Világörökségi helyszíneken az állam lehet az elővásárló

2017. október 26. csütörtök - 12:29 / PP/MTI
  •    

A védett kulturális javak állami elővásárlási joggyakorlásának kiszélesítését, a bürokráciacsökkentést és eddig hiányzó szabályozások pótlását célozza a kulturális örökség védelméről szóló törvény Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes által beterjesztett módosítása.

A világörökségi területek fokozottabb védelmét célozza az a jogszabálytervezet, amely a világörökségi helyszínen található ingatlanok tekintetében – a lakóépületek és a termőföldek kivételével – az állam részére elővásárlási jogot alapítana. A javaslat a Nemzeti Földalapról szóló törvényt és a világörökségről szóló törvényt módosítaná azzal a céllal, hogy a világörökségi helyszín oltalom alá tartozó egyes ingatlanokat további jogi védelem alá vonja. Mint a beterjesztő emlékeztet, a törvény meghatározza az elővásárlási jog terjedelmét, ugyanis nem minden világörökségi helyszínen található ingatlan esetében indokolt, illetve a jogszabályok koherenciája miatt nem kerülhet megállapításra ilyen rendelkezés a lakhatás céljára szolgáló épületek tekintetében és a termőföldek esetében.

kétmilliárdos pályázat jelent meg turisztikai fejlesztésekre

Kép: Pixabay

A javaslat szerint azonban szükséges megteremteni a világörökségi szempontból oltalom alatt álló termőföldek és a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény, valamint a Nemzeti Földalapról szóló törvény rendelkezései közötti összhangot. A földpolitikai irányelvek közé indokolt felvenni a világörökségi oltalom biztosítását is, egyebekben termőföldek esetében továbbra is az eddig hatályos szabályozás és eljárás fog fennállni a tervezet szerint. Az állam javára más jogszabályok is állapítanak meg elővásárlási jogot bizonyos ingatlanok esetében. Ez a különböző jogcímekre alapított elővásárlási jog adott esetben érinthet a világörökségi helyszínen található ingatlant is, így szükséges az egyes állami elővásárlási jogok gyakorlásának összehangolása – áll a módosító javaslat indoklásában. (Eddig a kormány tevékenysége nem volt éppen pozitív kihatású a világörökségi helyszínekre.)

Elővásárlási jog: mi van, ha nem adják meg?
Az elővásárlási jog fogalmával sokan találkozhatnak a mindennapi életben, különösen az ingatlanügyekkel kapcsolatban. Előfordulhat az is, hogy bár valakit elővásárlási jog illet meg, azzal nem tud élni, mert például a dolgot az ő megkerülésével értékesítik. Mi tehet a jogosult, ha megsértették elővásárlási jogát?

Állami közgyűjtemények is kaphatnak elővásárlási jogot

A javaslat módosítaná az állami elővásárlási jogra vonatkozó rendelkezéseket: ingatlanok esetében a kormányrendeletben kijelölt örökségvédelmi szerv, védetté nyilvánított kulturális javak tekintetében pedig a kormányrendeletben kijelölt szerv gyakorolná az állami elővásárlási jogot. Így az állami közgyűjtemények és a Nemzeti Kastély és Várprogram megvalósító intézménye részére is lehetővé válna a szerzeményezés ezen módja.

A tervezet a műtárgyforgalom szabályozásában is változásokat javasol, mert a 2014 januárjában meghatározott, kiviteli engedélykötelesség küszöbét jelentő forgalmi értékek már sem az örökségvédelmi érdekeknek nem felelnek meg, sem a műkereskedelmi árakat nem tükrözik. Az időközben megélénkült műtárgyforgalom és -kereslet az árak jelentős emelkedését idézte elő, így az örökségvédelmi szempontból is jelentősebb tárgyak már a magasabb forgalmi értékűek között keresendők – érvel a beterjesztő.

Így változott a tulajdonostársak ingatlan elővásárlási joga
A néhány éve hatályba lépett új Ptk. lényegében a korábbi bírósági gyakorlatot integrálta a törvénykönyvbe. Lássuk mi változott és hogyan alakult a bírósági gyakorlat a tulajdonostársak elővásárlási joga esetében! Szakértőnk segít!

A magasabb forgalmi értékküszöbök meghatározásánál a javaslat igyekezett figyelembe venni az elmúlt évek során védetté nyilvánított kulturális javak értékesítési árait, a kiviteli engedélyezésen felbukkant tárgyak árnyilatkozatait, az elmúlt évek piaci, aukciós áremelkedését, valamint a nemzetközi összehasonlítást.

Nagyberuházások előtt is csak múzeumok végezhetnek régészeti feltárást

A módosító indítvány a régészeti feladatellátás jelenleg többszintű rendszerét kétszintűre egyszerűsítené. A jövőben nemcsak a megelőző régészeti feltárásokat, hanem a nagyberuházások régészeti feladatellátását is csak múzeumok végezhetnék, amelyek hiányzó kapacitásaik pótlására kizárólag állami és önkormányzati fenntartású, feltárásra jogosult intézményeket vonhatnának be az ásatásokba. A továbbiakban a szaktevékenységek végzésében gazdasági társaságok nem működhetnének közre.

Feliratkozom a(z) Jogi kisokos téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek