Rákot okozhatnak a hamis növényvédők: mire figyelj a vásárlásnál?

2019. április 10. szerda - 18:10 / piacesprofit.hu
  •    

A hazánkban forgalomba kerülő növényvédő szerek közel egyötöde lehet hamisított vagy illegális eredetű a növényvédő szert használó magyar gazdák szerint. A gazdasági veszteségeken túl az ilyen szerek nemcsak hogy súlyosan károsíthatják a fogyasztók egészségét, de környezetromboló hatásuk sem elhanyagolható – derült ki a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) legfrissebb kutatásából.

A felmérés több mint 500 olyan, növénytermesztéssel foglalkozó vállalkozás, egyéni gazdaság és gazdasági szervezet döntéshozóját kérdezte meg, amelyek rendszeresen használnak növényvédő szert. A gazdák 96 százaléka hallott már a hamisított vagy illegális eredetű növényvédő szerekről, szerintük átlagosan a termékek 18 százaléka lehet problémás. Közel egynegyedük (23%) szerint 6–10 százalék, egyötöd-egyötöd részük pedig 16–20 százalék, illetve 1–5 százalék körülire teszi az illegálisan forgalomba hozott vagy hamisított növényvédő szerek arányát.

Vegyszeresebb a háztáji termés, mint az ipari?
A hobbikertészek tévesztik el leggyakrabban a növényvédő szerek adagolását, és rájuk jellemző leginkább, hogy nincsenek tisztában azzal, hogy az egyes szerek használata után mikor jár le a türelmi idő, így gyakran annak lejárta előtt értékesítik termékeiket.

A válaszadók spontán módon leginkább a hatástalanságot nevezték meg a hamisított növényvédő szerek használatából eredő problémaként (56%), de a kiszámíthatatlanságot – vagyis az összetétellel, valamint a lebomlással kapcsolatos bizonytalanságot – is súlyos kockázatnak ítélték meg (32%). Hasonló rizikófaktorként merült még fel a fogyasztók, illetve a dolgozók egészségét (31%), a környezetet, valamint a kezelt növényeket károsító hatás (30% és 24%). Amikor az egyes kockázati tényezőket a felmérés során skálaszerűen is kellett értékelni, akkor a reklamációs lehetőség hiánya (83%), továbbá a partnerekkel szembeni bizalomvesztéstől való félelem (57%) is előtérbe került, mint a hamisított vagy illegális eredetű növényvédő szerekre jellemző kockázat. Ugyancsak jelentős arányt képviselt még a termésben maradt ismeretlen szermaradék (52%), valamint a fogyasztók egészségét általánosságban veszélyeztető hatások (49%).

Kép: Pixabay

Kép: Pixabay

Súlyosak lehetnek a következmények

„A hamisított növényvédő szereknek az emberi szervezetre nézve súlyos egészségkárosító hatásuk lehet, mivel a vegyszerekben olyan toxikus szennyezések, ellenőrizetlen melléktermékek találhatóak, amelyek rákkeltő vagy ivarsejt-károsító hatásúak lehetnek, továbbá a betakarított termények ismeretlen szermaradékokat, bomlástermékeket tartalmazhatnak” – hívta fel a figyelmet Németh Mónika, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) titkára. Hozzátette: az ellenőrizetlen forrásból származó szerek a legális iparági szereplőknek, valamint a teljes magyar nemzetgazdaságnak is súlyos veszteséget okoznak.

Rovarapokalipszis: az ő pusztulásuk a mi végzetünk
Évi 2,5 százalékkal csökkent a rovarok létszáma a Földön, vagyis kétszer gyorsabban, mint a gerinceseké és nyolcszor gyorsabban, mint az emlősöké. Néhány évtizeden belül a rovarfajok 40 százaléka is eltűnhet, ha nem lassul a jelenlegi kihalás. Már nemcsak a mezőgazdasági termelés alá vont területeken figyelhető meg a tömeges pusztulás. A tanulság világos: jelentősen vissza kellene fogni a rovarirtó szerek repülőgépekről történő permetezését. Környezetbarátabb módon kell termesztenünk élelmiszernövényeinket.

A kutatásból az is kiderült, hogy a válaszadók közel egyötöde (18%) fel tudott idézni olyan alkalmat, amikor a megvásárlásra kínált növényvédő szer illegális forrásból származott vagy hamisított volt. Több mint 70 százalékuk egyébként azt állította, hogy tudja, kihez fordulhat segítségért az ilyen esetekben. (A növényvédelmi végzettséggel rendelkezők körében ez az arány 79 százalék, de a szakirányú végzettséggel nem rendelkezőknél is elérte a 66 százalékot.)

A NÉBIH-et a bejelentési lehetőséget ismerő interjúalanyok kétharmada (66%), a Növényorvosi, illetve Növényvédelmi Kamarát vagy egyéb szervet (Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság, Növényvédelmi hatóság, egyéb szakhatóság) 10-10 százaléka említette magától. Ezzel szemben, amikor a különböző hatóságokat már egy lista alapján is lehetett értékelni, akkor a NÉBIH-et a válaszadók több mint négyötöde (83%), a Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságot pedig több mint háromnegyede (78%) nevezte meg.

Megszokottól eltérő kiszerelés

Az interjúalanyok több mint fele (57%) szerint leginkább a csomagolás árulkodik a hamisításról vagy az illegális forgalmazásról: ezen a kategórián belül 31 százalék említette a megszokottól eltérő kiszerelést, 8-8 százalék a hiányzó feliratokat, használati utasításokat, valamint sérülést. Ugyancsak viszonylag sokan említették még a nem megszokott állagot (10%) és színt (8%). A gyanúsan alacsony árat a válaszadók 16 százaléka jelölte meg.

A kutatásból az is kiderült, a gazdák körében nem számít általános gyakorlatnak az, hogy minden vásárlás alkalmával ellenőrizzék a növényvédő szerek eredetiségét: tízből mindössze négy-öt válaszadó teszi meg ezt a lépést, míg mások bizalmat szavaznak a kereskedőiknek, vagy szúrópróbaszerűen ellenőriznek. Ugyanakkor az is kiderült, hogy a birtokméret növekedésével párhuzamosan egyre nagyobb szerepet kap a beszerzésekre kiterjedő ellenőrzés.

Szalkai Gábor, a Magyar Növényvédelmi Szövetség (NSZ) ügyvezetője, a HENT tagja a kutatás eredményei kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy az illegális eredetű, hamis termékek összetételét, hatását nem vizsgálják a növényvédő szerekre vonatkozó uniós szabályozási folyamatok során, ezért a hamisított és illegális anyagok ismeretlenek maradnak a gyanútlan felhasználók, fogyasztók számára. „Ennek ellenére az adatok világosan alátámasztják, hogy a magyar gazdák felelősséggel termelik meg a mindennapi élelmiszereinket, és a növényorvosok segítségével hatékonyan alkalmazzák az integrált növényvédelem különböző eszközeit a termés megvédése érdekében” – tette hozzá a szakember.

41 százalékkal növelheti a rák kockázatát a világsikerű gyomirtó
A glifozát a gyomirtók korábbi generációjának fő komponense volt, többek közt a Monsanto világszerte slágerterméknek számító Roundupjának. Éveken át folyt a vita arról, hogy a glifozát rákkeltő-e, tavaly egy amerikai bíróság végre kimondta, hogy az. Felülírva a vegyipari lobbinak behódoló WHO óvatoskodó, 2015-ös állásfoglalását, miszerint „valószínűleg rákkeltő” a vegyi anyag, amerikai tudósok most megerősítették: az immunrendszerben okozhat rákot a glifozát.