Nem csoda, hogy fáradt marad, ha így készül aludni

2016. április 30. szombat - 07:30 / piacesprofit.hu
  •    

A legtöbb embernek nincs elegendő ideje aludni. De úgy tűnik, még azt a pár órát sem jól használjuk ki, vagy nem jól készülünk fel rá, ami pihenésre jutna. Alaphibákat vétünk, így pedig nem csoda, ha összetörve ébredünk.

A vállalkozók között az alvási rutin kialakítása valószínűleg az utolsó dolog, amivel fontosnak tartják foglalkozni. De a permanens fáradtság a produktivitás kárára megy, szóval bizonyos szempontból azt mondhatjuk, a cég érdeke, hogy kialudjuk magunkat.  Lássuk három gyakori rossz szokást, amivel tönkretesszük azt az időt is, amit alvással töltenénk.

Bagolyból hétalvó

Mindenki hallotta már, hogy az lenne az ideális, ha minden nap ugyanakkor feküdnénk le és kelnénk fel, hogy optimalizáljuk az alvásunkat. A sokat dolgozó emberek ezt azonban általában nem teszik, hanem bizonyos éjszakákon szinte semmit nem alszanak, aztán később bepótolják, ami kimaradt.

álmos ember egy nagy órával és párnával

Kép:Flickr/Vic

Ez a szakértők szerint nagyon rossz és igen fontos lenne, hogy tartsuk magunkat egy becélzott alvási időhöz – inkább válasszunk eleve egy későbbi időpontot a lefekvésre, de azt tartsuk be! A szakértők szerint ugyanis a testünk érzékeny szerkezete nagyon rosszul kezeli, ha mindig más ritmust kell tartania. Az összevisszaság miatt felborulhat az agyi aktivitás és a sejtek regenerálódásának ritmusa és a hormonháztartás.

Gondoljunk csak arra, milyen nehéz megküzdeni az időeltolódással. Nos, épp ugyanezt okozzuk magunknak, ha nincs rendszer az alvási szokásainkban.

Csak még egy e-mailt elolvasok….

Az ágy alvásra való – legfőképpen. Az agy a rutint szereti, bizonyos helyzetekhez társít bizonyos cselekvéseket. Az ágyhoz a nyugalmat, nem az aktivitást. Ez pedig összezavarodik, ha az ágyban fekve még az e-mailjeinket csekkoljuk, vagy híreket olvasunk. Keljünk fel és térjünk vissza az ágyba akkor, ha tényleg aludni akarunk.

Hat-hét óra alvás, tíz csésze kávé
Nem alszunk eleget és munka közben sem pihenünk egy kutatás szerint. Legkevesebbet a fizikai alkalmazottak alszanak, ők a 6-7 órás országos átlagnál is kevesebbet. Ezzel szemben a fiatalok kifejezetten sok időt szánnak erre a tevékenységre.

A doktor szerint a nyugalom és ágy összekapcsolás megtartása annyira fontos, hogy a mondjuk negyed órát nem tudunk elaludni, jobb, ha fel is kelünk. Ha ugyanis álmatlanul forgolódva a gondjainkon rágódunk vagy épp egyre idegesebben számoljuk a múló perceket, az biztosan nem fog közelebb vinni az elalváshoz

Azzal, hogy elalvás előtt az ágyban még munkával foglalkozunk, valójában arra tréningezzük az agyunkat, hogy éber maradjon. Ha túl sok mindennel van tele a fejünk jobb, ha inkább előveszünk egy papírt és kiírjuk magunkból.

Itt talál még néhány tippet, a nem tud aludni, mert túl nagy az agyban a “kerékzaj”.

Munkából az ágyba

Ha épp csak két perc telik el az utolsó üzleti döntés óta amit meg kellett hoznunk – mondjuk egy fontos e-mailben, ami éjjel, otthon válaszoltunk meg – ne csodálkozzunk, ha az agyunk nem állt még át pihenő módba. Ha legalább egy órát hagyunk magunknak alvás előtt arra, hogy megfelelően kikapcsoljunk, sokkal mélyebben alszunk majd az orvosok szerint. Hallgassunk zenét, olvassunk egy keveset, vagy vegyünk egy forró fürdőt. Ez utóbbi azért is hasznos lehet, mert kutatások szerint a kicsit megnövekedett testhőmérséklet is segíti a mélyebb alvást.

Túlhaladtuk a túlórát
Franciaországban a szakszervezetek és munkaadók közötti megállapodás értelmében a munkavállalóknak nem kell válaszolniuk az este 6 után érkező e-mailekre, a cégeknek pedig tilos bármilyen nyomást gyakorolni rájuk, hogy ilyet tegyenek. Számos cég saját hatáskörben döntött világszerte a munkaidőn kívüli levelezés betiltásáról, van, ahol a rendszer egyszerűen blokkolja ezeket a leveleket másnap reggelig.
Hiába szól úgy az alapképlet, hogy aki dolgozik, az értéket termel a társadalomnak, aki pihen, az pedig csak fogyasztja a megtermelt javakat, mégsem biztos, hogy az egy emberre jutó termelés növelése lenne a kívánatos. A túlterhelés ugyanis, úgy tűnik, hosszabb távon kifejezetten növeli a társadalom terheit, vagyis ha kevesebbet dolgoznánk, az mindenkinek jó lenne.

Feliratkozom a(z) Cégvezetés & irányítás téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek