Csúnya vége lehet a grönlandi jégnek

2016. december 12. hétfő - 19:27 / kfarkas
  •    

Kevés olyan vészjósló előrejelzés van, mint a grönlandi jégpáncél elolvadása. Ez a folyamat hét méterrel emelné meg a világtengerek szintjét, és százmilliókat kényszerítene elvándorlásra. Most bizonyítékokat találtak arra, hogy ez bizony megtörténhet.

zongorakoncert jégtáblán a felmelegedés ellen

Kép: Greenpeace

Habár a klímaszkeptikusok megkísérlik cáfolni a globális felmelegedés tényét, a kutatók sorra állnak elő vészjóslóbbnál vészjóslóbb bizonyítékokkal arra nézve, hogy a hőmérséklet-emelkedés nemcsak hogy ezekben a pillanatokban is zajlik, de éppenséggel egyre gyorsul az emberi tevékenység következtében. Csakhogy a klíma változásait modellező szimulációk nagy problémája, hogy elégtelen adatokon alapulnak: egyszerűen fogalmazva hiányosak az ismereteink azt tekintve, hogy mi történhet, ha az előrejelzéseknek megfelelően 3–5 fokkal emelkedik a globális átlaghőmérséklet az évszázad végéig. (Bár valószínűleg semmi olyan, amit büszkén adhatunk majd gyermekeinknek.)

Egy dologban azonban meglehetősen biztosak a kutatók: ha a sarkvidéki jég elolvad, akkor gondban leszünk. Jelenleg a világ édesvízkészletének több mint kilencven százaléka az Antarktisz és Grönland gleccsereiben van. Ezek elolvadása optimista előrejelzések szerint 20, borúlátóbb jóslatok szerint ötven méterrel emelné meg a tengerek vízszintjét. Ez azt jelenti, hogy a most sűrűn lakott szárazföldi régiók eltűnnek a víz alatt, az egyes nagyobb központok kivételével, mint talán New York vagy London, amelyeket harminc emelet magas gátakkal kellene körülvenni. Ez több milliárd ember elvándorlását és a világgazdaság nagy termelőközpontjainak, mint a kínai tengerparti területeknek az eltűnését jelentené.

Döbbenetes módszerekkel készülnek az éghajlatváltozásra
A tengerszint emelkedés miatt a vízen lebegő városok, mesterséges szuperfák, amelyek elnyelik a szmogot és hűsítik a településeket, újragondolt gyártelepek, mindez csak néhány példa, hogyan készülnek a városok az éghajlatváltozásra.

A jégtakarók pedig olvadnak: a világtengerek vízszintje a huszadik század kezdete óta 20 centiméterrel emelkedett. Ehhez az Antarktisz évente 0,7, Grönland 0,3 centiméterrel járul hozzá. Ha a dán fennhatóság alá tartozó sziget jege eltűnik, a becslések szerint 7 teljes méterrel emelkedik meg a tengerszint. Várhatóan az évszázad végéig ebből 83 centiméter össze is jön, ami nagyon rossz hír annak a több százmillió embernek, akik jelenleg a tengerszinten élnek, mint Banglades vagy Hollandia lakói, nem is beszélve Velencéről. Arra nézve rendelkezünk bizonyítékokkal, hogy sok millió évvel ezelőtt a hetedik kontinens és a nagy északi sziget jégmentes volt. Azonban most már azt is tudjuk, hogy Grönland földtörténetileg a közelmúltban is jégmentes volt.

A Columbia Egyetem kutatói a jégpáncél alól szerzett fúrások adataiból ugyanis kimutatták egy olyan ásvány jelenlétét, ami csak akkor keletkezhet, ha az érintett terület nem feküdt a jég alatt. Két izotópot vizsgáltak, az alumínium 26 és a berílium 10 meglétét, amelyek akkor keletkeznek, ha kozmikus sugárzás éri a földfelszíni ásványokat. Ezek megléte arra utal, hogy a grönlandi jég messze nem olyan stabil, mint hittük, és a földtörténeti közelmúltban el is olvadt. Méghozzá nem csak egy rövid időszakra: az adatok szerint az elmúlt 1,4 millió évből legalább 280-290 ezer évig nem volt összefüggő jégpáncél a szigeten. Ez ráadásul nem fokozatos folyamat volt: az olvadó gleccserek jéggátjai mögött gigantikus tavak képződtek – pontosan ilyen folyamat zajlik most a Himalájában –, amelyek hirtelen áradásokkal törtek át, mai szemmel elképesztő katasztrófát okozva.

Ugyanakkor egy másik felfedezés szerint a kelet-grönlandi partok előtt a tengerfenéken csak nyomokban találták meg az említett izotópokat, ez pedig arra utal, hogy legalábbis a sziget keleti partvidéke legalább 7,5 millió éve jég alatt van. A két eredmény azonban nem feltétlenül mond ellent egymásnak: ha a grönlandi jég nagy része el is olvadt korábban, a keleti partvidék magas hegyein megmaradhattak a gleccserek. Egy riasztó jel mindenesetre érkezett a trópusokról: olyan korallszirtek megkövesedett maradványaira bukkantak, amelyek 120 ezer évvel ezelőtt alakultak ki. A gond csak az, hogy ezek a szirtek kilenc méterrel a jelenlegi tengerszint felett vannak. A Science magazinban megjelent tanulmány szerzői szerint abban az időszakban a tengerszint 5,5–9 méterrel volt a jelenlegi felett, a klimatikus viszonyok akkor éppen olyanok voltak, mint amelyeket most az évszázad végére jósolnak a kutatók.

Milliókat űz el az otthonából a klímaváltozás
Több tízmilliós vándorlást fog elindítani a klímaváltozás még ebben az évszázadban. A 2050-es évekre Észak-Afrika és a Közel-Kelet jelentős része válhat alkalmatlanná az emberi életre. A termőtalaj kiszáradása a térségben már megkezdődött, ami összefügghet a szíriai konfliktussal is.

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor