A világ legnépesebb országában több nyelvet is használnak.

A mai világban nem kérdés, hogy szükség van az angoltudásra vagy a nyelvvizsgára egy ideális állás megtalálásához, ezek nélkül ugyanis a munkavállaló könnyen hátrányt szenvedhet. Juba-Nagy Ágnes, a Don’t Panic Nyelviskola hálózat szakmai vezetője szerint drasztikusan nőnek a nyelvtudásra vonatkozó elvárások a cégeknél, az elmúlt pár évben ezzel párhuzamosan jelentősen emelkedett azoknak a száma, akik a leendő munkahelyük feltételrendszere miatt iratkoznak be tanfolyamra. 

Felesleges a hangulatkeltés, mert nem szűnnek meg a szinkronizált filmek. A cél az, hogy a magyar lakosság idegennyelv-tudását segítve több film legyen elérhető és nézhető eredeti nyelven, felirattal - írja közleményben az Innovációs és Technológiai Minisztérium.

Egy vagy akár több idegen nyelv használata és a szaknyelv ismerete valódi előnyt jelent a munkakeresés során – többek között ez derül ki a Szent István Egyetem (SZIE) Zöld Út Nyelvvizsgaközpontja által végzett felmérésből.

A fiatalok 51 százaléka szerint az elmúlt egy évben nehezebbé vált a továbbtanulás - derül ki a K&H fiatalok jóléti indexéből. A felmérés szerint az aktív keresők sem látják pozitívabban a jövőjüket: mindössze 26 százalékuk lát előrelépési lehetőséget jelenlegi munkahelyén, 43 százalékuk szerint azonban ez nem reális forgatókönyv. A külföldi munkavállalásról a diákok és az aktívan dolgozók véleménye jelentősen eltér: míg a diákok 54 százaléka, addig a dolgozók mindössze 19 százaléka fogadna el határon túli pozíciót.

Sokszor már a gyakornoki pozícióknál is szükséges, az álláshirdetések pedig több mint negyven százaléka vár el valamilyen szintű angol nyelvtudást, akár olyan pozíciók esetében is, ahol nem lenne feltétlenül szükséges. A legtöbb esetben nem kötik szinthez a nyelvtudást, azonban a megjelölt szintek közül a középfok a leggyakoribb - derül ki a profession.hu közleményéből.

Az ember jó esetben folyamatosan képzi magát, felnőtt fejjel viszont olyasminek szenteljük az időnket szívesen, aminek látjuk a későbbi hasznát is. A nyelvtanulás mindenképpen megéri, de nem mindegy, melyik nyelvet választjuk - főleg, ha az angol már a zsebben.

A magyar emberek nagy többsége nem beszél az anyanyelvén kívül semmilyen nyelven, és a kormány sem egyértelműen áll a nyelvoktatás mögött. Ugyanakkor a mai versenyben egy vállalkozó szinte biztos, hogy lemarad, ha nem beszél semmilyen nyelven.

A magyar munkavállalók jelentős része még mindig nem beszél idegen nyelven, pedig mostanra nem csak az egyértelmű, hogy erre szükség van, de az is, hogy mindenképpen az angol az alap. A szabályozás változása ráadásul nem kedvez a nyelvtanulásnak.