Hogyan vásárol a magyar?

2009. október 12. hétfő - 18:53 / piacprofit.hu
  •    

A Kirakat.hu és az Ipsos legújabb Tudatos Vásárlói Indexe (TVI) szerint 2009 első felében, ha enyhén is, de tovább erősödött a vásárlói tudatosságunk. Sokat nőtt a magyar termékek iránti lojalitásmutató („Ha módomban áll, inkább magyar terméket vásárolok"), ugyanakkor továbbra sem vagyunk tisztában fogyasztói jogainkkal.

A Kirakat.hu termék-, ár-, és bolt-összehasonlításokat kínáló portál az Ipsos-szal együttműködve 2009 szeptemberében újra vizsgálta a 18 év feletti magyar lakosság vásárlói tudatosságát, egyrészt a vásárlói habitusokat, attitűdöket, másrészt a fogyasztói jogokkal kapcsolatos ismereteket tesztelte. A vásárlói tudatosságot egzaktan mérő Tudatos Vásárlói Index az eredményeket egy olyan hétfokú skálán jeleníti meg, ahol az 1-es kategória a legkevésbé, a 7-es a leginkább tudatos fogyasztókat jelöli (ld. grafikon).

A 2007 decemberében végzett első felmérés eredményei szerint a TVI 4,55 ponton állt. Míg a 2008-as, második körös kutatás már 4,95-ös átlagot mutatott, addig az idei, 2009-es TVI kereken 5,00-ös értéket kapott, amely a tudatosság enyhe növekedésére utal. A tavalyihoz képest csupán kis mértékű elmozdulás a pozitív tartományban annak köszönhető, hogy egyrészt a skála két legfelső kategóriájába tartozó szűkebb, különösen tudatos kör megmaradt, ugyanakkor a felnőtt lakosság 40 százaléka már a 4-5-ös kategóriába sorolható. Arányossá vált a többi kategória is, vagyis az index ún. dőlése a normális eloszláshoz közelít – ezt a jellemzőt jól mutatja a fenti ábra.

A 2008-ban megállapított demográfiai összefüggések most is beigazolódtak, így a felsőbb kategóriákban egyértelműen nagyobb a magas társadalmi státuszúak aránya, tovább emelkedik a nők aránya, és egyértelműen kialakulni látszik egy, a korral fordítottan arányos viselkedés, miszerint a fiatalabbak (18-39 évesek) a legkevésbé, az idősebbek pedig az inkább tudatos vásárlók. Azt is megállapítja a Kirakat.hu és az Ipsos kutatása, hogy az iskolai végzettség önmagában is erősíti a tudatos vásárlói magatartást; s az internet-hozzáféréssel rendelkezők körében is inkább jellemzőbbé vált a TVI magasabb értéke.

Fogalmunk sincs a fogyasztói jogokról

A Kirakat.hu és az Ipsos kutatása szerint a fogyasztói jogokkal kapcsolatos ismereteink szintje továbbra is alacsony. A 13 fogyasztó joggal kapcsolatos kérdésből (szavatosság/jótállás, a távollévők között szerződés, az újrahasznosításra való visszavétel és a termékcsere/visszatérítés) a válaszadók kétharmada mindössze 6.56 (vagyis 7 vagy annál kevesebb) kérdésre válaszolt helyesen, ami statisztikai értelemben nem jobb, mintha pusztán találgattak volna.

Változatlanul nagyfokú bizonytalanság tapasztalható a jótállás és a szavatosság fogalmainak tartalma körül, és nem jobb a helyzet a különböző termékek visszacserélésének feltételeit illetően sem: a legkevésbé azzal vagyunk tisztában, hogy három napon belül a vevő bármilyen terméket visszavihet a kereskedőnek, neki azt ki kell cserélnie vagy vissza kell fizetnie az árát.

A magyart igen, a környezetbarát terméket kevésbé szeretjük

Az idei kutatási anyag egyik legmeglepőbb fordulata, hogy igen komolyan negatív irányba változott a szerződésekhez való viszonyulásunk: a 2008-as Kirakat.hu-Ipsos felmérés során 43 százalék vallotta, hogy „a szerződéseket elolvassa az elejétől a végéig, még az apró betűs részeket is", addig idén ugyanezt 9 százalékkal kevesebben, mindössze a felnőtt lakosság 34 százaléka állítja magáról.

Az attitűd vizsgálatok során már a két korábbi felmérésben is kiderült, hogy a legelemibb fogyasztói érdekeinket – pl. hibás termékek azonnali kicseréltetése, szervizgarancia igénybevétele – fontosabbnak tartjuk, mint például az elvi alapon nyugvó proaktív fogyasztó viselkedést és a környezettudatos gondolkodást. Így évről évre csökken a felnőtt lakosságon belül azok aránya, akiknek ha módjában áll, inkább környezetbarát terméket választana.  

A legnagyobb előrelépés a 2008-as Index-hez képest, hogy 8 százalékkal, 60 százalékra nőtt a magyar termékek iránt kifejezett lojalitásmutató („Ha módomban áll, inkább magyar terméket vásárolok"). Komoly pozitív eltérést mutat a „Ha elégedetlen vagyok a minőségével, visszaküldetem a pincérrel az ételt" állítás, amely főképp a magasabb státuszúakra jellemző, viszont a kérdést hagyományosan magas válaszmegtagadás jellemzi.

A TVI legfrissebb mutatói szerint, míg a korábbi adatfelvétel során a megkérdezettek 51 százaléka vásárlás előtt biztosan megnézte, hogy mit hol érdemes megvenni, addig az újabb eredmények alapján már 55 százalékuk tájékozódik az árak felől.  Tavaly a megkérdezettek 37 százaléka állította, hogy ha bemegy egy boltba, csak olyan dolgot vesz meg, amit előre eltervezett, addig idén az arányuk 40 százalékra ugrott. Ez az igény a vásárlások előtti előzetes alapos tájékozódásra, valamint a nagyobb ár-érzékenység mind mind annak is következménye, hogy a begyűrűzött válság hatására a közvetlen érdekeinket következetesebben tartjuk szem előtt.

Sokan használjuk az internetet

Az új kutatás eredményei szerint megnőtt azon internetezők tábora, akik tudatosan használják a világhálót vásárlási döntéseik során. Így például míg 2008-ban az internetre látogatók 53 százaléka igyekezett termékeket, szolgáltatásokat megismerni a világhálón levő cikkek, tesztek, leírások böngészésvel, addig ez az arány 2009-ben megugrott 80 százalékra. 2008-ban az internetezők 39 százaléka kifejezetten azért böngészett, hogy lehetőséget találjon internetes vásárlásra vagy rendelésre, arányuk idén már elérte az 57 százalékot. Míg tavaly a netezők 59 százaléka azt a lehetőséget kereste, ahol a legolcsóbban vásárolhat, addig idén ugyanez már 64 százalékukról mondható el.

A Kirakat.hu és az Ipsos kutatása egyértelműen azt tükrözi, hogy nemcsak az arányok nőttek, hanem a gyakoriságok is, tehát azok, akik Interneten tájékozódnak, nem csupán többen vannak, de egyre gyakrabban teszik ezt. 

A felmérés szerint érdekes módon a fiatalabbakon kívül (18-39) az 50-59 éves korosztálynál jelentkezik leginkább a célirányos internethasználat. Továbbra is intenzívebb online tájékozódás jellemzi a magasabb iskolai végzettséggel és társadalmi státusszal rendelkezőket, viszont a nagyvárosiakhoz (főként a budapestiekhez) viszonyítva a kisebb (2000-10 000 fős) települések lakóinál egyértelműen megjelent egy komoly erősödés a gyakoribb Internetes tájékozódás iránt.