Mérgeznek minket az elavult lakások

2016. november 08. kedd - 19:26 / piacesprofit.hu
  •    

Magyarországon 8-14 ezer ember hal meg idő előtt a légszennyezettség következtében. A rossz levegőért legnagyobb mértékben, 70 százalékban a lakossági fűtés a felelős. Az energia hatékonyabb felhasználása, magasabb energiahatékonysági előírások bevezetése, a hagyományos energiahordozók kiváltása nem önmagában a véges erőforrásainkkal való takarékosság miatt fontos, hanem csökkenti a költségvetés egészségügyi kiadásait és egyben életeket ment.

MÉg vegyestüzeléssel is az utcát fűtik a magyarok - Kép: SXC

Kép: SXC

A Földművelési Minisztérium „Fűts okosan!” kampánya arra hívja fel a figyelmet, hogy napjainkban a kisméretű szállópor kibocsátásához a legnagyobb mértékben a lakossági fűtés járul hozzá, közel 70 %-kal. Lényegesen kisebb a korábban fő probléma-forrásnak gondolt ipar (kb. 7 %) és közlekedés (kb. 10 %) részesedése. Május elején már megjelent egy riasztó statisztika a hazai légszennyezettségi adatokról. Kína után Magyarországon a legmagasabb – millió lakosra számítva – a légszennyezettség miatti halálozások száma. Az egészségügyi világszervezet, a WHO szerint 8 halálesetből egyet a légszennyezés okoz, és a kár évi 40 milliárd dollár, ami a hazai GDP 19 százaléka.

A légszennyezés és a teljes primer energiafelhasználás legalább 40 százaléka közvetlenül az épületek üzemeltetéséhez köthető, ezen belül a háztartások kb. a harmadáért felelnek. Ha az épületek energiafelhasználását sikerül csökkenteni, az egyben hozzájárul a károsanyag-kibocsájtás és a légszennyezettség mérsékléséhez is. Van egy további fontos egészségügyi vonzata is annak, ha a lakásállomány minősége javul. Időnk 90 százalékát zárt térben töltjük, ezért jólétünk, életminőségünk nagymértékben az épületektől függ. A Magyar Energiahatékonysági Intézet szakmai rendezvényén bemutatott Healthy Home Barometer 2016 nemzetközi kutatásban 14 ezer embert kérdeztek meg, köztük magyarokat is, hogy mitől érezzük jól magunkat.

Na, erre nagyon kéne az uniós pénz
Miközben a kormány éppen azon igyekszik, hogy forrásokat vonjon el a lakossági energiahatékonysági pályázatokra szánt összegből, a magyarok jelentős részének, több millió embernek mindennapi gondot jelent, mivel fűtse az otthonát télen. Sokan visszanyúlnak a nem hatékony vegyes tüzeléshez, ami miatt sokkolóan magas a légszennyezettség.

Az európaiak véleménye szerint az egészség otthon kezdődik, megelőzi az egészséges étkezést, a káros szenvedélyek elkerülését. A kutatás választ keresett arra is, hogy az épületfelújítások esetén mi az alapvető mozgatóerő. A válaszadók 98 százaléka az otthoni általános közérzetét akarja javítani, 96 százalék csökkentené az energiaköltségeket. A jólét tehát fontosabb a kiadások mérséklésénél. Az egészség és a boldogság közötti összefüggésekből az látható, hogy minél elégedettebbek vagyunk az otthonunkkal, annál energikusabbak és egészségesebbek vagyunk. Ma a magyarok 45 százaléka elégedetlen meglévő lakásával.

„Az épületek felújítása, ezen belül az energiatakarékosság ösztönzése sokoldalú jótékony hatással jár. Egyszerre teremt új munkahelyeket, növeli a költségvetés bevételeit, és hatékony eszköze az ország energia- és importfüggősége csökkentésének, a külkereskedelmi mérleg javításának. Eddig kevés szó esett arról azonban, hogy az egészségesebb lakókörnyezet megteremtése további komoly nemzetgazdasági előnyökkel is jár, hiszen az egészségesebb emberek kevesebbet járnak orvoshoz, így csökkentve a társadalombiztosítás kiadásait.” – mondta Szalai Gabriella, a Magyar Energiahatékonysági Intézet munkatársa.

Nálunk elmarad a zöldforradalom?
Legfeljebb a jelszavakban jelenik meg a klímaváltozás elleni harc a magyar város-, illetve lakáspolitikában, a konkrét intézkedésekben megfeledkeznek róla. Bár az előttünk álló lakásépítési fellendülés történelmi lehetőség lenne a klímatudatos építés elterjesztésére, egyelőre épp elszalasztani látszunk azt. Pedig a klímaváltozás okozta hőhullámok idővel egyre több halálesettel járnak majd.