A génmódosított vetőmagokat és gyomirtószereket is gyártó óriáscég, a Monsanto annyira lejáratta magát többek között a mezőgazdák sanyargatásával, hogy amikor júniusban a Bayer felvásárolta a céget, tulajdonképpen olyan manővernek látta az egyesülést a piac, mellyel a német vegyipari óriás megpróbálja rehabilitálni a közutálatnak örvendő céget.

Évekkel ezelőtt a Thesszaloniki Dokumentumfilm Fesztiválon láttam a The World According to Monsanto című francia dokumentumfilmet, melyről írtunk is a klimablogon. Ebben egy elszánt dokumentumfilmrendezőnő hadjáratát látjuk, ahogy felderíti, miként packázik a világcég azokkal a gazdákkal, akik ellenálltak a GMO-termékeiknek: ha a termésükbe bekeveredtek a Monsanto génmódosított vetőmagjai -és abból kikeltek a növények-, akkor jogtalan használóként jogi eszközökkel kikezdte őket a cég. Nagyon úgy tűnt, a cél az, hogy mindenkinek egyszerűbb legyen GMO-ra és Monsanto-termékre váltani (így nincs pereskedés), mintsem megőrizni a GMO-mentességet. Céges erőfölényből adódó taktika.

A 109 perces filmet itt lehet megnézni a YouTube-on, de itt is megtekinthető.

A Monsanto felvásárlását a Bayer által júniusban hagyták jóvá a hatóságok. A Monsanto menedzsmentje és főrészvényesei nyilvánvalóan azért egyeztek bele ebbe, mert belátták, hogy perek lavinája esedékes.

Az akvizíciónál általában kitétel, hogy a vásárló fél átvállalja a jogi terheket is, amik a megszerzett cég múltbeli üzleti tevékenységből erednek. Vagyis a Bayer jól bevásárolt. A világ egyik legutáltabb márkáját szerezte meg, amiről már azért tudni lehetett, hogy valószínűleg el fogják árasztani a rákbetegek perei.

fotó: Flickr/Die Grünen Kärnten

Haldokló felperes

A Monsantót Dewayne Johnson színesbőrű iskolai alkalmazott perelte be, aki iskolai pályafelügyelőjeként dolgozott, s évente körülbelül 20-30 alkalommal -tehát havonta kétszer-háromszor- kellett Roundup gyomirtót használnia munkavégzés közben.

Kétszer balesete is volt a szerrel. Az ráömlött. Első alkalommal ez 2012-ben történt meg. Két évvel később, 2014-ben non-Hodgkin-limfómát diagnosztizáltak nála.

A nyirokrendszer e daganatos megbetegedése olyan kiterjedt nála, hogy testfelülete 80 százalékán beteg és károsodott a bőrszövet! Rosszabb napjain Johnson annyira gyenge, hogy beszélni sem tud. Nem csoda, hogy az orvosai nem voltak biztosak benne, megéli-e a per végét.

Ügyvédje szerint Johnson tanúvallomásának legszívszorítóbb része az volt, amikor felidézte, hogyan kellett elmesélnie két kisfiának, hogy halálos beteg. Felesége két állásban is dolgozik -heti 80 órában, vagyis napi 6,6 órában-, hogy el tudja tartani a családot.

Az esküdtszék úgy döntött, hogy Johnson keresete javára dönt. A Kaliforniai Legfelsőbb Bíróság 239 millió dollár fizetésére kötelezte a Monsantót. Ebből 250 millió dollár büntetés, 39 millió dollár pedig a Johnsonnak megítélt kártérítés.

Bizonyíthatatlan, de igazolható?

A bírósági döntés után a Monsanto sajtóközleményt adott ki, melyben továbbra is fenntartja állítását, miszerint a Roundup gyomirtó nem okoz rákot. "Fel fogunk lebbezni a döntés ellen", állította a cég, ami miatt kérdésessé válhat, hogy Johnson megkaphatja-e a kártérítést még életében. "Továbbra is határozottan megvédjük termékünket, melynek biztonságos használata immár negyven éve folyik, és továbbra is fontos, hatékony, biztonság eszköz a gazdák és mások számára," jelentette ki a Monsanto stratégiáért felelős alelnöke, Scott Partride.

A CNN tudósítása ugyanakkor egy kicsit kétségbe vonja a fellebezési szándékot, rámutatva, hogy az 25 millió dollárba kerülne a vállalatnak. Ennyi kamatot kellene ugyanis fizetnie a cégnek a 239 millió dollárra, amíg a fellebezés folyik.

Fotó: flickr/Donna Cleveland

A Monsanto végig azzal érvelt, hogy a Roundupban található glifozát nem rákkeltő. A glifozátot a Monsanto fejlesztette ki és éveken át kizárólagossága volt a gyártása, míg a szabadalom le nem járt.

Johnson ügyvédjére, Timothy Litzenburgra nehéz feladat hárult. Vagy mégsem?

Elbírálandó kérdés. A Roundup gyomirtó rákot okoz-e? Ha igen, akkor a Monsanto elmulasztotta-e figyelmeztetni a rák kialakulásának kockázatára a fogyasztókat? Az esküdtszék a beteg javára döntött, a Monsantót tehát elmarasztalta.

Szakvélemény. Az ENSZ Egészségügyi Szervezete (WHO) alatt működő Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség (IARC) 2015 márciusában azt állította a Roundup egyik fő eleméről, a glifozátról, hogy "valószínűleg rákkeltő (karcinogén hatású) az embereknél". Ez persze nem egyenlőségjelet feltételez, hanem azt a bizonyos hullámos egyenlőségjelet, vagy talán nyilat. Az oksági viszony nem teljesen bizonyítható, de erősen esélyes. A jelentés azt is állította, hogy a glifozátos gyomirtónál "korlátozott" volt a "bizonyíték" arra nézve, hogy képes-e non-Hodgkin-limfómát előidézni.

• A Monsanto érvelése: A Roundup nem rákkeltő, s az említett rákkutatási intézmény jelentése csak egy vélemény. Több mint 800 tudományos kutatás jutott arra a következtetésre, hogy a glifozát használata biztonságos, nem ártalmas. A szabályozó szervek, a Nemzeti Egészségügyi Intézet (NIH) és a Környezetvédelmi Hivatal (EPA) is engedélyezte a használatát, vagyis nem találta emberi egészségre ártalmasnak, akárcsak más országok hatóságai, hangsúlyozta a Monsanto-alelnök Partridge, aki kiemelt egy olyan, a rovarirtók és glifozát-alapú termékek hatásának szentelt vizsgálatot is, mely 1993 és 2013 között tanulmányozta a farmerek és feleségeik egészségét. A vállalat tehát saját véleményét alátámasztja, kiterjeszti, mint kollektív véleményt, amivel egyes állami szabályozószervek is egyetértenek.
• Johnson ügyvédjének érvelése: Nem a glifozát a probléma, hanem a Roundup, vagyis a gyomirtószert maga. Szerinte glifozátnak és a Roundup más alkotórészeinek "szinergikus összhatásaként" áll elő a rákkeltő hatás.
• Bizonyítás terhe: Mivel a felperes -az iskolai pályafelügyelő Johnson- állt elő ezzel a váddal, a bizonyítás terhe is őt terheli. A Monsanto nem köteles ennek ellenkezőjét bizonyítania tudományosan. (Legfeljebb egy rágalmazási perben kellene ezt tennie, mert akkor a cég lenne a felperes.)
• Bizonyítás esélye: Tulajdonképpen lehetetlen bizonyítani, hogy a Roundup okozta Johnsonnál a halálos betegséget. Nem lehet a rákot röntgenezni vagy szövettanozni és aztán azt mondani, ez vagy az idézte el. Ugyanakkor azt is lehetetlen bizonyítani, hogy nem(!) a Roundup okozta a betegséget. És itt van a dolog -hogy is mondjam, furán hangzik ez a szó ebben a kontextusban- rákfenéje. "Csak" azt kellett bizonyítania Johnsonnak és ügyvédjének, hogy a Roundup "számottevően hozzájáruló tényező" volt a betegség kialakulásában. A kaliforniai joggyakorlatban ez azt jelenti, hogy bizonyítani kell, a Roundup nélkül a betegség nem alakult volna ki. A limfómás megbetegedések nagy része idiopatikus, vagyis az ok nem ismeretes. Johnson ügyvédje is elismerte, hogy a non-Hodgkin-limfómák többségét nem tudják egy fő okhoz kötni.
• Hasonló joggyakorlat: Amikor a dohányipari cégek ellen perek sorát nyerték meg a tüdőrákos fogyasztók, s a szektor nagy márkáit kártérítésre kötelezték, valamint annak jelzésére, hogy a dohányzás rákot okozhat - ezért vannak ma már rémületes, rákos embereket vagy kinyitott gégét ábrázoló fotók a cigis dobozokon-, az hasonló eset volt. Ott sem lehetett bizonyítani, hogy csak és kizárólag a dohányzás okozta a kereseteket benyújtó emberek betegségét. Mégis megállapítást nyert az oksági viszony a bíróságon.

Az ügy könnyen precedens értékűvé válhat. Annyiban már biztosan az, hogy többszáz hasonló sorsra jutott rákbeteg vár a "startvonalon", hogy az ő ügyüket is letárgyalják a bíróságon.

A CNN 2017-ben arról tudósított, hogy 800 beteg pere van folyamatban a Monsanto ellen. Ebből több mint ötszázat az az ügyvédi iroda képvisel, melynél Litzenburg dolgozik. Nyilván nagy bizniszt látnak az ügyben. A Monsanto szóvivője azt állítja, hogy az ellenfél már hirdetéseket is feladott, rákbetegeket keresve újabb perekhez.

Fess és fiatal. Timothy Litzenburg, a Monsanto ellen pert nyerő rákbeteg ügyvédje.
(Fotó: Vimeo/Monsanto Tribunal)

Litzenburg azt nyilatkozta a CNN-nek, hogy ő maga 4000 hasonló esetről tud, melyeket már benyújtottak keresetként és bírósági tárgyalásuk esedékes.

Az ügyvéd négyszázra taksálja azon esetek számát, melyek több körzeti bíróságon is átnyúlnak (az ilyen pereskedést MDL-nek hívják, azaz multidiscrict litigation). Ezek azonban lassabban haladnak, mint az egyetlen körzetben tárgyalt perek. Márpedig a halálos betegségben szenvedőknél az idő nyilvánvalóan rendkívül fontos tényező.

De nemcsak még élő rákbeteg emberek indítottak pert, hanem az elhunyt személyek özvegyei, valamint az örökségüket kezelő jogi személyek is.

A 46 éves Johnson ügye azért kapott elsőbbséget, mert orvosai nem voltak biztosak benne, hogy megéli-e a per végét. A kaliforniai jog megengedi, hogy halálos beteg felpereseknél az ügyet gyorsított ügymenet részeként tárgyalják.

Litzenburg azt is hangsúlyozta a sajtónak, hogy a bírósági ítélet tulajdonképpen kétségbe vonja az illetékes hatóság, a vegyszereket engedélyező Környezetvédelmi Hivatal, az EPA döntésének jogosságát és helyességét is, vagyis hogy miért engedte kereskedelmi forgalomba hozni a Roundupot.

2017 óta egy másik per is folyamatban van, melyben az EPA-t támadták meg rákbetegek, amiben azzal vádolják az állami hivatalt, hogy segítette a Monsantót abban, hogy rákot okozzon. Erről hamarosan külön cikkben számolunk be.

(CNN)