Naponta hatezer ember hal meg a munkája miatt

2017. április 28. péntek - 13:30 / piacesprofit.hu
  •    

Világszerte naponta hatezer ember hal meg a munkájával összefüggő balesetekben vagy betegségekben. A balesetek többségét figyelmetlenség okozza. Még bőven van tennivaló a megelőzésben.

Április 28-a a Munkavédelem világnapja, amelyet a kormány 2012-ben a munkabalesetben elhunyt, valamint megrokkant munkavállalók emléknapjává nyilvánított.

Az ENSZ Nemzetközi Munkaügyi Szervezetének (ILO) becslése szerint naponta hatezer ember hal meg a munkájával összefüggő balesetekben vagy betegségekben. A munkahelyeken sokrétű veszélyek leselkednek a dolgozókra: savak, hő, lángok és szikrák, elektromos feszültség, statikus feltöltődés és mechanikai terhelés. De a szűk határidők vagy a munkahelyi félelmek okozta pszichikai stressz is egyre inkább kockázati tényezőnek számít – olvasható a Mewa közleményében.

Több baleset, kevesebb halál

A munkabalesetek száma 9,2 százalékkal nőtt tavaly. Míg 2015-ben 21 088 dolgozó vált három napnál hosszabb időre munkaképtelenné munkabaleset következtében, 2016-ban a számuk már meghaladta a 23 ezret az NGM munkafelügyeleti főosztályának jelentésében. A halálos kimenetelű munkabalesetek száma viszont mérséklődött. A foglalkoztatottak száma 2016-ban elérte a 4,4 milliót Magyarországon, 80 halálos munkabaleset történt, miközben 10 éve még 3,9 millió ember foglalkoztatása mellett volt 123 halálos munkabaleset – ismertette Simon Attila István, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért felelős helyettes államtitkára a tárca közleménye szerint. Rámutatott: a munkabaleseti ráta 10 éves viszonylatban csökkent az ipari termelés bővülése mellett, ahol magasabbak a baleseti kockázatok. Hangsúlyozta, egy halálos munkabaleset megtörténte is elfogadhatatlan, minden dolgozónak joga van a biztonságos és egészséget nem veszélyeztető munkakörülményekhez, ahogyan az Magyarország alaptörvényében szerepel.

A kivizsgált munkabalesetek 67 százaléka figyelmetlenség miatt történik mondta Simon Attila korábban az M1 aktuális csatornán. Megjegyezte, hogy a balesetek hátterében a figyelmetlenség mellett sok esetben a megfelelő tájékoztatás hiánya áll. Problémát jelent az is, hogy egy-egy cég technológiai váltásánál a régi munkavállalók nem kapnak elegendő információt az új eljárásokról, gépekről – tette hozzá.

munkavédelmi sisak és cipő

Kép:sxc

Az építőipar és az agrárium a legveszélyesebb

A megelőzés érdekében rengeteg feladat van, több terv még végrehajtásra vár. Ezek közül a helyettes államtitkár kiemelte, mivel a munkabaleseti adatok alapján az építőiparban történik a halálos munkabalesetek harmada, ezért májusban indul az építőipari tevékenység országos célvizsgálata. Szintén egyharmadát adja a halálos munkabaleseteknek a mezőgazdasági ágazat, amelynek veszélyeire, ártalmaira való figyelemfelkeltés és a megelőzés céljából kétéves kampányt terveznek indítani a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával és a Szent István Egyetemmel közösen.

Számokkal bizonyítjuk, hogy megéri a munkavédelem
Az ILO, a nemzetközi munkavédelmi ügynökség adatai szerint a munkabalesetek és a foglalkozási eredetű megbetegedések teljes költsége a világ GDP-jének 4 %-át tesz ki, az Európai Bizottság adatai szerint pedig a munkabalesetek költsége (beleszámítva a kiesett munkát és a balesetek okozta plusz költségeket) 2000-ben, az EU15-ben 55 milliárd euró volt. A helyettes államtitkár szerint hazai viszonylatban is óvatos becslések szerint is 200 milliárd forintos veszteséget jelent nemzetgazdasági szinten a munkahelyi balesetek miatti kiesés és költés. Itt talál további részleteket.

Hangsúlyozta, a siker kulcsa az együttműködésben van. Az NGM-nek munkavédelmi szakmai irányítóként segítenie kell a helyes gyakorlatok kialakítását, de a munkáltatóknak, a munkavédelmi szaktevékenységet végző szakembereknek, a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatóknak, valamint a munkavállalóknak és a munkavédelmi képviselőknek is mindent meg kell tenniük a biztonságos munkavégzés érdekében.

Az NGM a témában kiadott közleménye szerint egyebek mellett az is kedvező hatással lehet a munkakörülmények javítására, hogy a munkavédelmi törvény tavaly júliusi módosítása értelmében a korábbi 50 helyett már 20 munkavállaló alkalmazásakor is kötelező munkavédelmi képviselőt választani. A megválasztott képviselőknek tájékozódási, tájékoztatás-kérési, véleményezési, konzultációs, részvételi, döntés-előkészítési és kezdeményezési joga van a munkavédelem területén.

munkavédelmi kesztyűs kéz

Kép:Mewa

Van még tennivaló, főleg a kkv-knál

Az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért (EUROFOUND) ötévente végzett legutóbbi, 2015-ös felmérése szerint pozitív fejlemény, hogy tíz munkavállaló közül kilenc jól vagy nagyon jól tájékozott a munkakörével kapcsolatos egészségi és biztonsági kockázatokról. A kisebb vállalatoknál dolgozó munkavállalók azonban ritkábban kapnak tájékoztatást arról, hogy munkavégzésük során mi veszélyeztetheti őket, és a fiatal munkavállalók nagyobb mértékben ki vannak téve az intenzív munkavégzésnek, a többműszakos munkának, az ártalmas társas viselkedésformáknak és az állás bizonytalanságának. A kutatás szerint a problémás területek között szerepel, hogy 2010 és 2015 között 15 százalékról 17 százalékra emelkedett a vegyi anyagok, és 11 százalékról 13 százalékra a fertőző anyagok hatásainak kitett munkavállalók aránya.

A munkahelyi balesetek megelőzésének fontos előfeltétele a megfelelő védőöltözet viselete. Nagyon lényeges, hogy a védőruha megfeleljen az adott munkahely specifikus veszélyeinek, a munkavállalókat informálják a védőruházatról és azt helyesen viseljék – olvasható a Mewa bértextília szolgáltató cég közleményében.

A munkavédelemmel kapcsolatos fegyelemmel egyelőre jócskán vannak problémák a munkahelyeken. Tavaly az ellenőrzött vállalkozások 80%-ánál találtak valamilyen szabálytalanságot, hibát. Bár a munkáltató feladata a szabályok ismerete és betartatása, valamint az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés alapvető követelményeinek megteremtése, elsődlegesen nem a bírság elkerülése érdekében érdemes foglalkozni a kérdéssel, hanem a tényleges gazdasági előnyök miatt. (Ld. keretes írásunkat.)