Öt érv, amiért minden vállalkozónak nyelvet kéne tanulnia

A magyar emberek nagy többsége nem beszél az anyanyelvén kívül semmilyen nyelven, és a kormány sem egyértelműen áll a nyelvoktatás mögött. Ugyanakkor a mai versenyben egy vállalkozó szinte biztos, hogy lemarad, ha nem beszél semmilyen nyelven.

2014. április 23.

Piac&Profit

"Hiába beszélt Ferdinánd hat nyelvet, ha a magyar ember nem értett csak egyet" - énekelte a Bëlga együttes a Királyok a házban című számában V. Ferdinánd királyról, a helyzet pedig az utóbbi 150 évben sem változott sokat. Az Eurobarometer tavaly ősszel napvilágot látott felmérése szerint a magyarok alig 35 százaléka beszél valamilyen idegen nyelven, amivel az európai országok között a legutolsó helyet sikerült megszereznünk.

Bár rengeteg olyan munkahely van Magyarországon, ahol semmiféle nyelvtudás nem szükségeltetik, a sikeres vállalkozói lét mindinkább megkívánja, hogy külföld felé kacsingasson az ember, legyen szó akár Németországról, akár a keleti nyitásról. Egy kis országban, egy rettentően nehezen megtanulható nyelvvel komoly hátrányt jelent külföldi partnerekkel vagy ügyfelekkel, ha valaki nem tud megszólalni semmilyen idegen nyelven.

A kormány ugyan a egészen eltérő elképzelésekkel képes kezelni a nyelvtudás szükségességét. A kis nyelviskolák ellehetetlenültek a felnőttképzési törvény átírása miatt, az egyetemek nem ragaszkodhatnának a nyelvvizsgához a diplomák kiadásakor, az angolt, mint első számú világnyelvet pedig hátrébb szorítanák az iskolai oktatásban. Igaz, ezzel szemben 2013-tól kezdődően 100.000 személy számára nyílt lehetőség 95-98%-os állami támogatással nyelvtanfolyam elvégzésére.

Sok munkakörhöz már „csak” az angol kevés

Miközben az angol nyelv megkerülhetetlenné vált és különösen a diplomásoknak kínált állások esetében ma már alapfeltétel, addig a leggyorsabb növekedési dinamikát a “kis” nyelvek mutatják. 20 év alatt az angolul beszélők száma hatszorosára nőtt, míg a portugálé 32, a vietnamié 15, a modern héberé 12, a kínaiul beszélő magyar állampolgároké pedig 11-szeresére emelkedett. Emellett egyre nő azok tábora, akik önmagában az angolt már nem tartják elegendőnek a boldoguláshoz. A válaszadók 44 százaléka célként jelölte meg, hogy belátható időn belül legalább még egy európai “nagy” nyelvet elsajátítson, további 12 százaléka pedig ezen felül még egy “kis” nyelv megtanulását is betervezte egy friss kutatás szerint.

A világ minden nap egyre kisebb lesz, a távoli piacok egyre közelebb kerülnek, a konkurenciával szemben lemaradni a nyelvtudás hiánya miatt pedig egyszerűen nem megengedhető hátrány. Az alábbiakban összeszedünk néhány érvet amellett, miért is fontos, hogy egy cégvezető és az alkalmazottai lehetőleg beszéljenek legalább egy idegen nyelven.

- A globalizáció miatt elengedhetetlen nyelvtanulás. Ahogy már említettük, a modern technológiáknak köszönhetően külföldön üzletet kötni nagyon-nagyon egyszerű. Ám hiába lehet akár már a tárgyalásokat is lefolytatni interneten keresztül, ha nem találnak egy közös nyelvet, amelyet mindkét fél beszél. Mivel a magyart minden ismerője az egyik legnehezebben elsajátítható nyelvnek minősíti, amit ráadásul csak egy nagyon kis szegletében beszélnek a világnak, komolytalan lenne elvárni minden partnerétől, hogy megtanuljon ezen a nyelven, Önnek szerencsére megvan az az előnye, hogy egy biztos nyelvtudással hatalmas piacokat hódíthat meg. Akár ki szeretné helyezni termelése vagy értékesítése egy részét külföldre, akár partnercéget keres, akár önmaga adna el, rendkívül hasznos az idegennyelv-tudás. Sőt, sokszor még az ország határain belül is jól jön, ha egy erre járó külföldi delegáció érdeklődne a cége terméke, szolgáltatása iránt.

- Nem csak üzleti tudásra, szociális képességekre is szüksége van. Egy sikeres vállalkozónak nem elég tapasztaltnak lennie az üzlet világában és behatóan ismernie az iparágat, amiben dolgozik. Kiváló szociális készségeket is fel kell mutatnia, hogy megnyíljanak előtte az ajtók, melyek potenciális ügyfeleket, üzleteket és lehetőségeket rejtenek. Egy idegen nyelv tudása segít abban, hogy megértse a külföldi kultúrát, piacokat és szokásokat, hogy jobban rálásson tárgyalópartnere gondolkodásmódjára és elképzeléseire.

- A többnyelvű vállalkozók kreatívabbak. Ahogy a globalizáció egyre kiterjeszti a hatalmát, egyre többen utaznak, vállalnak munkát külföldön vagy alapítanak többnyelvű családot. Rengeteg gyermek születik, akiknek a szülei két különböző nyelven beszélnek, ők maguk pedig két anyanyelvűként nőnek fel. Ennek a folyamatosan növekvő közösségnek egyre több kétnyelvű szolgáltatásra, termékre van szüksége, amit csak olyanoktól kaphatnak meg, akik megértik az igényeiket, mert mindkét nyelven beszélnek. Éppen ezért egy idegen nyelv(ek)et beszélő vállalkozónak több különböző fejjel kell gondolkodnia, de nagyobb is a piaci rés, ahová betörhet egy jó ötlettel.

- Nyelvtanulási támogatás. A Tudásod a jövőd képzés keretében a kormány uniós pénzből mintegy 100.000 fő idegennyelvi és digitális kompetenciájának fejlesztését irányozta elő. A képzés során 2, illetve 5 százalékos önrész mellett lehet oktatásra jelentkezni olyan tanfolyamokra, melyek legkésőbb augusztus 31-én véget érnek. Bár a helyek nagy része már elkelt, biztos lehet abban, hogy nem ez volt az utolsó nyelvtanfolyam-akció, amiben részt tudott venni, hiszen Magyarország is csatlakozott az Unió országaiban meghirdetett élethosszig tartó tanulás igényének kialakításáról szóló programhoz, amelyekben ezek a kompetenciák is szerepelnek.

- Előny a hazai pályán játszó külföldiekkel szemben. Bár egyesek hajlamosak azt hinni, hogy esélyük sincs labdába rúgni külföldön a hazai pályán lévő vállalkozókkal szemben, az igazság éppen ennek az ellenkezője. Azzal, hogy két különböző nyelvet, kultúrát és piacot ismernek, olyan előnyöket vehetnek észre a két piac viszonylatában, amire egy egynyelvű vállalkozónak esélye sincs. Éppen olyan területeket használhatja ki előnyét, aminek a külföldi konkurencia a létével sincs tisztában.

Véleményvezér