Van kockázata a cégátalakításnak

2014. október 27. hétfő - 17:13 / piacesprofit.hu
  •    

Az egységes eljárás hiánya jelentősen növeli az átalakulást fontolgató cégek kockázatát a Deloitte szakértői szerint. A jogszabály értelmezésben segítenek.

Az egyes törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CCLII. törvény a cégek egyesülésének és szétválásának (a továbbiakban külön-külön és együttesen: átalakulás) bejegyzésével kapcsolatos új rendelkezést iktatott be a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvénybe.

„Az új szabály szerint a cégbíróság az átalakulást az állami adóhatóság (a továbbiakban: NAV) öt munkanapon belül megküldött értesítése alapján akkor jegyzi be a cégjegyzékbe, ha az érintett cégnél az adókötelezettségek teljesítésének ellenőrzésére irányuló, illetve ezzel összefüggő hatósági eljárás nincs folyamatban, és a NAV nem is kezdeményez ilyen eljárást. Amennyiben a tájékoztatás szerint a cégnél eljárás van folyamatban, vagy a NAV ilyen eljárást kezdeményez, az átalakulás az adóigazgatási eljárás jogerős befejezéséről szóló elektronikus tájékoztatást követően, ennek hiányában az átalakulásban részt vevő összes cég cégiratának cégbírósághoz történő beérkezésétől számított kilencvenedik napon jegyezhető be” – mondta el dr. Szarvas Júlia, a Deloitte Legal hálózathoz tartozó ügyvédi iroda ügyvédje.

Végelszámolás, átalakulás: ezekre figyeljen, ha bt.-je van!
Van egy évek óta működő betéti társasága, de az jóformán csak kiadást jelent? A vásárlók folyamatosan csökkentik vagy visszamondják a megrendeléseiket, újak pedig nincsenek a láthatáron. Vagy vannak esetleg hosszú távú szerződései, amelyeket nem tud felbontani, de ez a cégforma kedvezőtlen az Ön számára. Mit tehet? Hogyan szabadulhat meg cégétől? Az átalakulás is lehet megoldás.

Az új rendelkezések több szempontból is értelmezési nehézségeket és gyakorlati kérdéseket vetnek fel. Egyrészről a cégbíróság által a NAV számára küldött elektronikus kommunikáció időpontja a változások bejegyzését kérő cégek által közvetlenül nem megismerhető, így a NAV nyilatkozattételére rendelkezésre álló öt munkanapos határidő eltelte nem állapítható meg egyértelműen. Másrészről a Deloitte tapasztalatai szerint nincs egységes gyakorlat abban sem, hogy a NAV-nak a már kiépült és más cégbírósági eljárásokban (pl. végelszámolás, adóregisztráció) jelenleg is alkalmazott (pl. „a társaság köztartozással nem érintett”), vagy attól eltérő tartalmú értesítést kell küldenie.

Az öt munkanapos határidő beiktatásával a jogalkotó szándéka feltehetően az, hogy lehetőséget adjon egy gyors adóhatósági vizsgálat beiktatására az átalakulások bejegyzése során is. A jogszabályhely megfogalmazása miatt azonban nem világos, hogy bejegyezhető-e az átalakulás, ha öt munkanapon belül nem érkezik meg a NAV értesítése, vagy a NAV értesítése hiányában a cégbíró az értesítés megérkezéséig, illetve kilencven napig felfüggesztheti a változásbejegyzési eljárást. Az értesítés és a jogerős adóhatósági határozat bevárása akár arra is lehetőséget adhat, hogy a NAV a cégbíróság jelzése alapján indítsa meg a vizsgálatát.

Kép: Pixabay

Bizonytalan továbbá az átalakulásban részt vevő cégek által az átalakulás hatályának beálltára meghatározott időpont funkciója, amennyiben az eljárást a cégbíró felfüggeszti, és a bejegyzésre csak az adóellenőrzés jogerős lezárását vagy ennek hiányában a kilencvennapos határidő elteltét követően kerül sor.

Szintén a gyakorlatra vár annak a kérdésnek a megválaszolása, hogy egy folyamatban lévő adóvizsgálat ellenére is bejegyezhető-e az átalakulás kilencven nap elteltével, vagy a jogerős adóhatósági határozatot kilencven napon túl is be kell várni.

A NAV-tól és a cégbíróságoktól kapott tájékoztatás, valamint a folyamatban lévő és lezárt átalakulások tapasztalatai alapján a törvény fenti rendelkezésével kapcsolatban egyelőre nem alakult ki egy országosan egységes értelmezés és jogalkalmazási gyakorlat. Több esetben bejegyezték az átalakulást az eljárás felfüggesztése nélkül, viszont olyan esettel is találkoztak szakértőink, ahol a NAV értesítésének, illetve a kilencvennapos határidő elteltének bevárása miatt az eljárás lezárása elhúzódik. Az egységes eljárás hiánya jelentősen növeli az átalakulást fontolgató cégek kockázatát, és megnehezíti az eljárások kimenetelének, sikerességének és lezárásának tervezését.

Könnyebb lehet kártérítést kapni kartell esetén
A versenytörvény új rendelkezése bevezeti az ún. végrehajtási tilalmat, amelynek értelmében a felek nem gyakorolhatják irányítási jogaikat mindaddig, amíg a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) azt nem engedélyezte. Vagyis hiába írják alá  a szerződést a vállalatok összeolvadásáról vagy felvásárlásáról, a GVH engedélyének megérkezéséig az új tulajdonos nem gyakorolhatja szavazati vagy döntési jogát. A korábbi törvény ezen időszakra függő helyzetet hozott létre, amikor polgárjogi kockázatokkal (ha a GVH nem engedi a fúziót, semmissé válnak az átmeneti időszak döntései), de engedélyezte saját kockázatra a tranzakció lezárását, a módosítás után azonban ez kifejezetten tilos – derült ki a Kajtár Takács Hegymegi-Barakonyi Baker & McKenzie Ügyvédi Iroda sajtóbeszélgetésén. További részletekért kattintson!

Változások a fúziók és a kartellügyek szabályozásában

2014. július 1-i hatállyal több ponton változott a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény. Az egyik legfontosabb változás, hogy a felvásárlást vagy egyesülést tervező vállalkozások számára az összefonódás bejelentésére nyitva álló, korábbi 30 napos határidőt törölte a jogalkotó. Ehelyett a törvény bevezette a végrehajtási tilalom intézményét, aminek értelmében a kérelem bármikor benyújtható, de a Gazdasági Versenyhivatal engedélye nélkül az összefonódásra nem kerülhet sor, azaz a bejelentés késedelme a tranzakció zárását is késlelteti.

Az engedékenységi politika alapján 2009 óta lehetőség van arra, hogy a kiszabott versenyfelügyeleti bírságot mérsékeljék, vagy teljes mértékben mellőzzék, ha valamely vállalkozás önként szolgáltat törvényellenes magatartásra vonatkozó bizonyítékot a GVH számára, még azt megelőzően, hogy arról a hivatal tudomást szerzett volna. 2014. július 1-jétől kezdve a bírság mellőzésének vagy mérséklésének akkor is helye lehet, ha az ügyfél csak a helyszíni kutatás után tesz önkéntes feltárást.

Újdonság, hogy a kartellmegállapodás vagy gazdasági erőfölénnyel való visszaélés miatt hivatalból indult eljárások esetén a GVH felhívhatja az érintett vállalkozást egyezségi kísérletben való részvételre (korábban erre csak az Európai Unió Bizottságának volt lehetősége). Az egyezségi kísérlet során a vállalkozás és a GVH közös álláspontot alakíthat ki, amelyben rögzítik a jogsértő tényállást, az annak alapjául szolgáló bizonyítékokat, a jogsértés minősítését és a kiszabandó bírság összeghatárait.

Szűk körben érvényesíthető ugyanakkor az ügyvédi titok. A bizonyítékok köréből kizárt, úgynevezett „védekezés céljából készült iratnak” csak a külső jogi tanácsadóval folytatott, ténylegesen elküldött kommunikáció minősülhet, a jogtanácsossal folytatott belső levelezésre és feljegyzésekre a módosítással beiktatott részletszabályok szerinti védelem továbbra sem vonatkozik.

Az elhíresült „hajnali rajtütések” helyett a GVH-nak a jövőben a helyszíni kutatásokat lehetőleg 8 és 20 óra között kell lefolytatnia. A módosítás ugyanakkor szélesebb körben teszi lehetővé a bizonyítékokhoz való hozzáférést, így a GVH jogosult lesz például a mobilszolgáltatóktól cellainformációkat kérni, amelyek adott esetben alkalmasak lehetnek egy kartellmegállapodás helyszínén történt tartózkodás bizonyítására is.

Feliratkozom a(z) Jogi kisokos téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek