Klímacsúcs: sok kicsi, sokra ment

2014. október 01. szerda - 20:27 / piacesprofit.hu
  •  
  • Előfizetés

Sikernek értékelte a New York-i klímacsúcsot Bartholy Judit klimatológus, aki szerint most nem hatalmas, átfogó egyezményeket akartak tető alá hozni, hanem kisebb, de konkrét és értékelhető vállalások hangzottak el.

Kép: MTI

A kicsi, de konkrét vállalások jelentik a múlt heti New York-i klímacsúcs sikerét – mondta Bartholy Judit klimatológus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológia tanszékének vezetője. “Azt látom, hogy valami megmozdult, valódi előrelépés történt a szeptember 23-i New York-i ENSZ Klímacsúcson. A 2009-es koppenhágai konferenciától kezdve az elmúlt évek klímacsúcsainak sorát nagy bizakodás előzte meg, mégis mindegyik azt bizonyította, hogy nincs előrelépés. Legtöbbször tökéletesen előkészített, csak aláírásra váró anyagok fogadták a résztvevőket, a megegyezés mégis mindig elmaradt. Ez minden alkalommal meglepetés és óriási csalódás volt számomra” – hangoztatta Bartholy Judit.

A kudarcnak mindig volt magyarázata: a szegény és a gazdag országok, a fejlett és a fejletlen gazdaságok, észak és dél ellentéte, vagyis a háttérben valami mindig indokolta, hogy elmaradt a dokumentumok aláírása. A nagyon lemaradt, most fejlődésnek induló országoknak kellene aránytalanul sokról lemondaniuk, amelyek nem tehetnek a klímaállapot romlásáról, ez valóban jogos kifogás – magyarázta a kutató.

“Úgy tűnt, nem mutattak valódi érzékenységet a korábbi konferenciák előkészítői a leszakadt, szegényebb országok irányában. A New York-i csúcson azonban a szervezők mintha új stratégiát követtek volna, az általános érvényű kijelentések helyett néhány valós eredményekkel kecsegtető akcióban állapodtak meg, ilyenek például a városok, az erdők védelmének ügye, az emissziócsökkentés konkrét területeinek kijelölése pontos küszöbszámokkal és határidőkkel, az élelmiszerbiztonság kérdése vagy az, hogy végrehajtható megállapodást készítenek elő a 2015-ös a párizsi klímaváltozási konferenciára” – hangsúlyozta.

“Fontos eredménynek tekinthető, hogy kimondták: a globális melegedés két Celsius-fok alatt tartása a cél, ez ugyanis a klímaváltozás visszafordíthatatlanságának elméleti küszöbértéke. A vállalás nagyon erős, hiszen az utolsó IPPC-jelentés kimondja, hogy 1900-tól 2012-ig 0,9 Celsius-fok volt a globális melegedés mértéke, tehát ennek a bizonyos két foknak már majdnem a fele “elfogyott” – fogalmazott a klimatológus. “Európa szerepe példamutató, valóban mindig eminens szerepet játszott a klíma védelmében. Nagyon fontos, hogy most rövid, belátható időtávú elkötelezettséget tettek, nem az évszázad végéig, hanem 2030-ig vállalták, hogy az 1990-es szinthez képest 40 százalékkal csökkentik az üvegházhatású gázok kibocsátását” – tette hozzá.

“A 2012 nyarán tartott Rio+20 fenntarthatósági konferencia teljes kudarccal végződött, utána sok értékelésben olvashattuk, hogy a kormányok gyengék, és nincs esély a megállapodásra, ha nem történik meg a többi társadalmi szereplő bevonása a tárgyalási folyamatba. Úgy tűnik, itt jelentős előrelépés történt: örvendetes a civil szervezetek, a cégvezetők, pénzintézetek képviselőinek nagyszámú jelenléte és aktív közreműködése a New York-i ENSZ Klímacsúcson. Úgy tűnik, új összefogás van születőben a kormányok, az üzletemberek, a befektetők, a banki szakemberek és nem utolsó sorban a civil társadalom képviselőinek bevonásával. Óriási pénzeszközöket mobilizálnak annak érdekében, hogy a megújuló energiák hasznosításához szükséges új technológiákat fejlesszenek, a környezetet kímélő, kevés fosszilis energiát használó beruházások létrejöhessenek. Ezek mind bíztató törekvések” – vélte Bartholy Judit.

Bukhatja a tengerpartokat Spanyolország
Akár egy negyvenméteres sávot is elveszíthet tengerpartjából egyes szakaszokon Spanyolország az éghajlatváltozás miatt 2050-re, mert az emelkedő tengerszint súlyosan erodálja a turisták által is kedvelt földközi-tengeri partokat.