Miért tiltakoznak amerikai ügyvédek az új magyar közigazgatási bíróságok ellen?

2019. január 23. szerda - 10:32 / piacesprofit.hu
  •    

Alig egy év sem kell, és felállnak az új közigazgatási bíróságok. Erről a „rabszolgatörvényként” elhíresült túlóratörvénnyel egyidejűleg döntöttek az Országgyűlésben. Az új bíróságok felállítása nem mindenkinek tetszik. Még amerikai ügyvédek is kifejezésre juttatták aggodalmaikat. De miért? Kocsis Ildikó ügyvéd, jogi szakértőnk, az Érthető Jog blogon erre a kérdésre kereste a választ.

 A jelenlegi bírósági rendszer

Ahhoz, hogy egy változtatást megérthessünk, ismernünk kell azt a rendszert, ami módosulni fog.

Hazánkban a bíráskodás többfokú bírósági rendszerben történik. Vagyis az első fokon született ítélet ellen lehet fellebbezni. Így jogerős döntés egy magasabb bíróságon, a másodfokon születik majd. Előírt esetekben pedig még a jogerős döntéssel szemben is lehet felülvizsgálatot kérni – mutatta be a jelenlegi bírósági rendszert Kocsis Ildikó az Érthető Jog blogon.

Kinek jár a garantált bérminimum?
Azt már megszokhattuk, hogy a minimálbérek és a garantált bérminimum összege évről évre emelkedik. Így van ez 2019-ben is. Az azonban nem mindig egyértelmű, hogy kinek is jár a magasabb bérminimum? Az Érthető Jog blog legfrissebb bejegyzésében Kocsis Ildikó ügyvéd erre a kérdésre is választ ad.

A jelenleg eljáró bíróságok a következők:

Elsőfokon

  • a járásbíróság és Budapesten a kerületi bíróságok
  • a közigazgatási és munkaügyi bíróság és
  • a törvényszék.

Másodfokon

  • a járásbírósághoz, illetve a kerületi bírósághoz, valamint a közigazgatási és munkaügyi bírósághoz tartozó ügyekben a törvényszék,
  • a törvényszékhez tartozó ügyekben az ítélőtábla és
  • az ítélőtáblához tartozó ügyekben, továbbá törvényben meghatározott esetben a Kúria.
paragrafus jel kalapáccsal

Kép: Fotolia

A következő szint a felülvizsgálat. Felülvizsgálati ügyekben mindig a Kúria jár el.

Független bíróságok: mitől függetlenek és miért fontos ez?

Magyarország Alaptörvénye rögzíti, hogy:

“A bírák függetlenek, és csak a törvénynek vannak alárendelve, ítélkezési tevékenységükben nem utasíthatóak. A bírákat tisztségükből csak sarkalatos törvényben meghatározott okból és eljárás keretében lehet elmozdítani. A bírák nem lehetnek tagjai pártnak, és nem folytathatnak politikai tevékenységet.”

A független bíróságok felállítása nem mai találmány. Érthető is ez az igény, hiszen egy jogvitában végső soron a bíró szava dönt majd. Joggal várható el, hogy erre részrehajlás nélkül, igazságosan és a törvények alapján kerüljön sor.

Az életben nem könnyű a mindentől való függetlenséget megvalósítani. A függetlenség biztosítása érdekében maga az Alaptörvény rögzíti az igazságszolgáltatáshoz kapcsolódó főbb elveket, intézményeket. 2018. június 28-ig ez így szólt:

„A bíróságok igazságszolgáltatási tevékenységet látnak el. A legfőbb bírósági szerv a Kúria.”

A bíróság dönt

  • büntetőügyben, magánjogi jogvitában, törvényben meghatározott egyéb ügyben;
  • a közigazgatási határozatok törvényességéről;
  • az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközéséről és megsemmisítéséről;
  • a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának megállapításáról.
  1. június 29-től azonban már ez áll az Alaptörvényben (a dátumokat érdemes figyelni, ekkor még 2018. nyarát írtuk.)

„A bíróságok igazságszolgáltatási tevékenységet látnak el. Bíróság a rendes és a közigazgatási bíróság. A rendes bíróságok döntenek büntetőügyben, magánjogi jogvitában és törvényben meghatározott egyéb ügyben. (…) A közigazgatási bíróságok döntenek közigazgatási jogvitákban és törvényben meghatározott egyéb ügyben.”

A változást Magyarország Alaptörvényének 7. módosítása vezette be. (Maga az Alaptörvény 2011-es, így tehát az elmúlt hét év alatt már 7-szer került módosításra egy olyan törvény, ami a sziklaszilárd alapokat kell, hogy jelentse az egész jogrend számára. Egy olyan törvény, ami a keretet kell, hogy megadja és feladata nem a napi változásokra történő reagálás.)

Hogy miért került sor a módosításra? Maga a 7. módosítás hivatalos általános indoka szerint célja, hogy „védje a nemzeti szuverenitást és tiltsa idegen népesség Magyarországra telepítését.”

A bírósági rendszer megváltoztatása körében külön célt nem fogalmaz meg az Országgyűlés. Egyszerűen annyi áll az Alaptörvény módosítás indoklásaként, hogy

„az alaptörvény-módosítás emellett megteremti az elkülönült közigazgatási bíráskodás szervezeti alapjait, így a magyar történeti hagyományoknak megfelelve újra lehetőség nyílik a Kúriával azonos jogállású Közigazgatási Felsőbíróság felállítására.”

A jogalkotás akkor jó, ha az a jelen társadalom igényeit, szükségleteit veszi figyelembe. Valóban fontos, hogy olyan intézményrendszert alkalmazzuk, mely egészen más időben, más alkotmányos, igazgatási rendszerben működött? Persze ettől még most is lehet jó, ami régen az volt, de megfelelő érvek és hatásvizsgálat alapján kell mellette dönteni. Sőt az sem árt, ha a döntés alapját bárki megismerheti. Erre szolgálna a törvény indoklása, ami megmutatja, hogy mi volt a cél és miért a választott eszköz szolgálja legjobban azt az adott célt.

Az új közigazgatási bíróságok

Időrendben haladva tovább 2018. december 21-én, az Alaptörvény módosítását követő fél év után születik meg a törvény az új közigazgatási bíróságokról.

Ehhez a törvényhez már találunk részletes általános indoklást, hogy miért is kerül sor a külön közigazgatási bíróságok felállítására:

Az indokok között szerepel többek közt:

A törvény koncepciójának kiindulópontja, hogy az Alaptörvény szerint „Bíróság a rendes és a közigazgatási bíróság”.

A közigazgatási bíráskodásban méltányos egyensúlyt kell teremteni az egyéni és a közérdek között, biztosítva az egyén alanyi jogai és a közérdeken alapuló jogvédelem összhangját. A közigazgatási jogviták elbírálása különleges szakismeretet és sajátos bírói attitűdöt igényel, amely képes megvédeni az állampolgárt a szükségszerűen erőfölényben lévő hatósággal szemben. A jogtörténeti hagyományok hangsúlyozása az 1896-ban létrehozott Magyar Királyi Közigazgatási Bíróságra hivatkozással.

Így változik az életünk 2019-ben
Azon már senki sem lepődik meg, hogy az adójogszabályok évről-évre akár többször is változnak, de egy sor másik jogszabály is változni fog az újév beköszöntével és új jogszabályok is hatályba fognak lépni, amelyek felett szintén nem érdemes szemet hunyni. Szakértőnk segítségével az üzleti életben leginkább meghatározó és 2019-ben esedékes jogszabályváltozást, illetve új jogszabályokat vettük sorra.

Miért “tiltakoznak” az amerikai ügyvédek?

A fenti célok és indokok alapján joggal merülhet fel a kérdés, hogy miért tiltakoznak még olyan távoli ország, mint az Amerikai Egyesült Államok ügyvédei is az új közigazgatási bíróságok felállítása miatt – ahogyan arról több magyar médium is hírt adott.?

Idén január 2-án a több, mint négyszázezer tagot tömörítő Amerikai Ügyvédi Kamara (ABA) elnöke a Kamara hivatalos oldalán tette közzé az amerikai ügyvédi kar aggodalmát az új magyar bírósági rendszerrel kapcsolatosan.

Kifejezte, hogy bármely demokrácia alapját a bírák azon képessége jelenti, hogy függetlenül tudják értelmezni és alkalmazni a jogszabályokat. Az ítélkezésnek függetlennek kell lennie a politikai hatásoktól és a kormányzás bármely más részétől. Véleményük szerint egy politikailag kinevezett igazságügyi miniszter felügyelete alá helyezett párhuzamos bírósági rendszer a független igazságszolgáltatást fenyegeti.

Mire figyelt fel az Amerikai Ügyvédi Kamara?

Az új közigazgatási bíróságokról szóló törvény többek közt kimondja, hogy az igazságügyi miniszter hatáskörébe tartoznak az alábbi jogkörök:

  • „A miniszter a közigazgatási bíróság elnökének javaslatára meghatározza a közigazgatási bíróság bírói és igazságügyi alkalmazotti létszámát.
  • A közigazgatási bírák személyi nyilvántartásának feladatait a miniszter látja el.
  • A közigazgatási törvényszék elnöke felett a munkáltatói jogokat a miniszter gyakorolja.”

Érdemes elgondolkodni ezen.

A cikk szerzője:

Dr. Kocsis Ildikó, ügyvéd.

A cikk eredeti formájában az Érthető Jog blogon jelent meg

A fenti tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.

Egyre nehezebb a pereskedés
2018 januárja óta nehezebb Magyarországon pereskedni, mint valaha. Szakmai pontatlanságokra vagy formai hibára való hivatkozással a bíróságok számolatlanul dobják vissza még a legtapasztaltabb ügyvédek keresetleveleit is. A szigor előreláthatóan az alternatív vitarendezési formák felé tereli majd a vitázó feleket.

Feliratkozom a(z) Jogi kisokos téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor