Sokan felkapták idén ősszel a fejüket Panulin Ildikónak, a Magyar Posta szóvivőjének a nyilatkozatára: akik október közepéig rendeltek külföldről levélként küldeményt, azok még jó eséllyel megkapják karácsonyig, akik ezután, azok csak az ünnepek után számíthatnak rá. A Magyar Posta végzi ugyanis a külföldről érkező küldemények kezelését. A karácsonyi időszakban nem csak a posta miatt fájhat a megrendelők feje. Bár a 2016-os karácsonyi szezonra a webáruházak is minden tudásukat bevetve készültek, és a futárszolgálatok is a csúcsra járatták kapacitásukat, az eNET év eleji kutatása szerint mégis minden hatodik 18 év feletti hazai internetező – 900 ezer ember – átélhetett több vagy kevesebb aggodalmat a karácsonyi időszakban internetes rendelései miatt. Ennyien voltak ugyanis, akik futárszolgálattal vagy átvételi pontra, csomagautomatához rendelt termékeiket csak késéssel tudták átvenni. Méghozzá nem is kis késéssel: átlagosan 5 nappal később kapták kézhez csomagjaikat, de 12 százalékuk csomagja még január első hetében sem érkezett meg. (A futárhiány idén is megnehezítette az online rendelések kiszállítását.)

Kép: Depositphotos

Az egyik szemük nevet, a másik sír

Az iparág problémái a példátlanul gyors fellendülésből fakadnak: az e-kereskedelem 18 százalékos növekedése messze meghaladja a hagyományos kiskereskedelem bővülési ütemét, ami természetesen a csomagszámok emelkedésében is megmutatkozik (2016-ban ez a GKI becslése szerint meghaladta a 30 milliót, ennek 69 százalékát külsős logisztikai cég szállította ki). A gyors fejlődésnek köszönhetően a logisztikai folyamatok lekövetése is egyre nagyobb kihívást jelent, miközben az ünnepi szezon még csak most fog elindulni. A futárcégek tavaly több mint 17 millió rendelés kézbesítésében működtek közre, és ez a szám idén is várhatóan 18-20 százalékkal fog emelkedni. Ugyanis bár hazánkban is egyre népszerűbbek a logisztikai cégek által üzemeltetett átadópontok, a csomagok kétharmadát – mintegy 12 milliót – 2016-ban is egyenesen a címzetthez szállították ki.

A helyzetet továbbárnyalja az itthon is meghonosított Black Friday: a forgalomnak ugyan jót tett, viszont szűkítette a kiugró ügyféligényekre jutó időintervallumot. November utolsó péntekje a forgalom ugrásszerű növekedését hozta magával, és egy hónapra zsugorította az ünnepek előtti csúcsot, noha korábban ez két-három hónapra húzódott szét. Reklámozása ugyanis tavaly már olyan méreteket öltött, hogy vásárlók tömegei tartották vissza októberi, novemberi költéseiket az elcsíphető akciós ajánlatok reményében. Az így koncentrálódó keresletet nem is tudták se a kereskedők, se a logisztikai cégek a megfelelő tempóban lekövetni, így szinte mindenhol csúszások, torlódások voltak a kézbesítésben.

Az online kereskedelem felfutása persze jó az ebben a szakmában érdekelt cégeknek, a szállítmányozási ágazat azonban, legyen szó logisztikáról, futárszolgálatokról vagy a „hagyományos” áruszállításról, nagyon súlyos munkaerőhiánnyal küzd. Jelzésértékű lehet, hogy egy néhány évvel korábbi, a fuvarozó érdekvédelmi szervezetek által 2016-ban készített felmérésben 6 ezerre tették azoknak a kisteherautó- és nehéztehergépjármű-sofőröknek a számát, akiknek azonnal munkát tudnának adni a cégek. A sofőrhiány azonban csak a jéghegy csúcsa: az ágazatban minden szakma érintett: logisztikus, fuvarszervező, de raktári munkás is keresettnek számít.

A munkaerő minőségével is gond van

Nemcsak a mennyiséggel, a minőséggel is gond van: a logisztikai szektorban – mint minden más ágazatban – a jelentkezőknek egyre szerteágazóbb tudásra, kompetenciákra van szükségük. A GKI Digital iparági elemzése szerint a futároknak a vezetési tudás és a helyismeret mellett napi szinten kell akár nagyobb mennyiségű készpénzt is kezelniük (a hazai tranzakciók 77 százaléka ugyanis utánvétes). A csomagadminisztrációkhoz és a kártyás tranzakciókhoz pedig miniszámítógépekkel kell gyorsan és hatékonyan bánniuk. Emellett a futár a vásárlók szemében sokszor a választott kereskedés arca is egyben, még akkor is, ha jogilag a vevő a vásárlás során a kereskedéssel áll szerződéses viszonyban. A futárokat kiszolgáló raktáros és szortírozói feladatkörökre jelentkezőknek – bár fontos lenne – egyre kevesebb esetben van targoncakezelői vizsgája, és még kevesebben rendelkeznek felhasználói szintű számítógépes ismeretekkel. Ezek hiánya megnehezíti, de legalábbis lassítja és drágítja a munkaerő betanulási idejét, ezért a cégek számára még fájóbb a nagy fluktuáció és elvándorlás.

A legfontosabb iparági trendek

1. Gyorsan növekvő piac, intenzív verseny

Kelet-Közép-Európában intenzív verseny indult a vásárlókért, amelyet alapvetően az e-kereskedelem nyugat-európait meghaladó, két számjegyű növekedési üteme váltott ki (2016-ban 18 százalék, 2017-ben a várakozások szerint ismét eléri a 18-20 százalékot). Az átvevőhelyi csomagkézbesítés szegmensében számos piaci szereplő jelent meg az elmúlt években: országos postai szolgáltatók, globális csomagküldő vállalatok, kiskereskedelmi hálózatok, akár közvetlenül e-kereskedők vagy éppen innovatív startupok vesznek részt a rendelések kiszállításában.

2. Munkaerőhiány és automatizáció

Nem csak mennyiségben lesz nehéz utánpótlást találniuk a cégeknek, de a rendelkezésre álló emberanyag minősége sem megfelelő. A megoldás erre a problémakörre az automatizálás, amely meghatározó lesz az elkövetkező öt évben az áruszállítás-logisztika-futárszolgálatok-internetes kereskedelem tekintetében. Iparági szakértők szerint csak Európában a teljes logisztikai lánc automatizálásával egymillió munkahelyet lehet kiváltani.

3. Alacsony kézbesítési díjak

Az elmúlt években az erős verseny miatt csökkentek vagy legalábbis „befagytak” a kézbesítési díjak (különösen az internetes vásárlás esetén), miközben 2017-ben már elvártak az olyan extra szolgáltatások, mint például az időablakos szállítás, az egynapos garantált kézbesítés vagy épp a kártyás fizetési lehetőség. A megszokott, jól bejáratott díjaknál a kereskedők és a vevők nagy átlaga nem hajlandó vagy nem tud többet fizetni, miközben a másik oldalon ezek a fejlesztések komoly beruházásokat igényelnek.

4. Őszinteség mindenekelőtt

Tudomásul kell venni, hogy az akciók keretében meghirdetett „ingyenes” szállítások a valóságban ugyanúgy pénzbe kerülnek, amit a webáruházaknak ki kell gazdálkodni. El kell fogadni, hogy a jelenleg is népszerű egynapos szállítási határidő tartós munkaerőhiány esetén nem lesz fenntartható, különösen az ünnepi időszak alatt. Ami viszont ennél is fontosabb, meg kell jelennie az őszinte kommunikációnak, hiszen ha a boltok olyat ígérnek a vásárlónak, amit akár a saját, akár a futárcégek hibájából nem lehet teljesíteni, akkor végső soron magukat és a vevőiket is becsapják, illúziókat emelve a természetesnek vélt elvárások közé.

5. Új üzleti modellek jönnek

Jelenleg az internetes vásárlások többsége még házhozszállítással párosul. A magasabb szintű vevői elvárások (gyors kiszállítás, rugalmas hozzáférés, kedvező díjak) és a technológiai innovációk (automatizált eszközök) azonban együttesen teljesen új csomagátvételi üzleti modellek és együttműködések elterjedéséhez vezetnek. Míg startup cégek közösségi szolgáltatásokra épülve kísérleteznek csomagkézbesítéssel, addig a logisztikai szereplők okos csomagautomatákat telepítenek, az e-kereskedők pedig fizikai üzlethálózattal rendelkező vállalatokkal fognak össze. A magyarországi last-mile pick-up piac jelenlegi mérete 5 milliárd forintra becsülhető, de ez az összeg mai értéken 2030-ig akár 18 milliárd forintra is nőhet. Az átvevőhelyek jelentősége azonban túlmutat a csomagküldés szerepein. A Roland Berger elemzése szerint az átvevőhelyek stratégiai jelentőségű ügyfélkapcsolati pontokká fognak válni, ami kulcsfontosságú lesz a B2C kereskedők számára.