Suli nincs, munka van – mi lesz a gyerekkel?

2014. június 15. vasárnap - 07:30 / Timár Gigi
  •    

Kezdődik a nyári szünet, megkönnyebbült gyerekek tömegei szabadulnak fel 10 egész hétre. A szülőknek viszont plusz teher a szünet: ennyi szabadságot senki nem tud kivenni, ahogy valószínűleg azok is kevesen vannak, akiknek a pénztárcája bírná a folyamatos táborozást. Tehát előbb-utóbb a gyerek a „szülő nyakán marad”.

Licia Ronzulli Európa Parlamenti képviselő már két éve hordja magával a kislányát a munkába. Kép:reddit

A legjobb megoldás valószínűleg a rugalmas munkavégzés lenne mindenki számára. Vannak cégek, ahol lehetőséget biztosítanak szervezett keretek között arra, hogy a gyerek elkísérhesse a szülőt a munkába (itt egy példa), de ez egyelőre még korántsem általános. Azonban azért, hogy a munkahely tényleg családbaráttá váljon, a vezető tehet a legtöbbet. Minden csak szervezés kérdése. Marissa Mayer hat hónapos terhesen lett a Yahoo vezérigazgatója, de a kinevezése napján közölte, mindössze két hét szülési szabadságot vesz majd ki. Azóta pedig gyerekszobát alakíttatott ki közvetlenül az irodája mellett. (Más kérdés, hogy rengeteg támadás érte a hölgyet azért, mert a munkavállaló szülők számára sokkal kevésbé rugalmas szabályokat vezetett be a cégben.)

Munkaadóként nagyon sokat tehet, ha segít alkalmazottainak, hogyan alakítsák ki az optimális egyensúlyt a család és a munka között. Beszéljen a családi tevékenységeiről az beosztottaknak és kérdezze meg őket is az övéikről. Végül ezek a beszélgetések átalakítják a céges kultúrát, és a régi modell helyett – ahol szinte tilos a családdal töltött időről beszélni – átalakul olyanná, ahol a dolgozó összes érdekét szem előtt tartják, beleértve a családdal töltött idő igényét is. Legyen a példaképük a rugalmas munkaidő terén: ha azt látják, hogy családi okokra hivatkozva néha rugalmasabban kezeli a munkaidőt vagy a munkavégzés helyét, kevésbé fognak attól félni, hogy maguk is ilyesmit kérjenek. Ha nagyobb teret engedünk a dolgozóknak a munka és a család egyensúlyának megteremtésében, rövid távon jelentősen nő a munkakedv és a termelékenység, hosszú távon pedig szoros elkötelezettségre számíthatunk a legjobb alkalmazottainktól.

Vészmegoldás?
Az 1997. évi XXXI. törvény 41. § (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy azokban az esetekben, amikor a szülők, a munkájuk, esetleg betegségük, vagy más indokolt ok miatt nem tudnak gondoskodni a gyermekük felügyeletéről, ellátásáról, akkor a bölcsődék, óvodák, iskolák fenntartói kötelesek azt megszervezni, megoldást kínálni számukra. Ez jellemzően magába kell, hogy foglalja a napközbeni felvigyázást, az étkeztetést, a szükségletekről való gondoskodást, nevelést, és nem utolsó sorban a foglalkoztatásukat is. természetesen nem kell minden intézménynek, tanintézménynek nyitva tartania a nyári szünet alatt, hanem a fenntartó az igényeknek megfelelően jelöli ki azokat a bölcsődéket, óvodákat, amelyek az adott területen az ügyeletet ellátják. De ha csak egy-két napra szorulunk meg, akkor szóba jöhet egy családi napközi vagy magán intézmény is.
Az iskolák esetében változás történt 2014-et illetően, ugyanis a KLIK azt az utasítást adta az iskolák nagy részének, hogy nem szervezhetnek napközis táborokat a nyári szünet idejére, ugyanis az nem az iskola feladat, hanem a fenntartó önkormányzaté

A legtöbb gyerek számára izgalmas, ha apával vagy anyával mehet a „dolgozóba”. Egy napig biztosan. Valószínűleg lesznek kedves kollégák, akik lefoglalják átmenetileg, jó esetben lesz egy szabad számítógép, ahova leülhet játszani. A szülő számára azonban ez mindenképpen plusz teher, hiszen nem csak le kell foglalnia a csemetét – miközben természetesen a saját munkája alól sem kap felmentést, de arra is kínosan kell ügyelnie, hogy a kollégákat ne zavarja a mégoly cuki poronty.

„Gyerekmunka” – tippek, ha velünk jön a gyerek az irodába

Ha mindenképpen az irodában kell is lennie a nyolc órás munkaidő alatt, próbáljuk meg elérni, hogy ezt az időt ne végig számítógépezéssel töltse. Persze nagyon praktikus – és nem utolsó sorban csöndes – elfoglaltság, de a nevelési hátrányait nyilván nem kell ecsetelnünk. Napi pár órára viszont jó megoldás lehet a „gépezés”, időzíthetünk egy-egy mesefilmet – garantált másfél óra békés munka – vagy kereshetünk játékokat, rajzprogramot. Ha elég felkészültek vagyunk, akkor fizikai rajzeszközökkel, asztalon játszható játékokkal is készülhetünk, valamennyi időt ez is áthidal.

Csak felelősen!
Persze fontos, hogy lássuk a határokat, mibe vonhatjuk be a gyereket. Pár évvel ezelőtt felfüggesztették állásából a New York-i John F. Kennedy repülőtér egyik légi irányítóját, mivel magával vitte gyermekét az irányítótoronyba, és engedélyezte neki, hogy ő adja az instrukciókat a felszálló repülőgépeknek. JetBlue 171, felszállás engedélyezve ” – mondta a srác, apja ezután részletesebb utasításokat adott a repülőgépnek, majd közölte a pilótákkal: “Ezt kapjátok fiúk, amikor a gyerekeknek nincs iskola!”.

Az irodában töltött idő a lehető legjobb arra, hogy rávegyük a gyereket a szünetre kapott házi feladatok megírására. Ha elég ügyesen érvelünk, mindenki jobban jár, hogy majd nem a közös balatoni nyaralás alatt a strandon kell ezzel nyüstölni a csemetét.

De a gyerekek számára az is izgalmas lehet, ha segíthetnek az igazi munkában. Ha olyan feladatot találunk, amit élvez, hosszú órákra lefoglalhatjuk. A fénymásolásért például a kiskorúak többsége odavan, de lehet kérni szortírozásra, vagy akár arra, hogy öntözze meg a virágokat az irodában. (De azért legyünk körültekintőek, mibe vonjuk be a gyereket – lásd keretes írásunkat.)

A kollégák segítségét is igénybe lehet venni – de szigorúan csak azokét, akik maguk ajánlkoznak! De még aki így tesz, azt se terheljük túl, hiszen ha ő nem dolgozik helyettünk, ugyanott tartunk.

Feliratkozom a(z) Cégvezetés & irányítás téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor