„Minden nemzetnek megvannak a sajátos igényei az ingatlanpiacon is. Az Ázsiából érkező vevőink kifejezetten szeretik a budai II. kerület egyes családi házas részeit, a pesti oldalon pedig a XVI. kerülteben is bőven tudnak válogatni a kifejezetten nagy családi házak közül. Amennyiben befektetésként is szeretnének vásárolni, akkor már ők is inkább a belváros felé veszik az irányt és ott keresnek kisebb-nagyobb lakásokat.”– nyilatkozta Hegedűs László, a Duna House hidegkúti irodájának vezetője.
„Bátran hagyatkoznak megérzéseikre és viszonylag gyorsan döntenek egy-egy ingatlan megtekintése után, az alku folyamán is merészebbek a magyaroknál. Az ingatlanközvetítőktől komplett segítséget várnak, a lakások, házak kiválasztása mellett sokszor segítünk nekik az adminisztrációs folyamatok útvesztőjében, vagy akár a környék megismertetésében is.”
A KSH adataiból kiderül, a kínaiak szánják a legtöbb pénzt új otthonukra. 2017-ben átlagosan 41,4 millió forintot költöttek egy-egy ingatlanra, míg a második legdrágábban vásárló francia vevők 33,1 milliót szántak az új lakásra, a Duna House adatai alapján utóbbi majdnem megegyezik a magyarok által vásárolt átlagos budapesti lakások árával. A kínai vevők nem csak a vásárolt ingatlanok érétkével tűnnek ki, de a németek után ők vannak jelen leginkább külföldiként a magyar piacon. De míg a németek a vidéki településeket részesítik előnyben, addig a kínaiak a budapesti piacon nézelődnek leggyakrabban.
A Magyarországon nem jártas érdeklődők, vevők számára nagy segítséget jelentenek a külföldiekre specializálódott szakemberek, legyen szó ingatlanosról, jogászról, tolmácsról. Különösen nagy segítséget jelentenek az Európán kívülről érkező személyeknek, akiknek az idegen kultúrával, eltérő szokásokkal is fokozottan meg kell küzdeni. Esetükben az idő is döntő tényező, hiszen néhány napos, esetleg pár hetes idelátogatás alatt kell jövőbeni lakhatásukról gondoskodni.
