A telki szolgalom

Telki szolgalomnak nevezzük azt, ha az egyik ingatlan mindenkori birtokosának joga van ahhoz, hogy a másik ingatlant meghatározott terjedelemben és meghatározott célra használja. A telki szolgalom mindig az érintett telkekhez kötődik, és nem a telek birtokosának személyéhez. Ha tehát a birtokos vagy tulajdonos személye változik, az a szolgalmi jogot nem szünteti meg. Azt a telket, amelynek a javára szól a szolgalom, „uralkodó” teleknek szokták nevezni, a szolgalommal terhelt másik telket pedig „szolgáló” teleknek.

A telki szolgalom sokféle célra jöhet létre. A legelterjedtebb a másik telken való átjárást biztosító szolgalom (útszolgalom), de szólhat szolgálom például vízellátás, vízelvezetés biztosítására, pince létesítésére, vezetékek elhelyezésére, stb.

A telki szolgalom létrejötte

Telki szolgalom létrejöhet az érintett ingatlanok tulajdonosai közötti szerződés útján, amelyhez szükséges a szolgalom ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése is. A telki szolgalom alapítása történhet ingyenesen vagy ellenérték fejében is.

Merre visz az út?
Kép:Pixabay

Kivételes esetben külön megállapodás hiányában is biztosítja a jogszabály a szolgalmi jogot. Ez a helyzet az útszolgalom esetén, abban az esetben, ha valamely föld nincs összekötve megfelelő közúttal. Ebben az esetben a szomszédok kötelesek tűrni, hogy az ingatlan mindenkori birtokosa földjeiken átjárjon. Az ilyen szolgalommal terhelt ingatlan tulajdonosa - a szolgalom keletkezése fejében - ellenszolgáltatásra tarthat igényt, mivel a szolgalom az "uralkodó" telek értékét növeli, a "szolgáló" telek értéke viszont csökken.

A telki szolgalmat elbirtoklás útján is megszerezheti az ingatlan birtokosa. A telki szolgalom elbirtoklásához az szükséges, hogy a másik ingatlan használata ellen annak birtokosa 15 éven át ne tiltakozzon. Nem lehet szó elbirtoklásról, ha a másik telek tulajdonosa a használatot szívességből vagy visszavonásig engedte meg.

Telki szolgalmat bizonyos esetekben bíróság vagy más hatóság is létrehozhat. Erre például akkor kerülhet sor, ha a közös tulajdon megszüntetése során felosztott telkek valamelyikéhez kell a közúttal való összeköttetést biztosítani.

A telki szolgalom korlátozása, megszűnése

A telki szolgalmat a bíróság megszüntetheti, korlátozhatja vagy gyakorlását felfüggesztheti. Erre akkor kerülhet sor, ha az ingatlan rendeltetésszerű használatához a szolgalom már nem szükséges. Felfüggesztésről akkor lehet szó, ha időlegesen áll elő olyan helyzet, hogy a szolgalom nem gyakorolható, vagy az nem szükséges az ingatlan rendeltetésszerű használatához.

A megszüntetés másik módja, hogy az uralkodó telek tulajdonosa a szolgáló telek tulajdonosához intézett írásbeli nyilatkozatban lemond a szolgalmi jogról, és azt az ingatlan-nyilvántartásból is törlik.

Ahogy a telki szolgalmat, úgy a szolgalomtól való mentességet is el lehet birtokolni. Ezért, a telki szolgalom megszűnik, ha a jogosult - bár ez módjában állt – 15 éven át nem gyakorolta szolgalmi jogát vagy eltűrte, hogy gyakorlásában akadályozzák. Természetesen nem tartozik ide, ha a szolgalom használatát olyan külső körülmények akadályozták, amelyre a szolgalmi jogosultnak nem volt kihatása.

A szomszédos telek használata a szolgalmon kívül

Nem csupán szolgalom alapján lehet valaki jogosult egy másik ingatlan használatára. A Polgári Törvénykönyv arra kötelezi az ingatlantulajdonost, ha közérdekű munkálatok elvégzése, állatok befogása, áthajló ágak gyümölcsének összegyűjtése, az ágak és gyökerek eltávolítása céljából vagy más fontos okból szükséges, a földjére való belépést megengedje és eltűrje.

Szintén megengedi a törvény a tulajdonosnak a szomszédos föld használatát, ha ez a földjén való építkezéshez, bontási, átalakítási vagy karbantartási munkálatok elvégzéséhez szükséges. E a jogok nem keverendők össze a telki szolgalommal, mivel ezek szolgalom nélkül is megilletik az érintett személyt. Ha viszont a fenti használat során a telket kár éri, akkor a telket használó köteles a tulajdonost ezért kártalanítani.

Dr. Szabó Gergely ügyvéd Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda