Nem magyar probléma a munkanélküliség

2012. április 02. hétfő - 18:55 / Sebők Orsolya
  •    

Az unió számos országában nehezen küzdenek meg a tartós válsággal. Ez jelenik meg többek között a hosszú távú munkanélküliség emelkedésében. Azok az országok, ahol a munkanélküliségi ráta jóval az uniós átlag fölött van, emellett komoly gazdasági veszteséget is elszenvednek. Andor László foglalkoztatásért és szociális ügyekért felelős uniós biztos szerint ha az alapvető makrogazdasági problémák megoldásában nem történik előrelépés, a foglalkoztatáspolitikai eszközök önmagukban nem lehetnek elég eredményesek.

 

Kép:MTI
Andor László 
Kép:MTI

A gazdasági növekedési célok elérésében jelentős szerepe lenne a foglalkoztatás növelésének, ezért az unió 2020-ra 75 százalékra emelné a foglalkoztatottsági rátát, és 40 százalékosra a felsőfokú végzettségűek számát. Andor László foglalkoztatásért és szociális ügyekért felelős uniós biztos úgy véli, ez a válság előtt reális cél volt, de ma inkább csak törekvés. A biztos szerint – aki a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) rendezvényén beszélt erről – a hosszú távú munkanélküliség emelkedése is olyan jelenség, amely rávilágít arra: nehezen küzdenek meg a tartós válsággal az unió számos országában.

Polarizált unió

Az Európai Unióban csaknem két éve 10 százalék körüli az átlagos munkanélküliségi ráta, ami önmagában a gazdaság elégtelen működésének a kifejeződése. Azok az országok pedig, amelyek évek óta ilyen mértékű vagy ennél nagyobb munkanélküliséggel élnek együtt, gazdaságilag is veszteséget szenvednek el. A tartósan magas munkanélküliség több helyen a szociális problémák kiéleződéséhez, politikai instabilitáshoz vezet. (Hazai foglalkoztatási helyzetképünket itt olvashatja.)
– Miközben a munkanélküliség átlagos szintje nagyon magas, a válság hatására kialakult egyre élesebb polarizációt sem szabad figyelmen kívül hagyni. Ausztriában, Hollandiában, Luxemburgban, Németországban jól kezelték a válság kedvezőtlen munkaerő-piaci hatásait, a munkanélküliségi ráta ma is öt százalék alatt van. A másik oldal viszont tragikus: több országban 15 százalék körül alakul a tartós munkanélküliség. Spanyolországban a ráta 20 százalék fölött van, ráadásul, nagy országról lévén szó, ez nagyon nagy létszámot is jelent – mutatott rá a biztos, aki azt is hozzátette: vannak országok, ahol a válság éveiben állástalanná váltak a mai napig nem tudnak elhelyezkedni. Ezekben az államokban az eszközrendszer, az intézményi lehetőségek vagy a politikai szándék hiányzik az elhelyezkedés megsegítésére, míg máshol – például Németországban – komoly eszközöket, jelentős támogatásokat vezettek be, amelyek hozzájárultak ahhoz, hogy a munkanélküliség emelkedését sikeresen kiküszöböljék.

Átgondolt átcsoportosítás kell
A tartós, de már rövid távon is érzékelhető gazdasági növekedést és munkahelyteremtést eredményező projektek támogatásának érdekében az európai uniós források felhasználásának mielőbbi átcsoportosítását javasolja a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ). A munkaadók szerint elsősorban olyan projektekre érdemes uniós forrásokat fordítani, amelyek hosszú távon is fennmaradó munkahelyek létrejöttével járnak, szemben például a rövid távú keresletnövelésre vagy a kifejezetten hosszú távú, indirekt megtérülésre építő infrastrukturális beruházásokkal. Az EU-támogatások átgondolt átcsoportosításának érdekében az MGYOSZ célszerűnek tartja egy munkabizottság felállítását, ahová a munkaadói érdekképviseletek is meghívást nyernek.
Az európai munkaadói szervezet, a BusinessEurope levélben tett javaslatot az Európa Tanács elnöke, Herman Van Rompuy számára a pénzügyi konszolidációt és a gazdasági növekedés serkentését elősegítő lépésekre. Ezek között hazánk szempontjából is kiemelten fontosak az EU-támogatások átstrukturálására vonatkozó elképzelések, amelyek lényege, hogy az uniós strukturális alapok le nem hívott összegeit a növekedést, a munkahelyteremtést és az egyes országokban elkerülhetetlen szerkezeti reformok végrehajtását rövid távon is elősegítő csatornákba tereljék.
Az MGYOSZ úgy látja: Magyarországon ez a pénzügyi támogatás – részben az EU formális és informális elvárásai következtében – a mai napig jelentős részt olyan projektekbe áramlik, amelyek gazdaságélénkítő és munkahelyteremtő hatása nehezen, csak többszörös áttéteken keresztül érvényesülhet.
A támogatások átcsoportosítását most segíti, hogy az EU-források felhasználásának újratervezésére irányuló egységes európai munkaadói fellépés nyomán várhatóan nőni fog a kormány mozgástere ebben a kérdésben. Az EU versenyképességi programjai 2011 közepéig 175 ezer munkahely teremtéséért és megőrzéséért feleltek, miközben 7,2 milliárd eurós támogatást nyújtottak bankgaranciák és beruházási tőke formájában. A tervek szerint a 2013-as zárásra 35 milliárd eurónyi támogatást helyeznek ki, és közel 380 ezer munkahely biztonságát teremtik meg a most futó programok.

A legszembetűnőbb mértékben a fiatalok körében emelkedett a munkanélküliség 2008 és 2010 között. A legfrissebb adatok szerint a helyzet drámai például Spanyolországban, ahol a 25 év alattiak 46 százaléka hiába keres, régóta nem talál munkát. (Itthon a nők foglalkoztatását segítené Matolcsy György egy frissen kinevezett mini szteri biztossal.)

Foglalkoztatási csomag tavaszra

Bár a foglalkoztatási helyzet javítására számos program van napirenden az unióban, ha az alapvető makrogazdasági problémák megoldásában nem történik előrelépés – azaz a válság megoldása nem halad kellő ütemben -, a foglalkoztatáspolitikai eszközök önmagukban nem lehetnek elég eredményesek.
– Ennek ellenére azt gondolom, hogy fontos a foglalkoztatási szempontokat napirenden tartani és erősíteni, uniós és tagállami szinten egyaránt. A fiatalok munkához jutásának segítése elsődlegesen fontos feladat. Decemberben a bizottság elé terjesztettünk egy programot, ami több mindenre rámutat. Az egyik fontos pontja, hogy a mobilitást fokozni kell, valamint az, hogy az Európai Szociális Alap – ESZA – még le nem kötött forrásaiból hogyan és milyen mértékben lehet a fiatalok helyzetét javítani a következő időszakban – mutatott rá Andor.

A tartósan magas munkanélküliségi ráta viszont annak is a bizonyítéka, hogy a létező eszközrendszer nem kezeli gyorsan a mostani problémákat. Ezért az új program kapcsán megnyíló támogatások kiosztási struktúrája változik: a projektek kidolgozását az unió nem bízza a tagállamokra. Az EU szakértői proaktív módon keresik fel az érintett országokat, és – a helyi körülményeket mérlegelve – javaslatokat tesznek arra, hogy a rendelkezésre álló ESZA-forrásokból milyen programok támogatása lehet hatékony az adott tagállamban.
– Azokra a területekre koncentrálunk elsősorban, ahol viszonylag gyorsan lehet beavatkozni, és az uniónak vannak eszközei. Tavasszal készül el az új foglalkoztatási csomag, amely tartalmazza a bizottság álláspontját és a tagországok lehetőségeit azokon a területeken, amelyek fontosak lehetnek az európai munkaerőpiac működésének megjavításában. Több konkrét munkahely-teremtési stratégia is szerepel majd a dokumentumban – emelte ki a biztos.

A tervek szerint ebben kiemelten jelennek majd meg azok a területek, ahol az előrejelzések szerint munkahelyteremtés várható. Ilyen például az infokommunikációs szektor, tágan értelmezve a zöld munkahelyek – környezetvédelem, mezőgazdaság és minden olyan szakma, ahol az ökoszempontokat érvényesíteni kell -, valamint a „fehérköpenyes" munkahelyek, mint az egészségügyi, a szociális és idősgondozással kapcsolatos ágazatcsoportok. Ez utóbbi szektor a demográfiai okoknál fogva elkerülhetetlenül több dolgozót fog igényelni az elkövetkező időszakban. (Az energiahatékonyság is százezer munkhelyet eredményezhetne itthon.)

Aggályos folyamatok
Több hozzászóló is aggályosnak találta az MGYOSZ rendezvényén a hazai munkaerő-piaci folyamatokat, utalva a minimálbér emelésére és a nettó bércsökkentés kompenzálására, amely sok kkv számára kigazdálkodhatatlan. Mindez visszahat a foglalkoztatásra: a nyolcórásból négyórás munkavállaló lesz, és nőhet a szürke- és feketegazdaság amúgy is magas részesedése. Az intézkedések egészen bizonyosan nem az új munkaerő-felvétel irányába hatnak, szögezték le többen is a vállalati szektor képviselői közül. A foglalkoztatás és bérpolitika azonban egyértelműen tagállami hatáskörbe tartozik, így ezen a téren legfeljebb „érdeklődhet” a bizottság, a beavatkozásra korlátosak a lehetőségei, válaszolta a felvetésre Andor László, és hozzátette: az új munka törvénykönyvének fordítása folyamatban van, a törvényt a bizottság várhatóan véleményezni fogja.

Aktív kkv-k

A mobilitás elősegítése továbbra is fontos célkitűzés az unióban, hiszen az említett aszimmetriák miatt a munkaerő ki- és bevándorlásának a jövőben is lesz szerepe. A jogszabályi kérdések mellett a program a lehetséges pénzügyi eszközöket is sorra veszi.
– Fontos, hogy a következő hosszú távú pénzügyi keretterv irányszámai ne változzanak – mondta el Andor László. – Erős európai költségvetés nélkül ugyanis az unió hitelességi problémával fog küzdeni. A szigorú költségvetés elengedhetetlen, máskülönben az unió politikáinak nem lesz gyakorlati esélyük a megvalósításra.

A borús kép ellenére a 2002 és 2010 közötti időszakban évente átlagosan 1,1 millióval bővült az álláshelyek száma az unió országaiban, derül ki az Európai Bizottság január közepén bemutatott jelentéséből. Az új álláshelyek 85 százalékát a kis- és középvállalkozások teremtették: ebben a kategóriában évente átlagosan 1 százalékkal nőtt a foglalkoztatás, ami fél százalékponttal magasabb növekedést jelent, mint a nagyvállalatok mutatója. Az összképnek csak a kereskedelmi szektor mond ellent, ahol a kis- és középvállalkozások mindössze 0,7 százalékkal, a nagyvállalkozások viszont 2,2 százalékkal bővítették évente az álláshelyek számát. A kereskedelmi nagyvállalatok leginkább a gépjármű-kereskedelem területén erősödtek látványosan.