A devizahitelesek döntő többsége időközben kénytelen-kelletlen beletörődött abba, amit megváltoztathatatlannak látott: abba, hogy a magyar állam nem segíti őket a bankokkal vívott jogi küzdelmükben, nem számíthatnak komoly állami támogatásra, ezért belementek a bankok által javasolt utólagos megállapodásba, forintra váltották a hiteleiket, és ezzel kizárták magukat abból a lehetőségből, hogy később bíróság előtt vitathassák egykori hitelszerződésük feltételeinek a tisztességességét.
Az EU ismeri az úgynevezett előzetes döntéshozatali eljárást. Ez azt jelenti, hogy egy nemzeti bíróság (jelen esetben a magyar) az előtte folyamatban lévő ügyben kérdést intézhet az Európai Unió Bíróságához (Curia), arra kérve ezt az uniós testületet, hogy foglaljon állást, vajon a perbeli ügyet érinti-e az uniós jog, és ha igen, milyen módon, hogyan kell azt értelmezni?
Az OTP kontra Ilyés Teréz és Kiss Emil ügyben éppen ezt tette a Fővárosi Ítélőtábla. A magyar bíróság azt kérdezte a Curiától, hogy értékelheti-e valamely hitelszerződési feltétel tisztességtelenségét, ha az nem világos és érthető, annak ellenére, hogy a 2014-es magyar törvény hallgatólagosan jóváhagyta az árfolyamkockázatnak a kölcsönfelvevőre való terhelését?
A Curia a minap meghozott állásfoglalásában kiállt a magyar (és minden más tagállambeli!) fogyasztók mellett, és elvi éllel rögzítette: a hatályos törvénnyel nem érintett szerződési feltétel – a jelen esetben pl. az, amely az árfolyamkockázatra vonatkozik – nincs kizárva tisztességes fogyasztói szerződésekről szóló európai irányelv hatálya alól. A szerződési feltétel tisztességtelen jellegét tehát a nemzeti bíróság igenis értékelheti, ha az eseti vizsgálat alapján arra a megállapításra jut, hogy az adott szerződési feltételt a hitelt fölvevő magánszemély számára nem elég világosan és közérthetően fogalmazták meg.
A Curia azt is megerősíti, hogy a nemzeti bíróságnak a felperesként eljáró fogyasztó helyett hivatalból figyelembe kell vennie az árfolyamkockázatot telepítő szerződési feltételen kívüli szerződési feltételek adott esetben tisztességtelen jellegét, amennyiben rendelkezésére állnak az ehhez szükséges jogi és ténybeli elemek.
Csodák nincsenek, a hiú ábrándok nem tüntethetik el a valóságot. Azok a devizahitelesek, akik az elmúlt időszakban kiegyeztek a bankjukkal, maradék hitelüket forintosíttatták, sajnos ez alapján a Curia-határozat alapján sem kerülhetnek jobb helyzetbe: az ő számukra sajnos már végleg elment a hajó. Azok azonban, akik ezt a lehetőséget nem adták föl, nem fogadták el, és tovább küzdöttek, pereltek, azok számára most fölvillant egy reménysugár, mert a Curia előzetes döntéshozatali határozatának a figyelembevétele a magyar bíróságok számára kötelező. Mostantól tehát megnyílt az út ahhoz, hogy – bizonyos feltételek fönnállása esetén, tehát nem minden esetben! – bíróság előtt vitathassák egykori, még ma is érvényes hitelszerződésük egyes szerződési feltételeinek (pl. az árfolyamkockázatról szóló rész) tisztességességét. Mivel pedig a tisztességtelen, jó erkölcsbe ütköző feltétel a polgári jog általános szabályai szerint semmis, a magyar bíróságok mostantól megállapíthatják ezeknek az árfolyamkockázatra vonatkozó banki feltételeknek a semmisségét. Ehhez azonban alapos, minden lényeges körülményre kiterjedő bizonyítási eljárásra – azaz polgári perre – van szükség.
Az esély tehát újra megnyílt. A magyar devizahitelesek a magyar államra ugyan nem, de az unió bíróságára számíthattak. Ez némi megnyugvásra mindenesetre alapot adhat.
A Curia összefoglalójából készült írásunkat itt olvashatják!
Szerző:
dr. Szlávnits László
ügyvéd
