Úton az áfarendszer igazságossága felé

2019. június 03. hétfő - 07:30 / piacesprofit.hu
  •    

Nemrégiben, egy Európai Bírósági ítélet nyomán újabb, fontos lépést tettünk egy igazságosabb áfarendszer megteremtése felé, különösen a fiktívnek minősített ügyletek kapcsán – hívta fel a figyelmet dr. Gondi Anilla, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda munkatársa.

dr. Gondi Anilla

Dr. Gondi Anilla

Az Európai Unió Bírósága egy közelmúltbeli ügyben kimondta, hogy az áfaügyletek ellenőrzése során az adóhatóság nem tekinthet el a teljes költségvetési kihatás vizsgálatától. Így nem elfogadható, ha a hatóságok anélkül tagadják meg az áfalevonási jogot az egyik adózónál, hogy a másiknál az ezzel összhangban álló áfa-visszaigénylést lehetővé tennék. Sőt, a bíróság azt sem tartotta elfogadhatónak, ha az adóhatóság a bírság kiszabásakor kizárólag a jogosulatlanul levont áfa összegét veszi alapul anélkül, hogy vizsgálná a ténylegesen okozott adóhiányt. Az ítélet egy újabb fontos lépésként értékelhető az áfarendszer igazságosságának megteremtése útján.

Igazságtalanság és kettős mérce a gyakorlatban

Az áfa – természetéből fakadóan – egyszerre több szereplőt érint: egyrészt a számla kibocsátóját, akinek áfafizetési kötelezettsége keletkezik az állam felé, valamint a számla befogadóját, akinek a számlán szereplő összeget és az azon feltüntetett áfát meg kell fizetnie a számla kibocsátója felé, azzal, hogy az adó összegét főszabály szerint majd levonhatja az általa fizetendő áfából.

Az adóhatóság és a magyar bíróságok azonban az ellenőrzések során éveken keresztül figyelmen kívül hagyták az áfa ezen természetét, és az ügyletek egyes szereplőit egyenként vizsgálták a teljes kép figyelembevétele nélkül. Azon ügyletek tekintetében ugyanis, amiket az adóhatóság fiktívnek ítélt, az adólevonási jogot a számlabefogadónál megtagadta, azonban egyidejűleg a számlakibocsátót a számlán szereplő áfa megfizetésére kötelezte, mintha a gazdasági esemény ténylegesen megtörtént volna. Az adóhatóság tehát nem engedte meg, hogy a számla

kibocsátója a számlát utólag érvénytelenítse és a megfizetett áfát visszakérje, ezzel az „eredeti állapotot” helyreállítva. Ennek eredményeképp az adóhatóság többlet adóbevételéhez jutott, igazságtalanul.

Visszakérhető a behajthatatlan követelések áfája?
Nagy port kavart szakmai berkekben az Európai Bíróság két áfa témában hozott, behajthatatlan követelésekkel kapcsolatos döntése. Az egyik ítéletben megfogalmazott bírósági álláspont megalapozott reményt adhat a nagy összegű behajthatatlan követeléssel rendelkező magyar vállalkozások számára is az áfakötelezettség megítélése kapcsán.

Változó kúriai gyakorlat

A fenti gyakorlatot az adóalanyok folyamatosan kifogásolták és így a közelmúltban már a Kúrián is született olyan döntés, amely figyelembe veszi azt, hogy az áfa egy „zéró összegű játszma.” „Egy viszonylag friss ítéletében a Kúria például kimondta, hogy a számlakibocsátó adózónak a jogszabályi feltételek fennállása esetén joga van arra, hogy a fiktív ügyletre vonatkozó számlát utólag – akár az ügylet jogerős bíróság értékelését követően – sztornózza, és a megfizetett áfát visszaigényelje. Az adózó számla érvénytelenítésére vonatkozó jogát – az adóhatóság korábbi álláspontjával szemben – a Kúria szerint nem befolyásolja az, ha a számla egyébként fiktív ügyletre vonatkozóan került kiállításra.” mondta el dr. Gondi Anilla, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.

Az EUB döntése az EN.SA-ügyben

A fenti magyar gyakorlatot erősíti meg és fejleszti tovább az Európai Unió Bírósága nemrég megjelent ítélete, az ún. EN.SA-ügyben. Az EN.SA Srl. egy villamosenergia-értékesítéssel foglalkozó olasz társaság, amely banki finanszírozás igénybevétele céljából próbálta meg mesterségesen megnövelni a cégcsoporthoz tartozó társaságok bevételeit. Ezt oly módon tette, hogy a csoport által értékesített villamosenergiát ugyanazon mennyiségben, ugyanazon az áron, ugyanazon csoporthoz tartozó társaságok között körkörösen értékesítették, ezzel mesterségesen megnövelve a bevételi mutatókat. Az ügyletekben részt vevő társaságok előírásszerűen befizették az áfát, és mivel ezt követően a villamosenergia azonos mennyiségét, ugyanazon az áron visszavásárolták, a levonásba helyezett áfa összege is azonos volt az általuk megfizetett áfa mértékével. Így a költségvetést nem érte kár.

Ha valaki az interneten hirdet, még nem lesz kereskedő
Az olyan személy, aki egy internetes oldalon bizonyos számú értékesítési hirdetést tesz közzé, nem minősül automatikusan „kereskedőnek”. E tevékenység abban az esetben minősülhet „kereskedelmi gyakorlatnak”, ha az adott személy a kereskedelmi, ipari, kézműipari vagy szakmai tevékenységével összefüggő célok érdekében jár el – mondta ki az Európai Bíróság.

A Bíróság szerint a tagállami hatóságnak egy ilyen esetben lehetővé kell tennie a fiktív ügyletre vonatkozó számla kibocsátója számára, hogy – miután megállapították, hogy teljesítésre valójában nem került sor – a számlát utólagosan érvénytelenítse, és az azon szereplő, általa megfizetett adó visszatérítését kérje. Ennek a lehetőségnek az elmaradása esetén ugyanis az áfarendszer semlegessége nem biztosított. A Bíróság ezen túlmenően rávilágított arra is, hogy aránytalan szankciót eredményezhet, ha a bírság alapja a fiktív ügyletre tekintettel levonni megtagadott adó összege. A bírság összegének szükségszerűen az okozott adóbevétel-kieséssel kell összhangban állnia. A jogosulatlanul levont adó azonban nem feltétlenül jelent költségvetési bevételkiesést. Ilyen esetekben a Bíróság szerint aránytalan a jogosulatlanul levont adó összegét alapul venni a bírság kiszabásánál.

Merre tovább magyar adóhatóság?

„A Kúria közelmúltbeli ítélete már egyértelművé tette az utat: ha a hatóság a számla fiktív jellegére tekintettel megtagadja az adólevonási jogot, akkor a másik félnél is lehetővé kell tennie a számla korrekcióját” – emeli ki a Jalsovszky szakértője. Az adóhatóságoknak továbbá változtatniuk kell a bírságolási gyakorlatukon is. Jelenleg ugyanis az adóhatóság az adóhiány mértékét alapul vevő 50 százalékos mértékű bírságot szab ki, melyet csak kivételes esetekben mérsékel, enyhítő körülmények fennállása esetén. Az EUB döntése alapján azonban a bírságnak mindig arányban kell állnia a jogsértéssel, így minden esetben, azaz nem csak kivételes jelleggel értékelnie kell azt is, hogy az ügylet adókijátszásra irányult-e, illetőleg a költségvetést érte-e kár.

Feliratkozom a(z) Adózás téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor