Marketingkísérlet, avagy a joghurt neurológiája

2018. december 12. szerda - 07:30 / piacesprofit.hu
  •    

Van aki, szereti, van, aki hozzá sem nyúl. Ráadásul tele van „élőflórával”, ami önmagában nem túl bizalomgerjesztő. Ez bizony a joghurt, amiről egy nemrég végzett neuromarketing kísérlet igen érdekes dolgokat fedezett fel.

Egy gyors játék…

Képzeld el, hogy ott van a kezedben a kedvenc joghurtod. Mindjárt meg fogod enni. Oké? Ha elképzeled, onnantól kezdve, hogy meglátod, majd a kezedbe veszed, kinyitod, belekavarsz a kanállal, összekevered a gyümölccsel, beleszagolsz, majd megeszed az első kanalat, majd a következőt. Szerinted melyik része lenne a legélvezetesebb az agyadnak?

Mi az a NIS?

Dr. A.K. Pradeep a Buyin Brain című könyv szerzője kutatásában azt találta, hogy a megkérdezettek többsége a joghurtevésben a legélvezetesebbnek a kanalazást, és a gyümölcs felkeverését találta. Ez eddig rendben is volna – olyan logikusan hangzik. Azonban a Neurofocus laboratóriumban végzett egyik kísérlet más eredményre jutott. A joghurt fogyasztási szokásokat kutatva agykutatási eljárásokkal azt találták, hogy az agyunk számára „legkívánatosabb” rész a doboz kézhezvétele, és a fedőfólia eltávolítása volt.

Kép: Pixabay

Kép: Pixabay

Ezt a jelenséget nevezték el NIS-nek, azaz ikonikus neurológiai jegyeknek. Ennek lényege, hogy minden terméknek megvan a maga NIS-je, azaz olyan neurológiai jellemzők, amelyek alapján agyunk azonosítja a termék legjellemzőbb és élvezetileg legjelentősebb tulajdonságait. És ezek – a kutatások alapján – sok esetben nem azok a tulajdonságok, amelyekre elsőre gondolnánk.

Ha most valaki azt gondolja, hogy mihez kezdjen, ha éppen nem tud elvégezni egy neuromarketing kísérletet, hogy megtudja a termékéhez kapcsolódó NIS-t, akkor örömmel írom, hogy van más út is. Legalábbis másoknak már a neuromarketing előtt is sikerült hatékony NIS-eket találni egy termékhez. Például a Rice Krispies Amerikában, vagy a Chio Chips Magyarországon már jóval korábban talált ilyen tulajdonságot. A márkák ugyanis a termék ropogásának hangjával váltak híressé, és a hozzá kapcsolódó szlogennel, „roppan, ropog, pattog”. De ide sorolható tartozik az M&M „csak a szádban olvad, nem a kezedben” szlogenje is.

Szerzőnkről:
fmdFöldi Miklós Dániel, több mint tízéves üzleti és szakmai tapasztalattal rendelkezik a reklámértékesítés és vállalkozásfejlesztés területén. Kutatói területe a neuromarketing, neurotudományok, döntéshozatal, üzleti pszichológia és önismeret, befolyásolás a munkában. Saját média- és tréningcégét vezeti sikeresen. Ügyfelei elsősorban kis- és középvállalkozások.

Hogyan használjuk?

A legfontosabb tanulság, hogy a fontos termékjellemzők sokszor rejtve vannak. Ne higgy annak, amit a logika diktál, hanem keresd meg azt, ami a valódi termékelőny.

A NIS általában valamilyen érzékszervi csatornához kapcsolódik (látás, hallás, szaglás, tapintás). Vizsgáljuk meg alaposan, hogy milyen érzékszervi információkkal lehet jellemezni a termékedet, írd le őket, és egyesével próbáld ki, hogy melyik mennyire egyedi, és mennyire jellemzi egyedien a terméket, és amelyik győz ( konverzió vagy egyéb mérőszám alapján) azt használd, függetlenül attól, hogy mit gondolsz jónak vagy mi tűnik racionálisnak.

Vagy ha van a közeledben egy neuromarketing labor, akkor gyorsan szaladj be egy tesztre. Ha labor nincs egy jól informált reklám- és neuropszichológus is elég lesz.

Szerző:

Földi Miklós Dániel

Reklámpszichológus,

Reklámpszichológia.hu

Manipuláció és/vagy befolyásolás?
A modern reklámokat sokszor vádolják azzal, hogy manipulálni próbálják a fogyasztókat. Természetesen minden márka megkísérli alakítani a vevők ízlését, és hatást gyakorolni a vásárlói szokásokra. De hol húzódik a határ a jó szándékú befolyásolás és a káros manipuláció között?

Feliratkozom a(z) Piac & marketing téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor