Tavaly megint több volt a csőd

2013. június 05. szerda - 19:45 / piacesprofit.hu
  •    

A 2011-ben tapasztalt javulás után tavaly kedvezőtlenebbé vált a gazdasági környezet a közép-kelet-európai régióban, így – Lettországot, Észtországot és Ukrajnát kivéve – növekedett a fizetésképtelenségi mutató. Magyarországon mindössze három ágazatban volt pozitív változás, de meglepetés, hogy köztük volt a világszerte kockázatosnak tartott fémipar.

A gazdasági válság még mindig erős hatással van a közép-európai országokra. A régiós országokban működő gazdasági társaságokat jellemző fizetésképtelenségi mutató tavaly emelkedett, összességében pedig 3,5 százalékkal nőtt a fizetésképtelenségi eljárások száma – derül ki a világ egyik vezető hitelbiztosítója, a Coface legfrissebb elemzéséből, amelyben a közép-kelet-európai országokat vizsgálta.

A korábbinál rosszabb eredményért elsősorban Bulgária és Horvátország felelős, mindkét országban számottevően nőtt a csődök száma, a vizsgált régióban pedig csak Észtországban, Lettországban és Ukrajnában tapasztalható pozitív változás. A kedvezőtlen régiós tendenciát jelzi, hogy 2009-hez képest a csődök száma 2012-ben 38,7 százalékkal emelkedett.

A Malév a csődlista élén

Az elemzés megállapítja, hogy Magyarországon a fizetésképtelenségi adatok a régiós viszonyoknak megfelelően szintén kedvezőtlen gazdasági környezetre utalnak. Jól tükrözi a helyzetet, hogy tavaly mindössze három ágazatnak sikerült javuló fizetésképtelenségi arányt elérnie. Meglepetés, hogy az acél-és fémipar – amely világszerte magas kockázattal működik – fizetésképtelenségi aránya 19 százalékkal javult Magyarországon. Az acél-és fémipar után a hagyományosan jól teljesítő vegyipar és textilipar következik, előbbi ágazatban a fizetésképtelenségi arány 13,8, utóbbiban 11 százalékkal csökkent. Az elemzésből az is kiderül, hogy a legjelentősebb 2012-es magyarországi csőd a Malévhoz fűződik.

Az építőipar a legproblémásabb

A piacbővítés árnyoldalai: vevői kockázatok pedig vannak
A kihívásokkal teli európai gazdasági környezet arra sarkallta a nyugat-európai vállalkozásokat, hogy fennmaradásuk érdekében új piacokat keressenek, azonban jelentősen alábecsülték a kockázatokat. A tanulmány adatai szerint a nyugat-európai cégek nemzetközi kereskedelemből származó behajthatatlan tartozásainak értéke 74,1%-kal, 90 napon túl lejárt számláik értéke pedig 22,6%-kal nőtt egy év alatt.

A közép-európai régióban a fizetésképtelenségi kockázatok szempontjából tavaly az építőipar volt a legrosszabb helyzetben. A szektor szereplőinek talpra állását ugyanis a kormányzati megszorító csomagok és a beruházások hiánya egyaránt gátolja. A munkanélküliség és a háztartási kiadások csökkenése miatt az építőiparhoz hasonlóan kedvezőtlen helyzetben van a nagykereskedelmi szektor. A szakértők a legstabilabb, azaz legkevésbé kockázatos ágazatok közé sorolták az informatikai, a telekommunikációs, az oktatási és az egészségügyi ágazatot, mivel ezekben a szektorokban volt a legalacsonyabb a fizetésképtelenségi ráta.

Bizonytalan kilátások

Az előrejelzések szerint a kilátások meglehetősen bizonytalanok, a kedvezőtlen gazdasági klíma miatt a legtöbb közép-európai országban várhatóan romlani fog a helyzet a fizetőképesség szempontjából, bár lehetnek kivételek, például Lettország.  Magyarországra vonatkozóan sem lehet biztosat mondani. A szakértők úgy látják, hogy a kormány elkötelezett a bejelentett hiány tartása, és a befektetői bizalom helyreállítása érdekében, és további megszorító intézkedések sem zárhatóak ki. Fennáll a veszélye, hogy a szigorú hitelezési feltételek és a bizonytalan gazdasági környezet együttesen tartósan gyenge belföldi keresletet eredményez. A mutatók a gyenge beruházási aktivitásra utalnak, és a vállalati hitelezés felfutására is várni kell egyelőre is. Arra van remény, hogy az uniós mentőcsomagok és a tagállamok által követett fegyelmezett gazdaságpolitika kedvező hatása nyomán fellendül a gazdaság az eurózónában. Ugyanakkor mind az európai, mind az amerikai gazdaságot túl ingatagnak látják a szakértők ahhoz, hogy a magyar gazdaságnak lendületet adjanak. Összességében viszonylag törékeny a magyar gazdaság helyzete, így nem lehet kizárni, hogy a fizetésképtelenségi eljárások száma 2013-ban növekedni fog.

Pusztulnak a cégek a gazdasági pangásban
2010 augusztusa óta nem szűnt meg annyi cég Magyarországon, mint tavaly októberben. A felszámolások és a végelszámolások száma a cégtörvény márciusban életbe lépett módosításai miatt csökkent, de ez nem változtat azon, hogy a cégvilág még mindig a gazdasági pangást nyögi.