A vezető személyisége a munkahelyi légkörre, a szervezeti kultúrára, a dolgozók értékrendjére, önértékelésére, teljesítményére, sőt, még a magánéletére is hatással van. Mindezek a tényezők pedig visszahatnak a vállalat eredményességére: „Egyáltalán nem mindegy, hogy a vezető milyen személyiséggel, látásmóddal bír. És ahogy az adott területen való jártasság, szakmai tudás terén elengedhetetlen a folyamatos tanulás, fejlődés, éppúgy alapvető fontosságú a személyiségfejlesztés, az önismeret mélyítése is. A jó vezetőnek tisztában kell lennie saját működésével, az általa vezetett szervezetben létrehozott hatásaival, és képesnek kell lennie a környezetétől kapott visszajelzések befogadására, feldolgozására ahhoz, hogy vezetőként hatékonyan működjön. Ebben segíti az önismeret, az önreflexió képességének elsajátítása.”- mondja dr. Lehoczki Gabriella, a Soul Academy coach-a.
„Nehéz számszerűsíteni az abból eredő kárt, amikor a beosztott kollégák nem kellően elkötelezettek a cég iránt, szigorúan vett munkaköri leírásukon túl nem vállalnak felelősséget a cég sikerességéért. Egy példán keresztül könnyebben érthetővé válik, mire gondolok. A közelmúltban egy cégvezető a coaching ülésen egy frissen kinevezett vezető kollégájáról panaszkodott. A fiatal kolléga másodmagával ment egy ügyfélhez tárgyalni, ahol „betanuló” kollégája az érdeklődés legkisebb jele nélkül ülte végig a tárgyalást, sőt látványosan unatkozott. Az ügyféllel való jó kapcsolat és a fiatal vezető helytállásának köszönhetően ennek az esetnek nem lett semmilyen, a cégre nézve káros következménye. A fiatal vezető kolléga nem számolt be az ügyről a cégvezetőnek - sokkal később és teljesen véletlenül derült ki ez az eset - és az őt elkísérő kollégának sem adott visszajelzést a viselkedéséről. A jövőben egyszerűen úgy intézte, hogy ő maga ezzel a kollégával ne menjen együtt több tárgyalásra, így a munkatársai vitték magukkal a betanuló dolgozót.” – oszt meg velünk egy konkrét esetet Semsey Zsuzsanna, pszichológus, coach.
Hogyan képesek fejleszteni önmagukat, motiválni munkatársaikat és szervezetüket a jó vezetők?
Zsuzsanna szerint a vezetőknek nem az un. vezetői kompetenciáik (pl. döntéshozatali és konfliktuskezelési kompetenciák) fejlesztésében kell gondolkozniuk. „Vannak technikák, amiket el lehet sajátítani, de ezek az eszközök hamar kikopnak a gyakorlatból, ha nincs mögöttük valós önismeret. A fenti esetben a cégvezető kérdése önmagához, ill. jelen esetben a coach kérdése: »Hogyan hozod létre azt a helyzetet, azt a cégkultúrát, amelyben a kollégáid a lehető legkisebb erőfeszítést teszik bele a munkájukba? « Ez a kérdés persze nagyon nehéz, és sokunk számára félelmetes is. Nem elég, hogy nem bízhat meg a vezető a kollégáiban, de még ráadásul magában keresse a hibát? – tesszük fel a kérdést sokszor. Amikor valamelyik kompetencia, képesség mentén működésbeli hiányosságokat tapasztalunk, érdemes úgy tekinteni ezekre, mint tünetekre, amelyek mentén elindulhatunk egy fejlődési-fejlesztési úton. De a cél a legtöbb esetben nem a kompetencia fejlesztése, nem a tüneti kezelés. Ez egy szükségszerű, járulékos eredmény lesz.”
„Meggyőződésem, hogy azok válhatnak igazán sikeres vezetőkké, akik rendszeresen felülvizsgálják a saját gondolkodásmódjuk, viselkedésük helytállóságát, hiszen a folyamatos önreflexióval elkerülhető, hogy korábbi működési sémáink rabjává váljunk. Ezt csak akkor tudjuk megtenni, ha tudatosan keressük a környezetünkből a visszajelzéseket. Ez egyben azt is jelenti, hogy a vezetőnek szembe kell néznie azokkal a félelmeivel is, amelyekkel valamilyen szinten mindig is tisztában volt, de igyekezett kerülni a szembenézést. – mondja Gabriella.
Az előző példánál maradva mit jelent ez?
Zsuzsanna megosztja velünk, hogyan folytatódott az említett coaching ülés:
- Coach: Te hogyan kommunikálod az elvárásaidat a kollégáidnak?
- Cégvezető: Látod, itt van, amit írtak rólam: túlzottan kritikus vagyok, a dicséretek végén ott van mindig a DE. Azt írják, néha úgy tűnik, mintha szándékosan keresném, mibe tudok belekötni.
- Coach: Nem arra gondolok, hogyan vezeted le rajtuk a dühödet. Arra gondolok, hogy nyíltan kommunikálod-e feléjük az elvárásaidat, vagy csak célozgatsz, burkolt üzeneteket küldesz, vagy azt gondolod, hogy ami számodra nyilvánvaló, az számukra is?
- Nem értem, mire gondolsz.
„Elsőként a cégvezetőnek kell abban mintát mutatnia a kollégáknak, hogy az elvárásaikat, az igényeiket, szükségleteiket a munkahelyükön is nyíltan fel kell vállalniuk és kommunikálniuk kell. Amíg ezt ő maga nem képes megtenni, addig az alatta lévő kollégáktól sem várhatja ezt el. Egy cégvezető esetében ez különösen fontos, hiszen a működési kereteket ő jelöli ki. Ha egy vezető ezt nem tudja felvállalni, az önismereti kérdés, ami arról szól, elfogadható vagyok-e akkor is, amikor nyíltan kifejezem az igényeimet, az elvárásaimat. Ez a kérdés pedig messze túlmutat a kompetenciafejlesztésen. – foglalja össze a fentieket a pszichológus.”
