Hogyan válasszunk OKJ-s képzést?

2017. április 24. hétfő - 20:00 / piacesprofit.hu
  •    

Az OKJ-s szakma kiválasztása nem könnyű feladat. Sokan már az általános iskola elvégzése után szakmát tanulnának, de ma már az sem ritka, hogy diplomások is visszaülnek az iskolapadba szakmát tanulni. A Szakmablog.hu praktikus tanácsokat ad bejegyzésében a megfelelő OKJ-s szakma és képzés kiválasztásához.

A legnehezebb kérdés mindig a szakma kiválasztása, hiszen nem könnyű megtalálni azt a hivatást, amit hosszú éveken át űzhetünk, élvezünk, és még piaci kereslet is van rá.

Kép: SXC

Kép: SXC

Mit érdemes számba venni a szakmaválasztásnál?

  1. Milyen területek érdekelnek minket? Hiába van kereslet az ács vagy a boncmester végzettségre, ha kiráz a hideg egy ilyen szakmától.
  2. Mennyire van rá kereslet? Szerencsére a hiányszakmák listája megtalálható az interneten. (A Magyar Közlönyben megyénkénti bontásban teszik közzé évente a hiányszakmák nevét.)
  3. Van-e már valamilyen szakmánk, diplománk? Fontos kérdés, hogy ehhez kapcsolódó képzést keresünk, vagy teljesen új karrierbe kezdenénk.
  4. Ha van olyan szakma, melyet biztosan szívesen csinálnánk, nem kérdés, azt kell választani.
Lesz pénz is a tanulóknak
Több újítást dolgoz majd ki és indít el a kormány a szakmai képviseletekkel, mintegy 260 ezer munkavállaló digitális készségfejlesztését tervezik, és kiemelt ösztöndíjat kapnak az informatikát tanulók – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) által szervezett, háromnapos, 10. jubileumi Szakma Sztár Fesztiválon az MTI közlése szerint. Hozzátette, továbbfejlesztik a szakmunkás ösztöndíjrendszert, ezt a hiányszakmákban már megkezdték, és megnyitják a tanulószerződés lehetőségét is.

Hogyan válasszunk iskolát?

Ha a szakot végre eldöntöttük, akkor jöhet a jó öreg Google, hogy összehasonlítsuk az iskolákat. A legtöbb szakmát több iskolában is oktatják, ezért érdemes megfontolni, melyik intézmény képzését választjuk. Szerencsére ma már számos gyűjtőoldal is létezik, ahol több iskola ajánlatából válogathatunk (pl. http://tanfolyamokj.hu/).

Ha spórolni szeretnénk, érdemes megnézni, hogy az életkorunk és az eddigi végezettségeink alapján milyen olcsóbb lehetőségeink vannak egy új szakma elsajátítására. Az állam jelenleg 2 OKJ-s végzettség megszerzését támogatja, de sajnos nem minden szakmát lehet ingyenesen választani. Emellett a támogatott képzések ütemezése eléggé rugalmatlan, az ingyenes képzések nappali vagy esti tagozaton – szakmától függően – 1–3 év alatt végezhetőek el. A tanítás hétköznap délelőtt vagy délután zajlik.

Ma már több piaci alapon működő iskola is kínál OKJ-s képzéseket, melyek jobban igazodnak a jelentkezők igényeihez. Az oktatás rugalmasabb időpontokban zajlik (akár hétvégén is), emellett olyan speciális képzéseket is indítanak, amiket nem támogat az állam, de a munkaerőpiacon nagy kereslet van rájuk. Ezekért a tanfolyamokért fizetni kell, azonban a legtöbb iskola biztosít részletfizetési lehetőséget.

Az iskola kiválasztásánál érdemes figyelembe venni

  1. a képzés árát (figyelni kell az olyan költségeket is, mint vizsgadíj, regisztrációs díj stb.),
  2. az iskola hírét,
  3. a megközelíthetőséget,
  4. a tanári gárdát (ha szerepel a honlapon),
  5. a gyakorlati helyek biztosítottságát.

Ahogyan a diplománál sem mindegy, melyik egyetemen szerezzük meg, úgy az OKJ-s bizonyítvány esetében is fontos, hogy magas színvonalú képzőintézményt válasszunk. Bár az ár fontos tényező, nem feltétlenül a legolcsóbb tanfolyamot érdemes választani.

Ha az internet alapján megtaláltuk a megfelelő iskolát, érdemes körbenézni személyesen is az intézményben, mielőtt beiratkoznánk. Az érdeklődés vagy az internetes jelentkezés után még meggondolhatjuk magunkat, egészen a hallgatói szerződés megkötéséig.

A diákok fele külföldre menne
A fiatalok 51 százaléka szerint az elmúlt egy évben nehezebbé vált a továbbtanulás – derül ki a K&H fiatalok jóléti indexéből. A felmérés szerint az aktív keresők sem látják pozitívabban a jövőjüket: mindössze 26 százalékuk lát előrelépési lehetőséget jelenlegi munkahelyén, 43 százalékuk szerint azonban ez nem reális forgatókönyv. A külföldi munkavállalásról a diákok és az aktívan dolgozók véleménye jelentősen eltér: míg a diákok 54 százaléka, addig a dolgozók mindössze 19 százaléka fogadna el határon túli pozíciót.