Megelőzhető a per közjegyzői okirattal?

2019. április 15. hétfő - 07:30 / piacesprofit.hu
  •    

A fenti kérdésre mind az igen, mind a nem válaszként elfogadható. A kérdés azonban a devizahiteles perek miatt most igen érzékeny téma, ezért szakértőnk, dr Illés Zsolt segítségével alaposabban körüljárjuk a felmerülő jogi lehetőségeket.

A cikksorozat első részében két jogesetet, a hozzájuk kapcsolódó anomáliákat és egy rövid összefoglalót csoportosítást ismerhetett meg az olvasó. Az ok a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény hatályon kívül helyezése, az új jogszabály a 2016. évi CXXX. törvény és (és sok más új jogszabály) hatályba lépése és az ezzel járó anomáliatenger gyors, és költséghatékony elkerülése, úgy a felek nem mennek el a (rendes) bíróságra, vagy esetleg másik utat választanak.

Mint ahogy a fenti válaszomból is kitűnik ezek a legális alternatív utak néha járhatóak, néha nem, néha pedig a járhatónak tűnő út ellenére mégis a bíróság előtt találják magukat a felek (lásd még a devizahiteles perekhez kapcsolódó fenti ígéretemet). Vagyis jobb híján az Európai Unió jogrendjében, ezen belül is Magyarországon más elsődleges út, mint a törvényes igazságszolgáltatás, döntéshozatali, ítélkezési rend, továbbra sem létezik.

Voltak és vannak kísérletek a nyugati világ jogrendjében az alternatív igazságszolgáltatásra, lásd az amerikai Lynch (ejtsd Lincs) törvényt, vagy például a sziciliai vendetta jogintézményét, azonban ezek vagy nem voltak legálisak, vagy, mint a vendetta, hosszú távon nem voltak életképesek.

Fontos, hogy az ilyen jellegű cselekményeket a magyar jog, ezen belül is a büntető jog, büntetni rendeli (lásd a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 368.§-t).

átírják a munka törvénykönyvét

Kép: Pixabay

Először is lássuk a válasz első részét!

Vagyis igen, megelőzhetőek a perek a közjegyzői okiratba foglalással. Erről a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 10.§ (b.) pontja rendelkezik, mely szerint a végrehajtási záradékkal ellátott közjegyzői okirat olyan okirat, mely végrehajtható okirat, tehát egy ilyen okirat alapján, a végrehajtást el kell rendelni, nemperes ún. végrehajtási eljárás keretében. Vagyis, ha egy szerződést a közjegyző végrehajtási záradékkal látott el, akkor kikerülhető a bírósági, polgári peres eljárás. Meg kell jegyezni, hogy a közjegyző által kiállított végrehajtási lap is alkalmas a végrehajtás elrendelésére, és közjegyzői okirat, azonban ez utóbbi nem egy ügyleti okirat, hanem egy ún. ténytanúsítvány, melyet egy jogerős és végrehajtásra alkalmas bírósági határozatnak (ítéletnek, peres egyezséget magába foglaló végzésnek) meg kell előznie.

Egyre nehezebb a pereskedés
Idén január óta nehezebb Magyarországon pereskedni, mint valaha. Szakmai pontatlanságokra vagy formai hibára való hivatkozással a bíróságok számolatlanul dobják vissza még a legtapasztaltabb ügyvédek keresetleveleit is. A szigor előreláthatóan az alternatív vitarendezési formák felé tereli majd a vitázó feleket.

De milyen jogügylet foglalható közjegyzői okiratba? Erre a választ a Közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 112.§ adja meg. Lássuk a feltételeket! Mikor látható el végrehajtási záradékkal egy okirat? Mit kell ennek az okiratnak tartalmaznia? (Az alábbi felsorolás nem teljes, csak a jogszabályi minimumfeltételeket tartalmazza. Vagyis az alábbiaknak mindenféleképpen benne kell lenni a közjegyző által szerkesztett szerződésben, azonban ezeken felül még nagyon sok egyéb feltétel, szempont, rendelkezés felmerülhet a jogügyletre vonatkozó speciális szabályok mentén. Fontos: ezeket a szabályokat nem a szerződő feleknek, hanem a közjegyzőnek kell ismernie. A közjegyző a saját maga által készített okiratért felelős, azért köteles helytállni, tehát, ha valamilyen hibát vét, ami jogellenes, és a hibával kárt okoz, a közjegyző kártérítést köteles fizetni a szerződésen kívüli károkozás speciális szabályai szerint (Lásd: Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:548.§, 6:549.§ (2.) bekezdés.) A következő megjegyzésemért az ügyvéd kollégák meg fognak kövezni. Lehet a közjegyzőhöz ügyvéddel menni, de hogy mi kerül a közjegyzői okiratba, az csak a közjegyzőkön múlik. Nyilván a közjegyzők is meggyőzhetőek, de ennek a meggyőzésnek, lássuk be, sajnos vannak korlátai. Az ügyvéd a közjegyzőhöz tollat, jogszabályt stb. vihet, de fegyvert nem…. Mondjuk a jogszabály, toll, hasonló eszközök az ügyvéd fegyverei, de sajnos, ezek a fegyverek (s)nem mindenhatóak.

Tehát mi az, amit feltétlen kell tartalmaznia a záradékoltatható közjegyzői okiratnak?

(1.) bekezdés:

  • „a) a szolgáltatásra és ellenszolgáltatásra irányuló vagy egyoldalú kötelezettségvállalást. Vagyis, hogy a szerződés keretében ki mit vállal, kinek mit kell teljesítenie, laikus nyelven szólva csinálnia. Kinek mi a kötelezettsége.”
  • „b) a jogosult és a kötelezett nevét.” Tehát a szerződő felek nevét.
  • „c) a kötelezettség tárgyát, mennyiségét (összegét) és jogcímét.” Vagyis mire irányul a kötelezettség, mennyi a kötelezettség és minek alapján kell azt teljesítenie a kötelezettnek.
  • „d) a teljesítés módját és határidejét.” Vagyis azt, hogy hogyan kell teljesíteni a kötelezettséget és főleg meddig, milyen időintervallumon belül.

(2.) bekezdés: ezen felül, „ha a kötelezettség feltételnek vagy időpontnak a bekövetkezésétől függ, a végrehajthatósághoz az is szükséges, hogy a feltétel vagy időpont bekövetkezését közokirat tanúsítsa.”, vagyis a közjegyzői törvény felfüggesztő feltételekhez speciális szabályokat állapít meg.

(3.) bekezdés: „akkor van helye végrehajtásnak, ha a közjegyzői okiratba foglalt követelés bírósági végrehajtási útra tartozik, és ha a követelés teljesítési határideje letelt.” Vagyis csak a bírósági útra tartozó okiratokat lehet végrehajtási záradékkal ellátni.

Visszakérhető a behajthatatlan követelések áfája?
Nagy port kavart szakmai berkekben az Európai Bíróság két áfa témában hozott, behajthatatlan követelésekkel kapcsolatos döntése. Az egyik ítéletben megfogalmazott bírósági álláspont megalapozott reményt adhat a nagy összegű behajthatatlan követeléssel rendelkező magyar vállalkozások számára is az áfakötelezettség megítélése kapcsán.

Egy praktikus kérdés: mennyibe kerül ez nekünk?

Erről a 2019. július 2-től változnak a díjszabásra vonatkozó egyes szabályok a 22/2018. (VIII.23.) IM rendelet alapján. De addig a 14/1991. (XI.26.) IM rendelet szabályai irányadóak, így, ha az ügyérték megállapítható a díjazás ahhoz igazodik és a hivatkozott rendelet 9.§ alapján kell eljárni, ha nem állapítható meg, akkor a hivatkozott rendelet 12.§ alapján számítja fel a közjegyző a munkadíját. Ezen felül költségtérítés illeti meg a közjegyzőt.

Tehát megállapítható, hogy egy ilyen okirat nem olcsó, azonban, ha kevés a bizalom, vagy nagy a bizonytalanság, célszerű közjegyzőhöz fordulni. Célszerű a mérleg egyik serpenyőjébe az anyagi kockázatot, míg a másikba a költségeket, a stresszt és az elvesztegetett időt tenni. A gyakorlatban a bankok előszeretettel készítettnek ilyen okiratokat: hitelszerződések, jelzálog szerződések stb. esetében. De alkalmazható ingatlanbérleti szerződéseknél is, az ingatlan, viszonylag gyors (ennél gyorsabb hatósági kényszer nem létezik) kiürítése érdekében. Vagy például ingatlan adásvételi szerződéseknél, hosszú távú, sok részletben fizetés, vagy halasztott fizetés esetén. A bankhiteles, CSOK-os szerződések nem tartoznak ide és remélem, hogy ezen a gyakorlaton, sem a bankok, sem a Magyar Állam nem fog változtatni.

Remélem, hogy írásommal segíthettem az érdeklődőknek, és talán könnyebben fogják elkerülni a polgári perek csapdáit. Addig is minden kedves olvasómnak sok kitartás, türelmet és főleg rengeteg megfontoltságot kívánok ügyeik intézéséhez.

Folytatása következik…

Szerző:

Dr. Illés Zsolt

ügyvéd, ingatlanforgalmi szakjogász

Bemutatkozik a szerző:
ileszsoltbelyegkep1991-ben végeztem az ELTE Állam és Jogtudományi Karán. 1995-ben szereztem szakvizsga bizonyítványt. 1991 és 2004 között eleinte jogi előadóként, majd jogtanácsosként dolgoztam nagyvállalati területen, majd egy állami középvállalkozásnál. Munkám során a kezdetektől foglalkoztam ingatlanügyletekkel. Jogtanácsosként értelemszerűen nagyobb volumenű jogügyletekben vettem részt: Bajai, Győr-Gönyüi Ro-Ro kikötő létesítése, nagyobb irodahelyiségek, üzlethelyiségek adásvétele stb., de a kétezres évek elejétől elkezdtem társasházakkal foglalkozni. Ennek során részt vettem „zöldmezős” beruházásokban, társasház-alapításokban, de idővel egyre több olyan jogügylettel, jogvitával kerestek meg, ami működő és gyakran rosszul működő társasházakhoz kapcsolódott. 2004 júniusa óta vagyok egyéni ügyvéd. 2007-ben szereztem az ELTE Jogi Továbbképző Intézeténél Ingatlanforgalmi Szakjogászi másoddiplomát. 2010-ben ugyancsak itt társasági jogi szakjogászi abszolutóriumot. Szakjogászi tanulmányaimhoz kapcsolódó kutatásaim középpontjában a társasházak jogalanyisága állt. 2013 óta jelennek meg cikkeim, és 2017–18-ban részt vettem a Törvényi követelmények kis-, és középvállalkozások vezetőinek című könyv összeállításában.

Feliratkozom a(z) Jogi kisokos téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor