Mindent visz az uniós védjegy

2015. szeptember 03. csütörtök - 12:23 / piacesprofit.hu
  •    

Ha egy védjegyet uniós szinten bejegyeztek, akkor bizony lehet, hogy akkor sem kaphatunk engedélyt hasonlóra, ha Magyarországon az eredeti márka teljesen ismeretlen.

Az Iron & Smith Kft. a „be impulsive” színes ábrás megjelölés védjegyként történő lajstromozását kérte a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalától (Hivatal). Az Unilever NV nevű holland cég azonban tiltakozott a védjegybejegyzési kérelemmel szemben arra hivatkozva, hogy az sértené a számára már korábban bejegyzett „Impulse” közösségi (uniós) szóvédjegyhez kapcsolódó jogokat.

A jó hírnév védelme

Az ügy irataiból az ugyan nem derül ki, hogy a magyar cég által kért védjegybejegyzés, illetve a holland vállalkozás korábbi közösségi védjegye pontosan milyen termékekre vagy szolgáltatásokra vonatkozik (ezeket védjegyeknél mindig fel kell tüntetni), az azonban igen, hogy nem azonos termékekről vagy szolgáltatásokról van szó. Márpedig ilyen esetekre az uniós védjegyjog (a közösségi oltalom egy tanulmány szerint megduplázza a termékek értékét) azt írja elő, hogy a korábban bejegyzett közösségi védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló megjelölés nemzeti védjegyként történő bejegyzését akkor kell megtagadni, ha a közösségi védjegy az Unió területén jóhírnévvel rendelkezik, és ezt sértené a kérdéses megjelölés bejegyzése.

A holland cég által hivatkozott „Impulse” védjegyről kiderült, hogy az a hozzá kapcsolódó értékesítési és reklámtevékenység miatt az Egyesült Királyságban és Olaszországban jóhírnévvel rendelkezik, noha hazánkban azt a fogyasztók nem ismerik. A Hivatal ilyen körülmények között elutasította a védjegybejegyzési kérelmet azzal az indokkal, hogy az a védjegyekre vonatkozó uniós szabályok értelmében sértheti a holland cég közösségi védjegyének az Unió területén meglévő jóhírnevét. Az e határozat bírósági felülvizsgálatát végző Fővárosi Törvényszék azt kérdezi a Bíróságtól, hogy ilyen esetekben a védjegybejegyzés iránti kérelemmel szemben benyújtott felszólalásnak helyt lehet-e adni annak ellenére is, hogy a korábbi védjegy a kérelem benyújtásának helye szerinti tagállamban (Magyarországon) nem rendelkezik jóhírnévvel.

Kép:EU

Mennyi az annyi?

A mai napon meghozott ítéletében a Bíróság mindenekelőtt emlékeztet arra, hogy a közösségi védjeggyel összefüggésben a jóhírnév fogalma azt feltételezi, hogy a védjegyet az azzal jelölt árukkal vagy szolgáltatásokkal érintett vásárlóközönség jelentős része ismerje. E feltétel vizsgálata során az ügy valamennyi releváns elemét figyelembe kell venni, különösen a védjegy piaci részesedését, a védjegyhasználat intenzitását, földrajzi kiterjedtségét és tartamát, valamint a vállalkozás által a védjegy reklámozására fordított összegek nagyságát.

Területi szempontból a jóhírnévre vonatkozó feltétel akkor teljesül, ha a közösségi védjegy az Unió területének jelentős részében jóhírnevet élvez, e területrész pedig adott esetben akár egyetlen tagállam területének is megfelelhet. A Bíróság hangsúlyozza, hogy a területi feltétel teljesülése esetén nem követelhető meg e védjegy jogosultjától, hogy e jóhírnévre annak a tagállamnak a területe tekintetében bizonyítékot szolgáltasson, ahol a felszólalással érintett nemzeti védjegybejelentést benyújtották.

Túl erős?
Egyre többen szorgalmazzák a közösségi védjegyoltalom területi hatályának felülvizsgálatát. A kedvezőbb feltételek miatt ugyanis a közösségi védjegy némiképp kiszorítja a tagállami védjegyeket, olykor talán túlságosan erős védelmet biztosítva.

Egy védjegy mind felett?

Ezt követően a Bíróság azt vizsgálja meg, hogy az Unió területének jelentős részében jóhírnevet élvező, de az adott ügyben érintett tagállamban ilyen hírnévvel nem rendelkező közösségi védjegy kizárja-e ez utóbbi helyen az e védjegyhez hasonló, de az azzal megjelölttől eltérő árukra és szolgáltatásokra vonatkozó, későbbi nemzeti védjegy lajstromozását.

Ezzel kapcsolatban a Bíróság megállapítja, hogy amikor az érintett közönség nem hozza egymással összefüggésbe a korábbi közösségi védjegyet és a későbbi nemzeti védjegyet, vagyis nem állít fel közöttük kapcsolatot, akkor a későbbi védjegy használata nem alkalmas arra, hogy megsértse vagy tisztességtelenül kihasználja a korábbi védjegy megkülönböztető képességét vagy jóhírnevét. Ezen felül, feltételezve, hogy a korábbi közösségi védjegy ismeretlen annak a tagállamnak az érintett közönsége előtt, amelyben a későbbi nemzeti védjegyet bejelentették, e nemzeti védjegy használata főszabály szerint nem sértheti vagy használhatja ki tisztességtelenül a korábbi védjegy megkülönböztető képességét vagy jóhírnevét.

Viszont, még ha a korábbi közösségi védjegy azon tagállam érintett közönségének egy jelentős része előtt ismeretlen is, amelyben a későbbi nemzeti védjegyet bejelentették, nem zárható ki, hogy ez utóbbi közönség kereskedelmi szempontból nem elhanyagolható része ismeri az említett védjegyet, és kapcsolatot állít fel e védjegy és a későbbi nemzeti védjegy között.

A korábbi közösségi védjegy jogosultját ilyen esetben megilletheti a későbbi nemzeti védjegy használatát kizáró oltalom, amennyiben bebizonyosodik, hogy a későbbi védjegy használata sértené vagy tisztességtelenül kihasználná a korábbi védjegy megkülönböztető képességét vagy jóhírnevét, azaz bizonyítani tudja a védjegyének tényleges és aktuális sérelmét, vagy ennek hiányában az ilyen sérelem jövőbeli bekövetkezésének komoly veszélyét.

Feliratkozom a(z) Jogi kisokos téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek