A metódus tulajdonképpen ahhoz hasonlatos, amikor egy vulkán kitör és a belőle kiszálló részecskék beterítik a levegőt és elhomályosítják a napfényt. Ezt természetesen kontrolláltabb, minimalistább módon végeznék a tudósok: repülőgépről történő permetezéssel. A kénkő (sulphur) a legtöbbet emlegetett eszköz erre, de más "vegyi anyagokról" is szólnak a híradások.
A módszerre már van csilli-villi tudományos kifejezés: napsugárzás-menedzsment.
Ezt évek óta olcsó klímafixáló megoldásként népszerűsítik tudósok, ami évi 1-10 milliárd dollárba kerülne.
Globálisan megvalósíthatatlan
Az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testülete (IPCC) októberben készül jelentést kiadni, mely részletesen tárgyalja a témát. A dolgozat előzetes változatát kiszivárogtatták a Reuters-nek, s a hírügynökség a blogján számolt be az ellenérvekről.
"Hogy ezt biztonságosan vethessük be... az évtizedekbe kerülne", nyilatkozta Myles Allen, az Oxford University professzora. Azt sugalmazni, hogy ez könnyű és gyors megoldás lehet a globális felmelegedést meggátolására "teljesen félrevezető", vélekedett Allen, aki hangsúlyozta, magánvéleményét közli, nem az IPCC hivatalos álláspontját. (Erre azért volt szükség, mert ő is a tanulmány egyik szerzője.)
Az IPCC is erre a konklúzióra jutott tanulmányában: a napfény tompítása a levegő permetezésével "gazdaságilag, társadalmilag és intézményileg megvalósíthatatlan" maradhat. Főleg globális szinten.
Kockázatos
Az elemzés több száz(!) oldalon sorolja, hogy milyen kockázatokkal járhat az éghajlatba történő beavatkozás, mert megbolygathatja az időjárás szabályszerűségeit. A napfény gyengítése légkörbe permetezett vegyi anyagokkal potenciálisan aszályokat, árvizeket, kánikulákat, sőt óriási viharokat is előidézhet. (Az IPCC a Reuters-nek a biztonság kedvéért hozzátette: a jelentés tartalma októberig még változhat.)
A Harvard University kis volumenben már külön projektben kísérletezik ilyen permetezéssel, de ennek igazgatója, David Keith is óva intett, hogy az országok könnyen rákaphatnak a módszerre, ami után "nehéz leállni", s valóságos "függőségi probléma" állhat elő. Ennek beláthatatlan következményei lehetnek a bioszférában.
Mivel évtizedekbe telhet, míg a módszert biztonságosan alkalmazhatjuk, a kormányoknak és a cégeknek célszerűbb az üvegházgázkibocsátás csökkentésére koncentrálniuk. A párizsi klímaegyezmény célja, hogy "jóval 2 Celsius alatt" maximálja a globális felmelegedést az ipari forradalom előtti klímához képest (valójában 1,5 Celsius fokot célzott meg az IPCC), de a legújabb kivetítések azt mutatják, hogy ezt az 1,5 Celsius fokos felmelegedést már 2050-re elérjük.
(Reuters blog)
