Új útvonalak nyílnak – vagyis olvadnak – a klímaváltozás miatt

2016. szeptember 09. péntek - 19:31 / PP/MTI
  •    

Sok új északi-sarkvidéki hajózási útvonal nyílhat meg a 21. században az olvadó jég miatt még akkor is, ha a széndioxid-kibocsátás a legkedvezőbb forgatókönyv szerint alakul - állapította meg egy új brit tanulmány.

 A brit Readingi Egyetem kutatói szerint a globális felmelegedés miatt 2050-re a maihoz képest kétszer annyi hajózási útvonal áll majd a Jeges-tengert átszelő, a jég ellen meg nem erősített hajók rendelkezésére, sőt ezek a nyíltvízi hajók időnként akár az Északi-sarkon is áthaladhatnak majd. Amennyiben nem sikerül csökkenteni a széndioxid-kibocsátást és a globális felmelegedést két Celsius-fok alatt tartani (márpedig nem nagyon fog a jelen állás szerint), akkor a jég ellen mérsékelten megerősített hajók rutinszerűen, az év 10-12 hónapjában hajózhatnak az Északi-sarkvidéken az évszázad végére, de a nyíltvízi hajók előtt is nyitva lehet majd az út évi 4-8 hónapon keresztül.

Kép: SXC

Kép: SXC

“A klímaváltozás talán legszembetűnőbb jele, a nyári jégtakaró visszaszorulása akár gazdasági lehetőségeket is hozhat” – mondta el Nathanael Melia, az egyetem kutatója. Hozzátette: megélénkült az érdeklődés az északi-sarkvidéki hajózás iránt, mivel az csökkentheti az Ázsia és az atlanti partok közötti szállítás költségeit és időtartamát is. A kutatók szerint ráadásul a folyamat egyhamar nem vesz más irányt. “Ha két Celsius-fokot nő a globális hőmérséklet, az Északi-sarkvidék tulajdonképpen jégmentes lehet az év egy részében” – nyilatkozta Ed Hawkins, a Reading Egyetem munkatársa.

Versenyfutás Észak fekete aranyáért
A globális fölmelegedés egyik következményeként gyorsuló ütemben olvad az Északi-sarkvidék jégpáncélja, megkönnyítve a mélyben rejlő ásványkincsek elérését és kiaknázását. Az Arktisszal határos öt állam évek óta vitázik arról, kihez tartozik az Északi-sark. A tét nem kevesebb, mint irdatlan kőolaj- és földgázkészletek, értékes érclelőhelyek birtoklása, valamint a jövő hajózási útvonalainak ellenőrzése. Az Egyesült Államok földtani szolgálatának adatai szerint az Arktisz alatti tengerfenék 90 milliárd hordó (1 hordó = 159 liter) kőolajat rejt magában; ez 13 százaléka a Föld ismert, hagyományos technikával kiaknázható olajkészletének. Szakemberek azt is feltételezik, hogy a sarkvidék alatt található a világ földgázkészletének 30 százaléka. A fenti ásványkincsek kétharmada orosz fennhatóság alatti területen található. Jelentős mennyiségű ásványkincset rejtenek az Egyesült Államokhoz, Kanadához és Grönlandhoz tartozó területek, továbbá azok a partoktól távoli térségek, amelyeknek hovatartozása még vita tárgya. További részletekért kattintson ide!

A kutatók modellezték, hogy milyen gazdasági előnyökkel járhat az északi-sarki jégtakaró visszaszorulása. A Kelet-Ázsiából a Szuezi-csatornán keresztül Rotterdamba szállító hajózási társaságok járműveinek egy átlagos útja jelenleg legalább 30 napig tart. Ha megvalósulnak a párizsi egyezmény célkitűzései, a 21. század közepére ez az út a Jeges-tengeren át 23 napra, az évszázad végére átlagosan 22 napra csökkenhet egy átlagos nyíltvízi hajó számára.

Amennyiben egyáltalán nem sikerül csökkenteni a széndioxid-kibocsátást, a felmelegedés miatt az út 2050-re 20, 2100-ra alig 17 nap lehet az Északi-sarkvidéken keresztül haladva. A hajóút hosszának csökkenése mellett a társaságoknak ráadásul nem kellene fizetni a szibériai partok közelében hajózásért sem.

Az Északi-sarkvidéken mindig lesz valamennyi jég, főleg télen és a jégtakaró folyamatos csökkenése ellenére a helyzet évről-évre jelentősen változhat. A hajózási társaságok pedig az időnyereség és az alacsonyabb üzemanyagköltség ellenére dönthetnek úgy, hogy nem éri meg áthajózni a Jeges-tengeren, például mert egy védtelen hajó könnyen egy úszó jégtábla áldozatává válhat – vélik a Reading Egyetem kutatói, akik tanulmányukat a Geophysical Research Letters című szaklapban tették közzé.