Vendéglátás: adózhat másképp a leves és a főétel

2017. január 31. kedd - 08:04 / piacesprofit.hu
  •    

Számtalan gyakorlati probléma merült fel a vendéglátásban január elsejétől alkalmazható 18 százalékos áfával kapcsolatban. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal tájékoztató anyagának segítségével megpróbáljuk megválaszolni a leggyakrabban felmerülő kérdéseket.

Sok kérdés merül fel az év elejétől érvényes éttermi áfacsökkentés kapcsán. A parlament döntésének értelmében az éttermi étel- és a helyben készített, nem alkoholtartalmú italforgalomra a vendéglátás áfakulcsa két lépcsőben csökken, 2017-től 18 százalékra, majd 2018-tól 5 százalékra. Problémát okoz, hogy az áfacsökkentés csak a kereskedelmi vendéglátásra vonatkozik, a közétkeztetésre nem, ami 2018-ra jelentős különbségekhez vezet, komoly versenyhátrányt okoz például a munkahelyi étkeztetésben, akár annak teljes leépülése is bekövetkezhet.

Más problémával küzdenek azonban azok, akik érvényesíthetik az áfacsökkentést: a jogszabály alkalmazása ugyanis finoman szólva nem a legegyszerűbb, ezért döntött végül a NAV már decemberben egy részletes állásfoglalás kiadása mellett, amelyet itt talál.  A törvény gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban számtalan kérdés merült fel a gyakorlatban. Ezek közül néhányra már korábbi cikkünkben válaszoltunk a Nemzeti Adó- és Vámhivatal tájékoztatásának segítségével, de bőven maradt még fennmaradó kérdés. Hat újabb problémára nyújtunk most megoldást!

Kép: Pixabay

Kép: Pixabay

Termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás valósul meg az olyan melegkonyhás önkiszolgáló étterem esetén, ahol biztosított a fogyasztáshoz asztal, ülőhely, megfelelő evőeszköz, szalvéta, azonban az asztalokat nem szedik le, hanem kiírásban hívják fel a vendéget a tálca visszavitelére?

Az étkeztetési (vendéglátó) szolgáltatások nyújtása során alkalmazható kedvezményes adómérték tárgyában 2016. december 7-én a Nemzeti Adó- és Vámhivatal honlapján megjelent tájékoztató alapján a szolgáltatásnyújtásnak történő minősítéshez nem feltétlenül szükséges, hogy az ételt, italt felszolgálják, tehát az önkiszolgáló étkezőhelyeken is megvalósulhat szolgáltatásnyújtás. Így abban az esetben, ha az étel, illetve a helyben készített alkoholmentes ital helyben fogyasztásra történő értékesítése úgy valósul meg, hogy a helyben fogyasztáshoz megfelelő környezet, eszközök (pl. asztal, ülőalkalmatosság, evőeszközök, szalvéta, stb.) biztosított, önmagában az a körülmény, hogy a tányérokat, tálcákat nem szedik össze (mert az a vendégek feladata), még nem eredményezi azt, hogy a kérdésben szereplő ügylet termékértékesítésnek minősül.

Különadót kaptak az éttermek
2018. január 1-jétől bevezeti a kormány a turizmusfejlesztési hozzájárulást. Ezzel vélhetően a már bejelentett áfacsökkentéssel kieső bevételeket akarják pótolni. Az érdekképviseleteknek tetszik a különadó.

Milyen adókulcsot alkalmazzon a menüvel kapcsolatban az étterem, ha a vendég már előre jelzi, hogy a levest helyben kívánja elfogyasztani, míg a második fogást elvitelre kéri?

A kérdésből következően a vevő már a rendeléskor jelzi, hogy a menü egy részét helyben fogyasztja, a második fogást pedig elvitelre kéri, így – tekintettel arra, hogy a helyben fogyasztással, mint szolgáltatással együtt az elvitelre történő értékesítéssel egy termékértékesítés is megvalósul – az ügyletet meg kell bontani. Az étkeztetési szolgáltatásokra vonatkozó kedvezményes adómérték [feltéve, hogy a kedvezményes kulcs alkalmazására vonatkozó egyéb feltételek (pl. megfelelő SZJ szám) is teljesülnek] kizárólag a szolgáltatásra alkalmazható, míg az elvitelre értékesített étel az adott termékre vonatkozó adómértékkel adózik.

A helyben készített, nem alkoholtartalmú italok körébe tartozik a jellemzően gyorséttermekben használt italkészítő automatából a sűrítményből szódavíz hozzáadásával kiszolgált szénsavas üdítőital is. Kérdésként merült fel, hogy az automata által a vízhez szénsav hozzáadásával készített szódavíz tekinthető-e helyben készített italnak?

 

A vízhez az adott vendéglátóhelyen szénsav hozzáadásával készített szódavíz helyben készített italnak minősül, így az egyéb feltételek fennállása esetén (ha egyébként az SZJ 55.30.1 alá tartozó szolgáltatásnyújtás történik), az ügyletre a kedvezményes 18 százalékos áfakulcs vonatkozik.

Hat nyalánkság az idei áfaszabályokban
A sokat emlegetett áfacsökkentés mellett az idei évre vonatkozó új áfaszabályokban találni néhány igazi érdekességet is. Tudta, hogy egyes esetekben az autó alvázszámát is be kell írnia az áfabevallásba? Vagy hogy a kávét 18, az ír kávét viszont csak 27 százalékos áfával lehet árusítani? Hogy a friss tej 5, míg a dobozos tej 27 százalékkal adózik? Összeszedtük a legérdekesebb szabályokat az új áfatörvényből.

Egy étterembe egy csoport érkezik, a számlát nem személyenként, hanem egyben kérik kiállítani. A csoport helyben készített narancslevet is fogyaszt. A vendégek egy része alkoholt is kér a narancslébe (vodka-narancs). Hogyan alakul ezen italok általános forgalmiadó-mértéke?

Az alkalmazandó általános forgalmi adó mértékének meghatározásánál fontos szempont, hogy a vendég rendelése mire irányul. Ha a vendég „helyben készített” narancslét rendelt, akkor az – a szolgáltatásnyújtásra vonatkozó egyéb feltételek fennállása esetén – a kedvezményes 18 százalékos adómérték alá tartozik. A vendég által rendelt vodka a 27 százalékos adómérték alá tartozik. Amennyiben pedig a vendég vodka-narancsot rendelt, akkor ez az ital, tekintettel arra, hogy az alkoholtartalmú italok még helyben készítés esetén sem tartozhatnak a kedvezményes adómérték alá, szintén 27 százalékos adókulccsal adózik. Az, hogy a szolgáltatásról a számlát nem személyenként, hanem egyben kérik kiállítani, a szolgáltatás adómértékét nem befolyásolja.

Munkahelyi étkeztetésnek minősül-e az étkeztetési szolgáltatás attól, hogy a vendég SZÉP kártyával fizet?

Egy adott étkezőhelyi szolgáltatásnyújtás önmagában attól, hogy az ellenérték megtérítése SZÉP kártyával, szociális kártyával, étkezési utalvánnyal vagy más ezekhez hasonló pénzhelyettesítő eszközzel történik, nem minősül munkahelyi étkeztetésnek.

Az étteremben a melegkonyhás étel mellett felszolgált, egyébként az étlapon önálló árral szereplő savanyúságra, illetve süteményre lehet-e alkalmazni a kedvezményes adókulcsot? A felszolgált savanyúságot, süteményt nem az étterem készíti, hanem egy másik adóalanytól készen vásárolja.

Olyan esetben, ha a főzőkonyhát üzemeltető vendéglátó egység nem mindent maga állít elő, hanem – hangsúlyozottan – kiegészítő jelleggel pl. süteményt, savanyúságot készen szerez be mástól, és ezeket is felszolgálja a saját maga által készített ételek mellett a vendégei részére, akkor ezek a kiegészítő ételek az étkezőhelyi szolgáltatás részévé válnak, azok elkülönített kezelésére nincs szükség. Tehát amennyiben a szolgáltatás az SZJ 55.30.1 alá tartozik, úgy arra a kedvezményes adómérték alkalmazandó.

Egyre élesebb a verseny a magyar gyomorért
Étteremben száz magyar közül tizennyolcan esznek hetenként legalább egyszer vagy többször. Száz fogyasztóból további tizenhárom havonta kétszer-háromszor étkezik otthonán kívül, tizenkettő pedig egyszer. Így a vendéglátóhelyek komoly versenyt támasztanak az élelmiszer-kiskereskedőknek és -gyártóknak a fogyasztók „gyomorrészesedéséért” és pénzéért folyó versenyben. Többek között ezt állapítja meg a Nielsen hatvanegy országban, köztük Magyarországon végzett felmérése

Feliratkozom a(z) Adózás téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek