőinek díjazása, művészek és sportolok személyes közreműködésének díja, diákok, tanárok, nyugdíjasok, gyakornokok és kutatók részére fizetett juttatások).

Tehát, ha a fentiek alapján megállapítható, hogy a nem önálló tevékenységből származó jövedelmünk Magyarországon adóztatandó, úgy 15% személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség terhel bennünk. Innentől kezdve a külföldről származó jövedelmünk osztja az ugyanilyen jogcímen, belföldről származó jövedelmeink sorsát, azaz adóbevallásunkban az összevont adóalapba tartozó jövedelmek között kell szerepeltetnünk.

Tőkejövedelmek adózása: avagy mi legyen osztalék, kamat és árfolyamnyereségünkkel?

A tőkejövedelmek főszabály szerint a magánszemély illetőségének államában adókötelesek.

Vannak azonban olyan tőkejövedelmek is, melyek vonatkozásában a forrásállam is jogot formál az adóztatásra. Ide sorolandó például az osztalékból származó jövedelem. A forrásállamnak ebben az esetben maximum 15%-os mértékben van joga levonni a forrásadót. A levont adóról a külföldi kifizető igazolást ad a magánszemély részére, amelynek birtokában a magánszemély illetősége államában benyújtandó adóbevallásában mentesíti vagy beszámítja az említett jövedelmet terhelő, külföldön megfizetett adót. Annak érdekében, hogy a külföldi kifizető csak az Egyezményben megjelölt mértékű adót vonja le az általa juttatott jövedelemből, ahhoz a magánszemélynek külföldi illetőségét igazolnia kell, vagyis illetőségigazolást köteles bemutatni a kifizető részére a kifizetési időpontjában.

De hol is tüntessük fel ezen jövedelmünket? Nem máshol, mint adóbevallásunknak a külföldről származó, belföldön adóköteles, külön adózó jövedelmekre vonatkozó részében. Azt sem szabad elfelejtenünk, hogy a tőkejövedelmek többségét egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség is terhelheti.

Ingatlan bérbeadása és elidegenítése

De mi történik akkor, ha külföldön lévő ingatlanunkat bérbe adjuk, vagy netán eladjuk? Természetesen az ilyen jellegű tranzakciók után is kell adót fizetnünk, de nem mindegy, hogy hol. Ingatlan esetében ez az állam megegyezik az ingatlan fekvése szerinti állammal, függetlenül attól, hogy az ingatlant bérbe adjuk, vagy eladjuk. Így a jövedelmet az ingatlan fekvése szerinti állam belső jogszabályaival összhangban kell az ott benyújtandó bevallásunkban szerepeltetni.

Egyéb jövedelmek

Egyéb jogviszonyból származó jövedelmünk kizárólag az illetőség államában lesz adóköteles, és annak az államnak a rendelkezései szerint kell feltüntetnünk az ottani bevallásunkban.

Az a bűvös 5% és 90%

Mi történik akkor, ha jövedelmünk olyan államból származik, amellyel Magyarország nem rendelkezik kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménnyel?

Ilyen esetben mindkét államnak joga van az említett jövedelem adóztatására. „De akkor most kétszer fizessek adót ugyanarra a jövedelmemre?” tesszük fel magunknak a kérdés. A jó hír az, hogy természetesen nem.

Magyar adóügyi illetőségű magánszemélyként, ha az adóévi összevont adóalapnak olyan jövedelem is részét képezi, amely után a megfelelő adót külföldön fizettük meg, úgy a számított adót csökkenti a jövedelem után, külföldön megfizetett adó 90 százaléka, de legfeljebb a magyarországi adóteher mértékéig. Szeretném hangsúlyozni, hogy nem vehető figyelembe külföldön megfizetett adóként az az összeg, amely törvény, nemzetközi szerződés rendelkezése vagy külföldi jog alapján a jövedelem után fizetett adó összegéből visszajár.

Hasonlóan kell eljárni külön adózó jövedelmek esetében is, azzal a kivétellel, hogy a fizetendő adó a külföldön megfizetett adó beszámítása következtében nem lehet kevesebb az adóalap 5 százalékánál.

Feliratkozom a(z) Adózás téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor