Miért félnek a vállalkozás indításától a magyar fiatalok?

Bár továbbra is stabilan emelkedő trendet mutat az egyetemisták vállalkozási hajlandósága az ezt kétévente vizsgáló nemzetközi kutatás eredményei szerint, a többség még mindig nagyvállalati alkalmazottként képzeli el a jövőjét. Mi növelheti a vállalkozási vágyat? Úgy néz ki, többek között a vállalkozó egyetemek.

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A fiatalok, és különösen az egyetemisták vállalkozási hajlandósága alapvető fontosságú gazdasági és társadalmi hatású ügy. Az általuk a jövőben létrehozott vállalkozások olyan pénzügyi és nem pénzügyi értéket teremtenek, amire nemzetgazdaságunknak és közösségeinknek nagy szüksége van. A témát fontossága miatt több kisebb-nagyobb kutatási is rendszeresen vizsgálja. Ezek közül a legnagyobb a kétévente világszerte adatokat gyűjtő GUESSS (Global University Entrepreneurial Spirit Students' Survey). A kétévente lefolytatott kutatás mélységében vizsgálja az egyetemi hallgatók vállalkozói szándékait és tevékenységét. 2018-ban 54 ország 3.000 egyetemének több, mint 208.000 hallgatója, Magyarországról több, mint 9000 hallgató töltötte ki a kérdőíveket, amelyek eredményeit most tették közzé.

Előbb alkalmazott, aztán vállalkozó

Az 54 országban lefolytatott felmérés összes válaszadójának 9%-a akar vállalkozó lenni közvetlenül a diploma után, 34,7% tervezi, hogy 5 évvel később vállalkozó lesz. Vagyis a vállalkozás alapítási szándék négyszer nagyobb, ha a fiatalok távolabbra tekintenek a jövőben. Általánosan jellemző mintázat azonban, hogy még a később vállalkozni szándékozó hallgatók többsége is alkalmazottként szeretne először tapasztalatot szerezni.

A végzés után öt évvel a legtöbben 2011-ben terveztek vállalkozni a nemzetközi adatok szerint. 2013-ra komoly visszaesés következett be e tekintetben, azóta viszont ismét stabilan emelkedő a trend – bár a 2018-as átlag még mindig elmarad a 2011-es szinttől (34,8%). A jelenség mögötti okok országonként változók, sokfélék lehetnek. A számok nagyjából Magyarországon is követik a trendet, bár nálunk a mélypont később, 2013-ban volt.

Forrás: GUESSS 2018 Global Report, BGE szerkesztés

EU-s országok tükrében

A GUESSS sokezres kitöltésen alapuló eredményei szerint – szemben egy nemrég megjelent néhány száz fiatalt vizsgáló hazai kutatás által sugalltakkal – a magyar fiatalok vállalkozási kedve, ha lassan növekszik is, még mindig alacsony.

Közvetlenül a végzést követően a magyar válaszadóknak mindössze 4,6%-a tervezi saját vállalkozás elindítását, ez, ha az öt évvel későbbi tervekre kérdezünk 37,5%-ra nő. Ez gyakorlatilag megegyezik a V4 országokban mért 37,1%-os átlaggal, és némiképp magasabb az uniós országok közül a felmérésben résztvevők esetében mért 31,7%-os adatnál.

Rosszabbul állunk viszont a tanulmányaik alatt már vállalkozó hallgatók tekintetében. 54 ország átlagában a hallgatók 11,2%-a legalább már megkezdte egy vállalkozás elindítását tanulmányai végére, Magyarországon viszont csak 5,1% tart itt a diploma idején. A magyar hallgatók többsége – akár a fővárosban, akár vidéken tanul – legszívesebben egy nagyvállalatnál kezdené a karrierjét.

Forrás: GUESSS 2018 Global Report, BGE szerkesztés

„Érthető a fiataloknak az a vágya, hogy stabil, jól működő cégekben szerezzenek tapasztalatokat, ugyanakkor még a személyiségfejlődésre is jelentős hatása van annak, hogy valaki minél előbb kipróbálja magát önállóan, vagy egy csapat tagjaként, a többiekkel szoros együttműködésre kényszerítve. E személyes dimenzión túl egy egészséges gazdasági ökoszisztéma is folyamatosan igényli az innovatív, új ötletek megjelenését, amelyek jellemzően az újonnan induló, egy adott ötlet megvalósítására születő vállalkozásokhoz kötődnek” – hangsúlyozza Dr. Radácsi László, a BGE vállalkozásfejlesztési igazgatója.

Kiemelkedő az egyetem szerepe

A kutatás eredményei szerint az egyetemi közeg nagyon fontos szerepet játszik a vállalkozói hajlandóság növelésében. A vállalkozás oktatás és a vállalkozói klíma a vállalkozási hajlandóság kulcsfontosságú meghatározói. A világátlag e tekintetben a skála semleges pontján helyezkedik el, a magyar egyetemek a válaszadók szerint ennél jelentősen rosszabbul, a 7-es skálán 3,6-os szinten teljesítenek. A felmérés eredményit ismertető Budapesti Gazdasági Egyetem felhívja a figyelmet: hallgatóik  a végzést követő vállalkozási hajlandósága is meghaladja az országos átlagot, és a nemzetközi kutatás eredményei szerint a családi vagy egyéb vállalkozás átvételét tervezők aránya is átlag feletti.

A tanulmányi terület szintén döntő jelentőségű. Meglepő módon világszinten a művészeti szakos hallgatók vállalkozási hajlandósága a legerősebb – vélhetően az ezen a területen általános szabadúszó életformának köszönhetően. Őket követik az üzleti szakos hallgatók. Esetükben viszont a vállalkozási hajlandóság mintázata nagyjából változatlan a különböző országokban.

A nemek között is van különbség. A nők általánosan megfigyelhető alacsonyabb vállalkozási hajlandósága a hallgatók körében is tetten érhető, bár a nemek közti különbség csökken az 5 évvel a végzés után vállalkozni tervezők esetében. A nemek közti szakadék meglepő módon épp a hagyományosan férfiak által dominált tanulmányterületek – természettudomány és IT - esetében kisebb.

Emellett úgy tűnik, ha valaki egy startup cégnél vállal munkát, az fellendíti a vállalkozási hajlandóságot, ahogyan a vállalkozó szülők hatása is egyértelműen látható növekedést hoz e területen – főleg, ha mindkét szülő vállalkozó.

Ha most vállalkozó, mindig vállalkozó?

A már működő hallgatói vállalkozások jellemzően nagyon fiatalok és nagyon aprók. Ennek ellenére az alapítók meglehetősen elégedettek a teljesítményükkel, ha a versenytársaikhoz kell mérniük magukat. Az alapító csapat jelentősége, elég nagy mind a születő, mind az aktív (hallgatói) vállalkozások esetében – csak a cégek mintegy egyharmada jött létre egyetlen alapítóval.

Ha valaki már az egyetemi évei alatt elindít, vagy fenntart egy vállalkozást, az még korántsem jelenti azt, hogy a továbbiakban sem alkalmazottként képzeli el az életét. A GUESSS eredményei szerint az induló egyetemi vállalkozások alapítóinak mindössze 35,9%-a, és a működőknek is csupán 30,9%-a tervezi, hogy az egyetemi tanulmányok alatt elindított cég lesz a fő munkahelye.

Véleményvezér

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.
Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek

Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek 

A világgazdaság számai egyre javulnak, miközben a magyar államháztartás senyved.
Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben

Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben 

Tényleg ciki Brüsszelben az idegen nyelvet alig tudó magyar képviselők jelenléte.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo