Nehéz helyzetben az Airbnb-k a bulinegyedben

Az utóbbi időben számos konfliktusról lehetett hallani a belvárosi bulinegyed lakosai és a buliturizmusra épülő szórakozóhelyek között. A vitában a lakók a nyugalmukat védték, a szolgáltatók pedig a bevételüket, a befolyó adóforintokat és a munkahelyeket. Nehéz eldönteni, melyik oldalon van az igazság, de van már olyan kerület, ahol szigorúbb szabályozást vezettek be a bulituristák által kedvelt Airbnb-s lakásokra.

2018. január 26.

Piac&Profit

A főváros VI. kerülete az elmúlt évek egyik ingatlanpiaci slágere volt, dinamikusan emelkedtek az ingatlanárak, mára Budapest ötödik legdrágább kerületévé vált az 525 ezer forintos négyzetméterenkénti átlagárával. Az áremelkedés nem állt meg, bár lassul, az elmúlt egy évben továbbra is több mint 15 százalékos növekedés tapasztalható az OTP legfrissebb Lakóingatlan Értéktérképe szerint. A helyi ingatlanár robbanás elsősorban a befektetési célú lakásvásárlóknak köszönhető, akik hamar meglátták a kedvező lehetőséget a kerületben. A várható magas hozam mellett a lakáskiadásra is sokan gondoltak, az Airbnb meghonosodásával még nagyobb profitra tehettek szert. (És ezt egy kedvező változtatás is segíti.)

Milyen szerződéseket köthet önállóan a társasház?

A társasház a közös tulajdon egy sajátos formája, ahol az épület egyes részei a közösség tagjainak közös tulajdonába, más részei pedig a tulajdonostársak külön tulajdonába tartoznak. A társasház létrehozásával egy olyan sajátos közösség jön létre, amely bizonyos, törvényben meghatározott körben a közösség nevében önállóan is felléphet, például szerződést köthet. Mely ügyekben van joga a társasháznak az önálló fellépésre? Milyen szerződéseket köthet a társasház?

„A belvárosi kerületek mindegyikében óriási volt az áremelkedés az utóbbi időben, a hagyományosan nagy presztízsű budai kerületek mellet az V. és VI. kerület árai a legmagasabbak, jóval meghaladva a négyzetméterenkénti félmillió forintot” – mondja Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője. A bulinegyed jelenlegi arculatának, stílusának kialakulása azonban egyre több helyi lakos számára vált kellemetlenné, hiszen a nyugodt belvárosi hétköznapokat pezsgő, zajos esték zavarják meg. A bulituristák sokasága előszeretettel választja az Airbnb adta rugalmas szálláslehetőséget, így a rövidtávú lakáskiadás is a támadások középpontjába került. Az utóbbi évben egyre többet lehetett hallani olyan javaslatokról, mint egy konfliktuskezelő éjszakai polgármester kinevezése vagy a társasházi szerződések Airbnb-t tiltó átírása.

A VI. kerület, megelégelve a vitákat új jogszabályt fogadott el, január elsejétől minden rövidtávon kiadott plusz szoba után egyszeri 1,5 millió forintos parkolóhely megváltási díjat kell fizetni. A rendelkezés alapja nem új keletű, csak eddig például a tetőtéri lakások kialakításánál alkalmazták a parkolóhely megváltást, figyelembe véve, hogy a kerületben nincs elegendő szabad hely. Egy rövid távú kiadásra vásárolt felújítandó kislakás esetében az egyszeri 1,5 millió forintos teher - 2-3 millió forintos felújítással számolva - akár 1 évvel is kitolhatja a befektetés megtérülési idejét. Jó hír azonban az Airbnb-t használó lakáskiadók számára, hogy év elejétől már 3 kiadott lakás esetén is választhatják az eddigiekhez képest jóval kedvezőbb, 32 ezer forint / szoba átalányadózási formát. A korábbi szabályozással szemben ez a lakáskiadó számára havonta 136 000 forint pluszbevételt jelent (átlagos feltételekkel számolva: 2 szoba, 4 vendég, évi 200 vendégéjszaka, 20 euró / éjszaka / fő). A parkolóhely megváltási díj miatt esetlegesen 1 évvel meghosszabbodott megtérülési idő és az új adózási lehetőség nyújtotta plusz bevétel majdnem teljesen kiegyenlíti egymást a VI. kerületben.

„Elképzelhető, hogy a szabályozás a szomszédos kerületekbe irányítja majd a vásárlókat, amelyek a VI. kerület példáján felbátorodva szintén szigoríthatják az Airbnb-s lakáskiadást. Ennek ellenére továbbra is kedvező befektetés itt jól kiadható lakást vásárolni, de az Airbnb helyett egyre többen inkább a hosszabb távú „klasszikus” kevesebb idő ráfordítással járó lakáskiadás felé fordulhatnak.” – teszi hozzá Valkó Dávid.

Kidobtam a bérlőmet… hogyan tovább?

Kevés kellemetlenebb dolog létezik a világon, mint a nem fizető bérlőt kirakni az ingatlanból. Ráadásul sem a korábbi Ptk., sem annak bírói gyakorlata nem rendezte egyértelműen, hogy ilyenkor milyen összegű kártérítés illeti meg a bérbeadót. A jelenlegi Ptk. ugyan már szabályozza, hogy mit követelhet ilyenkor a pórul járt bérbeadó, azonban a részletszabályok korántsem kidolgozottak, és sok vitára adhatnak okot – véli a Jalsovszky Ügyvédi Iroda.