Akár már az idén ősszel megjelenhetnek az első pályázatok, amelyek révén a 2014-2020-as uniós költségvetési ciklusból Magyarországnak jutó fejlesztési pénzek kiosztását célozzák – közölte Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) gazdaságstratégiáért felelős államtitkára azon a tájékoztatón, amelyen bejelentették, hogy az Európai Bizottság a jövőre induló európai uniós fejlesztési időszak forrásainak tervezéséről szóló Magyarország Partnerségi Megállapodásának első változatát elfogadta. A végleges változat novemberre várható.
„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei,
a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.
Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!
A Partnerségi Megállapodás első tervezetének elfogadása a 2012 őszén az Európai Bizottsággal (EB) indult informális egyeztetések lezárását jelenti. Magyarország - Finnország után - másodikként jutott túl ezen a "megfelelőségi teszten" - emelte ki az államtitkár. Az EB a magyar tervezetet a főigazgatóságok közötti egyeztetésre és körözésre küldte ki. Itthon szélesebb körű szakmai konzultáció indult: a Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal honlapján megjelent tervezetet egy hónapig lehet véleményezni.
Célok és keretek
A jövőre induló új tervezési időszakban a források 60 százalékát gazdaságfejlesztésre kívánja fordítani Magyarország.
A legjelentősebb tételt - 2014 és 2020 között várhatóan mintegy 1200 milliárd forintot, az előző ciklusban elköltött összeg dupláját - a foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése jelenti majd (amely a kiosztható források 16,04 százalékát jelenti).
A kis- és közepes vállalkozások (kkv-k) versenyképességének javítására több mint 1100 milliárd forint, a keret 15,46 százaléka juthat.
Emellett arányában és összegszerűségében jelentős összegeket lehet majd fordítani a fenntartható közlekedés előmozdítására (közel 900 milliárd forint), az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, azaz az energiahatékony gazdaság felé történő elmozdulásra (több mint 800 milliárd forint), a kutatás, technológiai fejlesztés és innováció erősítésére (700 milliárd forintot meghaladó összegben).
A programok megvalósítása révén elérendő célok igen ambiciózusak: a tervek szerint a foglalkoztatási ráta 75 százalékra növekszik 2020-ra, a kutatás-fejlesztésre fordított összeg a GDP 1,8 százalékának felel majd meg, a megújuló energiaforrások részaránya 14,6 százalékra nő, az energiahatékonyságot 10 százalékkal növeljük, 30,3 százalékra nő a felsőfokúak, s 10 százalékra csökken a korai iskolaelhagyók aránya a lakosságban, illetve 450 ezerrel csökken a szegénységben élők száma.
Jövő tavaszra lehet végleges program
A magyar kormány várhatóan 2013 novemberében nyújtja be a végleges partnerségi megállapodást az uniónak. Ez tartalmazza majd a magyar elképzeléseket az operatív programokról is, amelyek tervezése már megkezdődött az érintett tárcáknál, de a közeljövőben további egyeztetések várhatók.
E lépéseket követi majd a formális egyeztetés az unióval, amelyet követően elfogadhatják a megállapodást és az operatív programokat. A kabinet azzal számol, hogy 2014 első negyedévében-félévében a végleges Partnerségi Megállapodást elfogadják.
Cséfalvay Zoltán kérdésre válaszolva nem zárta ki ugyanakkor annak lehetőségét, hogy a következő uniós költségvetési ciklus forrásaira pályázatot írjanak ki a végleges program elfogadása előtt: optimális esetben erre akár már az idén ősszel sor kerülhet. Jelezte ugyanakkor, hogy ezeknek komoly kockázata van, mert ha az unió nem fogadja el a megállapodást, az így indított fejlesztéseket a magyar költségvetésből kell majd finanszírozni.
Kép: Fényes Gábor
A jövőben a közös célok megvalósítása áll a középpontban
A jövőt illetően az államtitkár kiemelte, hogy a Partnerségi Megállapodás kifejezés is azt jelzi, hogy koncepcionális váltás van az EU-ban a 2007-2013 és a 2014-2020 közötti tervezési időszak között. Míg az előző időszak kiindulópontja az volt, hogy az EU a kevésbé fejlett régiókat segíti különböző forrásokkal, 2014-től már az unió közös céljainak a megvalósítása áll a középpontban. A fő cél unió egésze versenyképességének erősítése: a tagállamoknak úgy kell elkészíteniük fejlesztési terveiket, hogy egy irányba mutatva az egész uniót segítsék. A Partnerségi Megállapodás kidolgozásánál az EU2020 stratégia célkitűzéseit, az ennek keretében tett magyar vállalásokat, valamint a Magyarországnak tett országspecifikus ajánlásokat is figyelembe kellett venni.
Operatív programok
Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP - a források 39,4 százalékát tervezik e célra)
Terület- és Telefülésfejlesztési Operatív Program (TOP - a források 16,15 százaléka)
Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP - a források 3,55 százaléka)
Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP - a források 10,94 százaléka)
Környezeti és Energia Hatékonysági Operatív Program (KEHOP - a források 14,77 százaléka)
Integrált Közlekedésfjelesztés Operatív Program (KOP - a források 13,69 százaléka)
Végrehajtási Koordinációs Operatív Program (a források 1,5 százaléka)
Az EU2020 stratégia keretében az Európai Bizottság 11 tematikus célterületet fogalmazott meg, amelyre a források koncentrálását javasoltja. A Partnerségi Megállapodásban építeni kell a 2007-2013-as tapasztalatokra, és az úgynevezett ex ante kondicionalitásra, ami azt jelenti, hogy minden egyes fejlesztést vagy fejlesztési irányt stratégiai dokumentumokkal kell alátámasztani, és hozzá kell illeszteni az adott ország prioritásaihoz. A magyar Partnerségi Megállapodás célja, hogy a fejlesztési források a fenntartható, magas hozzáadott értékű termeléshez és a foglalkoztatás bővítésére épülő gazdasági növekedéshez segítsék hozzá az országot.
Új intézmény, módosuló eszközrendszer
Nem csupán az irányok, az elosztás módja és a felelős intézményrendszer is változik a jövőben. A 2014-2020 közötti időszakban a pályázatoktól a pénzügyi eszközök felé szeretnének elmozdulni a pénz elosztását illetően. Ez jellemezné elsősorban a gazdaságfejlesztési operatív programokat. Mindemellett a jövő év elejétől a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél működő irányító hatóságok a különböző programok mentén az illetékes tárcákhoz kerülnek át.
Már most érdemes készülni a 2014-es pályázatokra
A magyar GDP 13 százalékának megfelelő összegű uniós forrás áll majd rendelkezésre gazdaságfejlesztésre a következő költségvetési ciklusban. Pályázni ugyan csak 2014-től lehet, szakértőnk, dr. Szabó Bence, az EURO Pályázat Kft. ügyvezető igazgatója felhívta a figyelmet arra, hogy a siker érdekében már most érdemes néhány kérdést szem előtt tartani.
Megváltozik a programok szerkezete is. A jelenlegi 7 területi operatív programmal szemben 2014-től egy Terület- és Településfejlesztési Operatív Program lesz, valamint egy Versenyképes Közép-Magyarország Operatív program. A területi programba a megyék, megyei jogú városok, kistérségek által tervezett programok épülnek majd be . A közép-magyarországi program keretében pedig olyan fejlesztések juthatnak majd támogatáshoz, amelyeknek az egész országra hatással lehetnek.
