A Grant Thornton közleményében a jelenleg hatályos előírások legfontosabb elemeiről írt, külön kihangsúlyozva azt, hogy a támogatási kérelmet folyamatosan be lehet nyújtani, akár a veszélyhelyzet megszűnését követő egy hónapon belül is. Az egyebek mellett adótanácsadással is foglalkozó cég kiemelte, hogy a benyújtásra irányadó határidő május elsejével nem járt le, továbbra is a teljes 3 hónapra igényelhető támogatás.
Mint írják, a támogatási rendszer célja, hogy a munkavállaló nettó jövedelme ne vagy legalábbis ne olyan mértékben csökkenjen, mint amilyen mértékben a munkaideje csökken – a támogatást közvetlenül a munkavállaló kapja legfeljebb 3 hónapig. A támogatást távmunka és otthoni munkavégzés keretében dolgozó munkavállalók esetében is igénybe lehet venni, sőt, akár csupán egyetlen dolgozóra vonatkozóan is.
Mik az igénybevétel feltételei?
A támogatás csak akkor vehető igénybe, ha egy munkavállaló munkaideje március 11-ét követően csökkent / fog csökkenni úgy, hogy a csökkentett munkaidő eléri legalább a módosítás előtti munkaidő 25 százalékát, de nem haladja meg a 85 százalékát. Fontos, hogy a támogatás csak a támogatási kérelem benyújtását követő időszakra állapítható meg, visszamenőlegesen nem. Tehát a támogatás időtartama alatt ennek a munkaidőcsökkentésnek fenn kell állnia. A kérelem mindazonáltal akkor is benyújtható, ha a felek még nem csökkentették a munkaidőt, csupán ez a szándékuk. Ebben az esetben a határozathozatal napján a kérelemben foglaltak szerint fog módosulni a munkaszerződés a támogatás időtartamára (mind a csökkentett munkaidő, mind pedig az egyéni fejlesztési idő tekintetében).
A támogatást a munkáltatónak és a munkavállalónak együttesen kell igényelnie a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat honlapján közzétett erre rendszeresített formanyomtatványon elektronikus úton. A támogatás igényléséhez szükséges nyomtatványok és tájékoztatók a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat honlapján érhetőek el.
Mennyi az annyi?
A támogatás mértéke a kieső munkaidőre jutó nettó alapbér 70 százaléka. Azonban a támogatásnak van egy maximum értéke is: a nettó alapbér összege a kalkuláció során nem lehet magasabb, mint a nettó minimálbér kétszerese, vagyis 214 130 Ft. Fontos, hogy ha a munkaidő csökkentés kevesebb, mint 50 százalék, a feleknek úgynevezett fejlesztési időt is meg kell határozniuk. (Egyéb esetben ez csak egy lehetőség.) A fejlesztési idő a kieső munkaidő 30 százaléka.
Ebben az időben – a csökkentett munkaidő mellett – a munkavállalónak a munkaköréhez, vagy a munkaadó tevékenységéhez kapcsolódó fejlesztést kell végeznie (pl.: képzés, a cég egyéb ügyeinek a továbbfejlesztése, ami hozzáadott értéket állít elő). Fejlesztési időt a támogatás időtartamára kell csak meghatározni, és nem kell azonnal „felhasználni” tovább vihető az azt követő két évre. A fejlesztési idő után a munkáltató bért fizet, melynek összegét úgy kell meghatározni, hogy az az összeg, amit végül a munkavállaló kézhez kap (nettó fizetés + támogatás), elérje az eredeti alapbérének nettó összegét.
De vajon megéri-e ez a vállalatnak? A Grant Thornton egy olyan táblázatot készített, amely különböző bér-, illetve munkaidő-csökkentés mellett mutatja be a támogatás összegét, a munkáltató teljes bérköltségét, és a munkavállaló által kapott nettó bér összegét. Összességében az látszik, hogy a támogatás ott hatékonyabb, ahol a munkaidő-csökkentés 50 százalék vagy efölötti mérték, illetve ahol az eredeti bér nem haladja meg a minimálbér kétszeresét.