Nem erre az állásra, de jönnék

Hihetetlen ütemben termelődnek és terjednek a közösségi média felületein az álláshirdetések. Látszólag nagyon egyszerűen használható ez a vadászmező, valójában azonban sok olyan érzékeny pontja van a kommunikációnak, amelyen elcsúszhat egymás mellett a kereslet és a kínálat.

2018. október 15.

Piac&Profit

Csak 2016. január 1. óta közel 292 ezer álláskeresési bejegyzést posztoltak magyar webes felületre, amelyben nem csupán releváns cikkek és konkrét álláshirdetések, de az ezek által elinduló párbeszéd bejegyzései is beletartoznak. Vajon tényleg megéri az álláshirdetéseket közzétenni a közösségi oldalakon? És ha igen, akkor mi az, amire felfigyelnek a dolgozók, és mire kell ügyelnie a munkáltatónak? (Van, aki már mesterséges Intelligenciával keresi a munkaerőt!)

Megkértük a SentiOne szakértőjét, hogy ebből a szempontból dolgozza fel az általuk vizsgált több mint 30, kékgalléros munkatípusként kategorizált pozíció online említéseinek miértjeit, mikorjait és felületeit. A social listening cég az összes olyan publikusan közzétett webes tartalmat – a Facebook-posztoktól kezdve a Twitter-bejegyzéseken át a fórumkommentekig – elemezte, amelyet a felhasználók álláskeresés- vagy álláshirdetés-kontextusban tettek közzé.

A Facebook mint állásportál

Ha a teljes publikus online szférát nézzük, az elmúlt fél évben a Facebook abszolút vezető pozícióban volt az állást keres–állást kínál tartalmak tekintetében. Ezt követik a portálok, azaz a hagyományos webes álláshirdető felületek, a harmadik pedig a Twitter.

A mai gyerekek már nem űrhajósok lennének, hanem focisták

A kisdiákok mintegy harmada tanulna tovább az érettségi után, a szülői befolyás erősen érezhető a pályaválasztási terveken: a legtöbbször a sajátjukhoz hasonló pályát képzelnek el a gyereküknek.

– Utóbbin a @PensumGroup és az @allasmindenki mellett az europeos.es oldala generálja a legnagyobb elérést a saját fejlesztésű algoritmusunkkal végzett vizsgálat alapján. A külföldi Europeos Európa-szerte hirdet állásokat hastagelve adott ország nevét – mondja Vida Eszter, a SentiOne social listening cég magyarországi ügynökségének kommunikációs vezetője.

Az említett algoritmus az Állásstart oldalát dobja ki első helyen a Facebookon 810 álláshirdetéssel, több mint 5500 megosztással és 1600 kommenttel a vizsgált időszakban. Ezt követi a Szárnyas Fejvadász, a Pensum és márkaoldalról a Michelin. Bár utóbbi csak három állásajánlatot tett közzé, ez a három poszt közel 300 megosztást eredményezett. Ezek szerint érdemes saját közösségimédia-oldalon (is) meghirdetni a pozíciót, és azt publikusra téve hagyatkozni egyrészt az oldal már meglévő követőire, másrészt a cég már meglévő munkavállalóira. És/vagy persze a jól célzott hirdetésre.

– Ha nincs közösségimédia-oldala a cégnek, legyen. Ez fontos ahhoz, hogy az employer brandet egy megalapozott vízióval párosuló és valóban folyamatban gondolkodó employer branding kommunikációs stratégia ölelje körbe – mutat rá Vida Eszter.

Az Instagramon is akadnak álláshirdetők, főleg cégek. Első helyen a munkaerő-kölcsönzéssel és -közvetítéssel foglalkozó Dekra Arbeit, amely csak az elmúlt fél évben 24 kapcsolódó álláshirdetést tett közzé saját oldalán. A tartalmak heti eloszlását mutató grafikon szerint a hétvége az interneten is szent: a legkevesebb álláshirdetés és ahhoz kapcsolódó párbeszéd szombaton és vasárnap jelenik meg. A legforgalmasabb nap a csütörtök, a nap folyamán pedig a reggel 7, 10 és a délután 4 óra.

Érdekel, hívjon fel!

A kutatás alapján az is kiderült, hogy – továbbra is a fizikai munkát hirdető pozíciókra fókuszálva – melyek azok a kommunikációs fogások, amelyek a közösségimédia-platformokon gyengítik a célcsoport hatékony megszólítását, ösztönzését.

Ilyen például a céges PR-szöveg: a fizikai munkavállaló lojalitása nem ébreszthető fel, és nem alakítható ki az online álláshirdetésben megfogalmazott ötsoros cégleírással. A nagy múltú, piacvezető, nemzetközi elismeréseket magáénak tudható kvalitások értékek, de nem a rövid, tömör és célra mutató üzenetek befogadását támogató közösségimédia-platformon, főleg nem az álláshirdetésben, ahol elfedi magára a pozícióra vonatkozó konkrét leírást.

Kihallgatják a netet

Márkánk sikeréhez muszáj ismernünk, kik és hogyan nyilatkoznak róla az interneten. De az egyszerű megfigyelés ma már kevés. A social listening ennél többet jelent, ez a közösségi média csatornáinak monitorozása és a kinyert adatok elemzése a márkánk, versenytársaink, termékünk és az üzleti környezetünk szempontjából.

Az sem biztos, hogy az online térben munkát kereső hozza magával az online know how-t is. Lehet, hogy a hirdetésre érkezett kommentben a felhasználó visszahívást kér a munkaadótól. Ez többségében akkor fordul elő, ha a jelentkezéshez megadott e-mail-címet vagy a linket emojik vagy maníros körmondatok közé bújtatták. Holott ennek és a pozíció meghatározásának kéne a fókuszban – az első sorban – lennie.

Nem erre az állásra, de jönnék

– Az álláskeresők gyakran rákérdeznek a szükséges végzettségre, a nettó fizetésre, a munkavégzéshez elvárt jogosítvány típusára, a cég által biztosított tanfolyamokra és a szálláslehetőségre. Ezt tekinthetjük checklistnek: amennyiben bármelyik releváns a pozícióra nézve, fontos jól láthatóan és konkrétan kitérni rá az álláshirdetésben – mondja Vida Eszter.

A SentiOne kutatása arra is rámutatott: nem szerencsés egy posztban két vagy több állást – keresünk raktárost, targoncást, áruszállítót – hirdetni. Ez idézheti elő, hogy az álláskereső pozíciótól függetlenül jelentkezik a poszt alatt, és figyelmen kívül hagyja az aktuálisan meghirdetett munkát.

Nem állás kell, hanem munka – Jönnek a haknimelósok

„Haknizni” korábban csak a szórakoztatóiparban dolgozók jártak, így magyarul meglehetősen furcsán hangzik, ráadásul némi pejoratív felhanggal is bír a kifejezés. Mégis úgy tűnik, meg kell barátkoznunk vele. Így nevezi ugyanis többek között az OECD és az amerikai szaksajtó a szabadúszókra épülő gazdaságot. Vagyis azt, amikor a szakemberek egyre jelentősebb része nem akar állást. Munkát akar.

– Súlyozzuk a kommunikációt, fókuszáljunk egy pozícióra és az ahhoz tartozó üzenetre. A részletek kibontását hagyjuk meg az első személyes találkozóra – tanácsolja Vida Eszter, és hozzáteszi: a kommentek alapján úgy tűnik, visszás érzést kelt, ha a cég stock fotót használ az álláshirdetési poszthoz. A fizikai munkák többsége fizikai igénybevétellel jár. A makulátlan munkaruhában, ragyogó mosollyal lájk jelet mutató vagy épp vidáman pakoló fiatalember nem pozitív üzenet. Kerüljük ezeket, használjunk inkább a márkához és a pozícióhoz közeli, azt erősítő képet.

Az internethasználók előszeretettel kérdeznek. Miként kell megírni egy önéletrajzot? Hogyan kell viselkedni az első interjún? Mi az a jelige? Raktáros munkánál kevés vagy sok a heti két szabadnap? Katás vállalkozóként bejelenthetek-e kőművest napi bérre? Ezek mind olyan problémák, amelyek konkrétan előkerültek a SentiOne elemzése során. A tapasztalataikat, élményeiket pedig lelkesen megosztják. Mindenhol és bárhol, akár márkaidegen környezetben is. Nem véletlen, hogy a legtöbb kapcsolódó tartalmat közzétevő fórumok TOP10-es listájában az Index „Takarítónőt keresek!!!” csatornája után rögtön a gyakorikerdesek.hu következik a sorban.

Véleményvezér