Megelőzhetőek a perek?

2019. május 17. péntek - 07:30 / piacesprofit.hu
  •    

Megelőzhetőek-e a perek közjegyző előtti előzetes bizonyítással vagy közjegyző által kirendelt szakértői bizonyítással? Nos a cikksorozat előző részében a címadó kérdésre nem sikerült egyértelmű választ adnom, azonban ezúttal talán könnyebb lesz ezt az eldöntendő kérdést egy szóval megválaszolni. Bár a helyzet ez esetben sem lesz túl egyszerű.

Az új Polgári perrendtartás koncepciójának a megalkotásakor kifejezett cél volt a bíróságok munkaterhének a csökkentése. Nos, az erre vonatkozó adatok még nem publikusak (www.birosag.hu; 2019. május 14.), azonban nem kizárt, hogy a folyamatban lévő perek száma jelentősen csökkent. Ennek pedig az az oka, hogy nagyon magas a visszautasított kereseti kérelmek száma. Nyilván ez az állítás nem reprezentatív statisztikai méréseken alapul, azonban mind a saját, mind a környezetemben lévő kollégák megnyilvánulásaiból úgy tűnik, hogy ez a tendencia.

Megelőzhető a per közjegyzői okirattal?
A fenti kérdésre mind az igen, mind a nem válaszként elfogadható. A kérdés azonban a devizahiteles perek miatt most igen érzékeny téma, ezért szakértőnk, dr Illés Zsolt segítségével alaposabban körüljárjuk a felmerülő jogi lehetőségeket.

Ez önmagában nem feltétlenül hátrányos, de a gyakorlat még nem ismerte fel a permegelőző és perelterelő eljárások jelentőségét. Arról nem beszélve, hogy a bírósági út mögött mindig ott állt a sokat szidott, de kizárólagos és mással nem pótolható állami kényszer. Vagyis, ha a kötelezett más módon nem volt hajlandó eleget tenni a kötelezettségének a bíróság ítéletével őt erre kötelezte. Ehhez elegendő a jogosultnak (felperesnek) őt a bíróság elé idéztetni. Sajnos a permegelőző, perelterelő eljárások egy jó része a konszenzuson, a felek megállapodásán alapul, vagyis hogy alávetik magukat valamely hivatalos személy (pl. közjegyző) előtti eljárásnak.

Itt térek vissza a címadó kérdéshez, és bár a válasz sajnos a gyakorlatban ennyire nem egyértelmű, mégis azt kell mondanom, hogy az előzetes bizonyítás és a szakértőrendelés a jogosultat hozzásegítheti a kívánt joghatás eléréséhez. De hogyan?

A válasz egyszerű: a nem peres eljárásban, peren kívül lefolytatott bizonyítás bizony gyakran perdöntő. Ha tehát olyan szakvélemény születik, vagy a bizonyítási eljárás eredménye az, ami a jogosult igazát támasztja alá, a kötelezett, gyakran, elkerülendő a költséges és ezek után majdnem egyértelmű peres eljárást, eleget tesz a jogosult követelésének, és így egy bonyolult, hosszadalmas és hiábavaló eljárást spórol meg magának.

nem volt kartell a bankadat

Kép: Pixabay

Lássuk ennek a két nemperes eljárásnak a fontosabb szabályait!

Lényeges, hogy az előzetes bizonyítás lefolytatható a bíróság és közjegyző előtt is. Vagyis akár egy perben is indítványozható az előzetes bizonyítás lefolytatása. Nagyon fontos, hogy az előzetes bizonyítás bíróság előtti lefolytatásának legfontosabb feltétele a keresetlevél perfelvételre való alkalmassága (A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 334. §; továbbiakban: Pp.). Vagyis, ha a bíróság a keresetlevelet közölte az alperessel, és megtette a szükséges intézkedéseket a tárgyalás előkészítése körében (tehát beálltak a perindítás joghatásai), indítványozható az előzetes bizonyítás elrendelése.

Hogyan kerüljük el a peres eljárások csapdáit?
A bíróság is tévedhet, hiszen a bírák is emberek, és egy elhúzódó peres eljárás még a mindenben szabályszerűen eljáró ügyfél számára is tartogathat csapdákat. Szakértőnk most induló cikksorozatában ezekre a csapdákra mutat be megoldásokat.

Tehát valójában elindult a peres eljárás. Kétségtelen, hogy ezzel az eszközzel lerövidíthető a per, azonban igazán nem kerülhető el, és ami a legfontosabb, az illetéket le kell róni, ami a pertárgyérték függvényében több millió forint is lehet. Ezzel ellentétben az illeték a közjegyző előtt megspórolható. Meg kell jegyezni, hogy egy közjegyző előtti előzetes bizonyításnak is megvannak a bizony nem csekély költségei, azonban nagy pertárgyértéknél, még mindig költséghatékonyabb, mint a peres eljárás, és bár a közjegyző is visszautasíthatja az erre vonatkozó kérelmet, mégis, ismerve a bíróságok jelenlegi gyakorlatát, ennek talán kisebb a kockázata, mint a keresetlevél bíróság általi visszautasításának.

Mindebből két dolog adódik: először is, de iure a bíróság előtt előzetes bizonyítás nem igazán permegelőző jogintézmény, másrészt de facto a jelenlegi szabályozás inkább a közjegyzőknek kedvez, részben a költségek, részben a bíróság „perelkerülő” gyakorlata miatt. Ha visszautasítja a bíróság a keresetlevelet, a bíróság már elkerülte a pert, a fél pedig tovább küzd jogai érvényesítéséért, az állami kényszer elérése érdekében.

Fontos, hogy sem előzetes bizonyítás nem folytatható le a perindítás joghatásainak a beállását követően, sem szakértő kirendelését sem lehet kérni a közjegyzőtől, amennyiben a kérelmező vagy az ellenérdekű fél kérelmére olyan peres eljárás van folyamatban, melynek eldöntése az előzetes bizonyítás eredményétől vagy a közjegyző által kirendelt szakértő szakvéleményétől függ.

Mit kell tartalmaznia a kérelemnek, melynek célja a közjegyző előtti előzetes bizonyítás elrendelése?

Erre a kérdésre a választ „Az egyes közjegyzői nem peres eljárásokról” szóló 2008. évi XLV. törvény (továbbiakban: Kjnp) 17–19. §-ban találjuk meg.

Így valószínűsíteni kell, hogy előzetes bizonyításnak van helye. Előzetes bizonyításnak pedig helye a Pp. 334. §-ban és a Kjnp 17. § (1.) bekezdés b) pontjában meghatározott esetekben van helye:

  • a bizonyítás a per folyamán, illetve annak későbbi szakaszában nem lenne sikeresen lefolytatható, vagy az jelentős nehézséggel járna,
  • a bizonyítás előzetes lefolytatása a per elkerülését, illetve ésszerű időn belül történő befejezését elősegíti,
  • a bizonyítás előzetes lefolytatását jogszabály megengedi,
  • ha a kérelmezőnek bizonyíték beszerzéséhez – különösen jelentős tény vagy állapot megállapításához – jogi érdeke fűződik.

Az előzetes bizonyítás iránti kérelemnek tartalmaznia kell még:

  • a bizonyítani kívánt tényeket, és az azokra vonatkozó bizonyítékokat,
  • azokat a körülményeket, amelyeknek alapján előzetes bizonyításnak helye van,
  • az igazságügyi szakértő kirendelése iránti kérelmet, ha a kérelmező szerint az eljárás lefolytatásához igazságügyi szakértő kirendelése szükséges.
  • az ellenérdekű fél nevét és lakóhelyét (székhelyét), ha pedig az ellenfél ismeretlen, ennek okát.

A kérelemben meg kell jelölni, hogy az eljáró közjegyző illetékessége min alapul. Vagyis fő szabályként annak a közjegyzőnek kell eljárni, akinek az illetékességi területén a kérelmező lakóhelye vagy tartózkodási helye van. Ennek hiányában az eljárásra bármelyik közjegyző illetékes.

Visszakérhető a behajthatatlan követelések áfája?
Nagy port kavart szakmai berkekben az Európai Bíróság két áfa témában hozott, behajthatatlan követelésekkel kapcsolatos döntése. Az egyik ítéletben megfogalmazott bírósági álláspont megalapozott reményt adhat a nagy összegű behajthatatlan követeléssel rendelkező magyar vállalkozások számára is az áfakötelezettség megítélése kapcsán.

Ha a kérelmező jogi személy (gazdasági társaság, alapítvány stb.), az eljárás lefolytatására az a közjegyző illetékes, akinek az illetékességi területén a jogi személy székhelye vagy az annak képviseletére hivatott szerv székhelye van. Székhelynek kétség esetében a központi ügyintézés helyét kell tekinteni. Ha a székhely és a központi ügyintézés helye is külföldön van, az eljárásra bármelyik közjegyző illetékes.

A jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságokra vagy olyan, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre, amelyeket törvény jogképesnek nyilvánít, a jogi személyekre vonatkozó illetékességi szabályokat kell alkalmazni.

A közjegyzői nem peres eljárásokban az illetékesség kikötésének nincs helye.

Ha az előzetes bizonyításnak a Pp. alapján helye van, az ellenérdekű fél nyilatkozatára az előzetes bizonyítás lefolytatásához nincs szükség, ha

  • „a kérelmezőtől eltérő személy jogszabályon alapuló hozzájárulása szükséges, és ezzel a – közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt – hozzájárulással a kérelmező nem rendelkezik”; vagy
  • „a kérelmezőtől eltérő személy birtokában lévő okirat vagy dolog (a továbbiakban: szemletárgy) megfigyelése, vizsgálata szükséges, és a kérelmező nem rendelkezik a szemletárgy birtokosának arra irányuló – közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt – nyilatkozatával, hogy vállalta a szemletárgy felmutatását, a szemletárgy megfigyelésének, vizsgálatának lehetővé tételét.” (Kjnp 19.§ (3.)

Fontos, hogy bár a kérelmezőnek meg kell jelölnie az ellenérdekű felet, ez utóbbit az előzetes bizonyítás elrendelése tárgyában nem kell írásbeli nyilatkozattételre felhívni vagy meghallgatni, ha a kérelmező valószínűsíti, hogy az veszélyeztetné az előzetes bizonyítás eredményes lefolytatását.

Ha a közjegyző az ellenérdekű felet írásbeli nyilatkozattételre nem hívja fel, vagy meghallgatását mellőzi, az előzetes bizonyítást elrendelő határozatát az ellenérdekű féllel csak az előzetes bizonyítás elrendelése esetében, és legkésőbb az előzetes bizonyítás foganatosításának a megkezdésekor kell közölnie. Az előzetes bizonyítás foganatosítását nem akadályozza, ha a közlés akadályba ütközik.

Vagyis megállapítható, hogy a közjegyző előtti előzetes bizonyítási eljárást az ellenérdekű fél nem akadályozhatja meg, és ez az eljárás nem egy ún. vitatkozó, contra dictorius eljárás, valamint bizonyos esetekben az ellenérdekű félnek az előzetes bizonyítás lefolytatásáról nem is kell tudnia.

Azonban nincs helye az előzetes bizonyítási eljárás lefolytatásának, ha

  • „a) elvégzéséhez személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedés foganatosítása lenne szükséges” (pl. elmeorvosi megfigyelés);
  • „b) lefolytatása a kérelmezőtől eltérő személy számára orvosszakértői vizsgálat vagy más, személyi szabadságát korlátozó, illetve testi épségének sérelmével járó vizsgálat tűrését tenné szükségessé, és a kérelmező nem rendelkezik e személy arra irányuló – közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt – nyilatkozatával, hogy vállalta e kötelezettség teljesítését.”

Mi a helyzet az igazságügyi szakértő kirendelésével?

Az igazságügyi szakértő kirendelését, szintén a Kjnp 21–27/A § szabályozza.

Igazságügyi szakértő kirendelésére közjegyzői nem peres eljárásban akkor van mód, ha a kérelmező számára jelentős tény vagy egyéb körülmény megállapításához vagy megítéléséhez olyan különleges szakértelem szükséges, amivel sem a jogi képviselők, sem legfőképpen a bíróság nem rendelkezik (pl. műszaki kérdések, számviteli kérdések), és ezt a kérelmező kérelmében valószínűsíti.

Fontos, hogy a szakértő kirendelése tárgyában bizonyításnak nincs helye, tehát, mint ahogy írtam, a kirendelés szükségességét bizonyítani nem kell, elegendő valószínűsíteni.

Ha a szakvélemény elkészítéséhez a kérelmezőtől eltérő személynek a hozzájáruló nyilatkozata szükséges, a közjegyző kérelemre felhívhatja a harmadik személyt e nyilatkozat megtételére.

Az illetékességi szabályok megegyeznek az előzetes bizonyítás illetékességi szabályaival, azzal a kiegészítéssel, hogy az eljárásra az a közjegyző is illetékes, akinek az illetékességi területén a szakértői vizsgálat tárgyát képező ingatlan fekszik vagy dolog található.

Az igazságügyi szakértő kirendelése iránti kérelemnek tartalmaznia kell:

  • az igazságügyi szakértő kirendelése iránti kérelmet, ha a kérelmező szerint az eljárás lefolytatásához igazságügyi szakértő kirendelése szükséges.
  • azokat a körülményeket, amelyeknek alapján a szakértő kirendelésének helye van,
  • A kérelemben meg kell jelölni, hogy az eljáró közjegyző illetékessége min alapul.
  • a szakértői vizsgálat tárgyát és annak helyét,
  • azokat a kérdéseket, amelyekre vonatkozóan a szakértőnek véleményt kell nyilvánítania.

Az igazságügyi szakértő kirendelése iránti kérelemben ellenfelet megjelölni nem kell.

A szakértői díjat a közjegyző felhívására a közjegyzőnél előzetesen bizalmi őrzésbe kell helyezni. Ennek hiányában a közjegyző a kérelmet visszautasítja, vagy az eljárást megszünteti.

A közjegyző szakértőnek csak az igazságügyi szakértőkről szóló törvény szerinti személyt vagy a szakértői törvényben meghatározott eseti szakértőt rendelhet ki. A kirendelésről a fél meghallgatása nélkül a közjegyző dönt. A kirendelő végzés ellen nincs helye fellebbezésnek.

A szakértő a szakvéleményt 30 napon, indokolt esetben 60 napon belül köteles elkészíteni.

A közjegyzői eljárásban a szakértő költségeit még akkor is a kérelmező viseli, ha a szakértő a szakvélemény elkészítéséhez szükséges vizsgálatot nem tudta lefolytatni.

A szakértő díjáról előzetesen benyújtott díjjegyzék alapján a közjegyző végzésben határoz. A szakértő díját megállapító végzés ellen mind a kérelmező, mind a szakértő fellebbezéssel élhet.

A közjegyző a szakértői véleményt a kérelmezőn kívül kizárólag bíróság, ügyészség, közjegyző, bírósági végrehajtó, nyomozó hatóság vagy közigazgatási hatóság megkeresésére vagy adatkérésére küldheti meg, feltéve, ha a megkereső jogszabályi indoklással igazolja, hogy törvény őt erre az ügy elbírálásához, továbbá jogosultság, illetve kötelezettség fennállásának ellenőrzéséhez feljogosította. Ugyanez vonatkozik a szakértői véleménybe való betekintés engedélyezésére is.

Lássuk a közjegyző díjazását (a Magyar Országos Közjegyzői Kamara hivatalos honlapja alapján)

  • Előzetes bizonyítás:

Munkadíj:

a kérelem előterjesztéséért a közjegyző részére közjegyzői munkadíjként a tevékenységre fordított idő alapján egy órára megállapítható összeg (1500 Ft) háromszorosa számítható fel.

  • Költségtérítés

Készkiadás:

Készkiadások a közjegyzői tevékenység ellátásával kapcsolatban merülnek fel az adott ügyben, pl. utazási, szállás-, postaköltség stb. Ezek különösen az irodán kívüli munkavégzés, illetve a felmerült és igazolt postaköltségek kapcsán jelentkezhetnek. Ilyennek minősül az ún. archiválási díj is, amely 1500 Ft.

Költségátalány:

Az eddig említett költségeken felül a közjegyzőt a munkadíj 40 százaléka költségátalányként megilleti.

Szakértő kirendelése:

a díjak és a költségtérítés megegyeznek az előzetes bizonyítás díjaival és költségtérítésével.

Remélem, hogy írásommal segítettem a nyájas olvasónak egy esetleges per megelőzésében.

Szerző:

Dr. Illés Zsolt

ügyvéd, ingatlanforgalmi szakjogász

Bemutatkozik a szerző:
ileszsoltbelyegkep1991-ben végeztem az ELTE Állam és Jogtudományi Karán. 1995-ben szereztem szakvizsga-bizonyítványt. 1991 és 2004 között eleinte jogi előadóként, majd jogtanácsosként dolgoztam nagyvállalati területen, majd egy állami középvállalkozásnál. Munkám során a kezdetektől foglalkoztam ingatlanügyletekkel. Jogtanácsosként értelemszerűen nagyobb volumenű jogügyletekben vettem részt: Bajai, Győr-Gönyüi Ro-Ro kikötő létesítése, nagyobb irodahelyiségek, üzlethelyiségek adásvétele stb., de a kétezres évek elejétől elkezdtem társasházakkal foglalkozni. Ennek során részt vettem „zöldmezős” beruházásokban, társasház-alapításokban, de idővel egyre több olyan jogügylettel, jogvitával kerestek meg, ami működő és gyakran rosszul működő társasházakhoz kapcsolódott. 2004 júniusa óta vagyok egyéni ügyvéd. 2007-ben szereztem az ELTE Jogi Továbbképző Intézeténél Ingatlanforgalmi Szakjogászi másoddiplomát. 2010-ben ugyancsak itt társasági jogi szakjogászi abszolutóriumot. Szakjogászi tanulmányaimhoz kapcsolódó kutatásaim középpontjában a társasházak jogalanyisága állt. 2013 óta jelennek meg cikkeim, és 2017–18-ban részt vettem a Törvényi követelmények kis-, és középvállalkozások vezetőinek című könyv összeállításában.

Feliratkozom a(z) Jogi kisokos téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek