A címlapfotózáson beszélgettünk Oláh Zsanettel, a Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH) vezérigazgatójával a szervezet tevékenységéről, a felsővezetői felelősségről és hitvallásról, valamint a személyes értékekről. Zsanett egyformán lelkesen beszél a munkájáról, a Kereskedőház céljairól és a vezérigazgatói pozíció kihívásairól.

– Én addig tudok valamiért tiszta szívből lelkesedni, amíg hiszek egy „ügyben”, s ilyenkor képes vagyok a kollégákat is a kezdeményezés mellé állítani. Abszolút sikerként élem meg, amikor a kollégáimon is látom, hogy hisznek az adott projektben, feladatban. A Kereskedőház sikerét pedig abban látom, ha a vállalatok szakmai partnerként tekintenek ránk.

Oláh Zsanett - kép: PP, Fotó: Bánkuti András

Mi volt 2017 legnagyobb szakmai sikere, és mi a legnagyobb kudarca?

– Tavaly év elején elhatároztuk, hogy megmutatjuk a számok nyelvén a Kárpát-medencében rejlő gazdasági erőt. Ezt a célkitűzést a Kereskedőház sikeresen teljesítette, ugyanis 2017-ben beértek azok a folyamatok, amelyeket három éve indítottunk. A Kárpát-medence vonatkozásában fontos előrelépésnek tartom, hogy kiterjesztettük képzésünket, az MNKH Exportakadémiát a határon túli területekre, amelyet már több mint kétszáz vállalkozó és cégvezető végzett el sikeresen. Jelentős mérföldkőnek tartom továbbá a tavaly első alkalommal, ám hagyományteremtő jelleggel megvalósított Kárpát Expót, amelyen mintegy kétszáz kiállító és több mint négyszáz szakmai érdeklődő vett részt.

Tekintettel az esemény egyöntetű pozitív fogadtatására és elért jelentős szakmai sikereire, az idei évben – március 12. és 13. között – ismételten megszervezzük az eseményt, ezúttal Budapesten, a Várkert Bazárban. A régióban működő huszonkét irodánk kiemelt feladata, hogy feltérképezzék a határon túli magyar vállalkozásokat, amelyek a magyarországi cégek partnereivé válhatnak. Nem pusztán arról van szó tehát, hogy üzleti lehetőségeket keresünk a hazai kis- és középvállalatoknak a határon túl, hanem a Kereskedőház minden szolgáltatását elérhetővé tettük a határon túli vállalatoknak. Célunk, hogy segítsük az együttműködések kialakulását, amelyek révén a cégek nemcsak versenytársként tekintenek egymásra, hanem üzleti kapcsolódási pontokat találnak, hogy azután a vállalkozások közösen egy harmadik, távoli ország exportpiacán is sikeressé váljanak. Azért tartom ezt hatalmas sikernek, mert bár sokan dolgoznak hasonló programokon, és sok fejlesztési támogatás is nyílt határon túli vállalatok számára, a mi munkánk adja a bázisát, hogy ezek a kezdeményezések fenntarthatóvá váljanak. És hogy mi a legnagyobb kudarcunk? Talán az, hogy néhány intézménnyel egyelőre nem sikerült elég szoros szakmai együttműködést kialakítanunk ahhoz, hogy a Kereskedőház még hatékonyabbá válhasson. Vannak ügyek, amiket elvittünk a falig, de a továbblépéshez sokkal szorosabb partnerségekre van szükségünk. Rajtam áll, hogy megtaláljam az új utakat, amelyek az ágazatokon átívelő együttműködéseket erősíthetik.

A számok is mutatják a Kárpát-medencei sikereket?

– Az első irodánk megnyitása óta öt és félmilliárd forintnyi üzletet kötöttek a Kárpát-medencei cégek általunk. Hozzásegítettünk magyarországi vállalatokat, hogy exportőrökké váljanak, érkeztek Erdélyből cégek, amelyek Magyarországon alapítottak leányvállalatot és sok, a határon túli magyar vállalkozások együttműködésén alapuló üzletet is életre hívtunk. Segítettünk például erdélyi cégnek felvidéki partnert vagy vajdasági vállalkozónak Erdélyben üzlettársat találni. Olyan ökoszisztémát álmodtunk meg, amely a többirányú közös mozgásra épül, és amelynek köszönhetően versenyképessé tudjuk tenni a Kárpát-medencét távolabbi piacokon. Az idei évben már konkrét eredményei lesznek annak az új keretrendszernek, amely konkrétumok mentén egyértelművé teszi a cégek számára, hogy milyen módon tudnak becsatlakozni az áramlatba. Pilotprojektünk, a Build Your City program idén indul, amely megteremti annak a feltételét, hogy a Kereskedőház komplett fejlesztési megoldásokat ajánljon külföldön. Több ezer olyan üzleti lehetőség kerül a látókörünkbe, amely egy-egy vállalkozás számára túl komplex, de ha részfeladatokra bontjuk, a folyamat minden fázisára találhatunk magyar beszállítót. Felállítottunk egy mátrixot, amelyben végigvettük, hogy egy-egy nagyszabású beruházási projektet hogyan tudunk lebontani, és így helyet találni a magyar megoldásoknak. Legyen szó egy épület vagy városrész tervezéséről, ahol a kivitelezésen át az építőanyag, a belső berendezések, a technológiai megoldások szállításáig rendelkezésre áll a nemzetközi szintű, versenyképes kapacitás Magyarországon vagy a határon túli magyar vállalkozások körében. Az agráriumban szintén hatalmas lehetőségeket látunk a feldolgozóipari gépek szállításától kezdve a vetőmag-értékesítésen át az élelmiszer-biztonsági megoldásokig vagy a csomagolóanyagok szállításáig arra, hogy a cégek egy-egy feladatba bekapcsolódjanak. A Build Your City koncepció az idei Kárpát Expón fog bemutatkozni.

Hogyan működik a gyakorlatban a koncepció?

– Létrehoztunk egy online felületet, ahol megjelenítjük a cégek portfólióját. A megrendelő ezen a felületen tudja kiválasztani, hogy az adott feladatra melyik cégre van szüksége.

Hogy kerülhet fel egy cég a weboldalra?

– Jelentkezik a Kereskedőháznál. Tavaly kidolgoztunk egy partnerminősítési rendszert is, melynek segítségével felmérhetjük a céget, a termékét és a felhasznált technológiát is, vagyis azt, hogy hol tart a sikeres exporthoz vezető úton. Azt keressük, hogy megvannak-e a cégben azok a kompetenciák, amelyek nélkülözhetetlenek a külpiacra lépéshez. Hogy csak néhány példát említsek: van-e például olyan kolléga, aki megfelelő szinten beszél idegen nyelven, van-e angol nyelvű honlap, termékleírás. A másik kulcskérdés maga a termék. Külpiaci irodáink segítségével feltérképezzük, hogy mely országokban mutatkozik kereslet a termékre, valamint a versenytársakat és azt is, hogy mennyire tud az adott piacon érvényesülni. Ezután meghatározzuk, hogy milyen eszközökkel – képzéssel, kiállításon való részvétel biztosításával, kiutazó delegáció megszervezésével – tudjuk a céget a leghatékonyabban segíteni. Széles szolgáltatási portfóliónknak köszönhetően cégre szabottan tudjuk felajánlani a számára leginkább releváns promóciós eszközöket. Ezt követően látjuk, hogy ez a vállalkozás a konzorciumban hogyan állna helyt. A koncepciónk lényege, hogy minden vállalkozás – így a legkisebb vagy éppen induló innovatív cég is – lehetőséghez jusson nagy nemzetközi projektekben való részvételre.

Van különbség a belföldi és a határon túli magyar vállalatok exportképessége között?

– Csak földrajzi alapon nem lehet különbséget tenni a kkv-k között. A régebb óta uniós tagállamok cégei azonban érettebbek, mint például a kárpátaljai vállalkozások. De mindenhol vannak kiváló cégek, amelyek az elmúlt időszakban bizonyították, hogy képesek talpon maradni, nemzetközi piaci környezetben versenyezni, és értéket teremteni.

Változik 2018-ban a Kereskedőház stratégiája?

– Gyökeresen nem, hiszen a tavalyi eredményeink, a növekvő üzletkötések száma azt mutatja, jó irányba indultunk. Idén az integrált projektek bővítésére fókuszálunk és arra, hogy ezekbe minél több vállalkozást bevonjunk.

Hány konzorciumi együttműködést hozhat 2018?

– Nem reális ilyen elvárásokat megfogalmazni egyrészt azért, mert a lehetőségek külföldről érkeznek, másrészt, mert nem a saját termékünket értékesítjük, hanem cégeknek segítünk exportőrökké válni. Annak ellenére, hogy a kollégáim mindent megtesznek a sikerért, előfordulhat, hogy egy adott ügylet meghiúsul. Az MNKH tevékenységét reálisabban minősíti, ha azt nézzük meg, hogy azokból a vállalkozásokból, amelyek 2018 elején kezdő exportőrök voltak, hányan fejlődtek a haladó szintig. Vagy milyen arányban tudtuk a még nem exportálókat külföldi üzletkötéshez segíteni. De persze nem csak a kezdőknek segítünk. Van olyan partnerünk, aki már több mint húsz országba exportál, mégis igénybe veszi szolgáltatásainkat, hogy csökkentse az új piacra lépés kockázatát. Így nem kell plusz erőforrást bevonnia a kiutazásra, a piacok feltérképezésére vagy a kapcsolatépítésre.

Miért éri meg állami költségvetésből fenntartani a Kereskedőház intézményét? Hogyan viszonyul a költségvetése az általa támogatott vállalatok bevételnövekedéséhez és így a hazai gazdasági mutatók javulásához?

– A Kereskedőház pénzt takarít meg a magyar cégeknek. Például egy-egy nemzetközi szakkiállításon vagy vásáron akár húsz-harmincmillió forintba is kerülhet a kiállítói hely. Ennyit kell fizetni akkor is, ha a cég önállóan vesz részt és akkor is, ha több vállalkozás együtt utazik ki. A húsz-harmincmilliót máris lefaragtuk néhány százezer forintra. Az is komoly megtakarítást hoz a vállalkozásoknak, hogy a Kereskedőház elvégzi a piackutatást: kevesebb kiutazás elég a biztonságos üzletkötéshez. Szintén költséghatékonyabb a vállalkozók számára, hogy kiszűrjük a hét-nyolc potenciális piacból azt a kettőt, ahol az adott termék a leginkább sikeres lehet.

A női vezető az állami szférában nem gyakori jelenség. Érezted valaha hátrányát annak, hogy nő vagy?

– Soha. Egyedül nevelem a kislányom, ami sokszor állít kihívások elé, de kreativitással és a kollégáim, barátaim segítségével helyt tudok állni. Akkor is, amikor egy konferencián, mielőtt színpadra kellett lépnem, kiesett a kislányom első tejfoga. Nőként vannak szituációk, amikor jobb vezetői döntést tudok hozni emocionális okokból, mint a férfiak. Az is igaz, sokszor pragmatikusabbnak kell lennem, mint amilyen amúgy nőként vagyok. Azzal, hogy lehetőséget kaptam az MNKH vezetésére, a legfontosabb céljaim – a fiatal vállalkozók segítése, az élelmiszeriparban valami új elindítása, a határon túli magyarok bevonása – megvalósításához is közelebb kerültem. A Kereskedőház vezérigazgatójaként a számomra fontos ügyeket még erőteljesebben, határozottabban képviselhetem. Nagyon érdekes kérdés szerintem, hogy a piaci vagy az állami szektorból lehet-e hatékonyabban segíteni. Most a kapcsolataim révén számos olyan kezdeményezést, projektet tudok támogatni, amire korábban, amikor a piacon dolgoztam, nem volt lehetőségem. Minden héten van olyan, amit, úgy érzem, hogy én hoztam a felszínre és indítottam el a fejlődés útján.