Kötelezővé teheti a védőoltást a munkáltató?

2018. december 07. péntek - 13:30 / piacesprofit.hu
  •    

Léteznek olyan munkakörök, munkahelyek, ahol a dolgozók egészsége fokozott veszélynek van kitéve a különböző biológiai kórokozók miatt, és ettől függetlenül is előfordulhat, hogy például járványos időszakban a megbetegedések megelőzése válik szükségessé. Kötelezővé tehető-e ilyen esetekben bizonyos védőoltások beadása a munkavállalóknak? Előírhatja-e a munkáltató bizonyos védőoltások beadatását?

A magánszemélyek egészségügyi önrendelkezési joga az egyik legfontosabb alkotmányos alapjog. Az önrendelkezési jog azt jelenti, hogy főszabály szerint mindenki szabadon döntheti el, hogy kíván-e egészségügyi ellátást igénybe venni, illetve annak során mely beavatkozások elvégzésébe egyezik bele, illetve melyeket utasít vissza. E joggal kerülhet szembe adott esetben a munkáltatónak az a kötelezettsége, hogy az egészséges és biztonságos munkafeltételeket biztosítsa a dolgozók számára. Az egyén önrendelkezési jogával szintén szembe kerülhet mindenki másnak az egészséghez fűződő joga, hiszen a fertőző beteg adott esetben veszélyeztetheti mások egészségét is. E helyzetekben merülhet fel, hogy korlátozható-e az érintettek önrendelkezési joga.

Ha megmondja mi fáj, megmondjuk mit dolgozik
A 35 év feletti városi emberek minimum fele dolgozik már legalább 10 éve azonos testhelyzetet igénylő munkában, ami sokuknál mozgásszervi panaszokat okoz. Az irodai munkát végzők 34%-a, míg a fizikai munkások 54%-a panaszkodik valamilyen ízületi fájdalomra. Önnek hol fáj?

Kötelező védőoltások dolgozóknak

Léteznek azonban olyan munkakörök, munkahelyek, ahol a munkavállalók veszélyes kórokozóknak kitéve dolgoznak. Ilyenek lehetnek például a hulladék megsemmisítő, ártalmatlanító létesítmények, szennyvíztisztító létesítmények, bizonyos egészségügyi munkakörök. Ilyen esetekben miniszteri rendelet, tehát jogszabály határozza meg a munkáltató kötelezettségeit a munkavállalók egészségének védelmében (pl. kockázatbecslés, képzés, higiénés védelem stb.), és ennek körében a rendelet bizonyos munkakörökben a foglalkoztatás feltételeként előírhatja a védőoltás beadását. Ebben az esetben tehát nem a munkáltató egyoldalú döntése, hanem jogszabály előírása alapján kerül sor az önrendelkezési jog átlépésére, és az oltás kötelezővé tételére adott munkakörben.

Kép: Pixabay

Kép: Pixabay

Munkáltató által előírt oltás?

Fontos, hogy a munkáltató nem teheti egyoldalúan kötelezővé bizonyos oltások beadását, ha ennek nincsen az említett miniszteri rendeletben meghatározott alapja. Így például, ha influenzás időszakban a munkáltató saját döntése alapján megvásárolja a vakcinákat, akkor sem kötelezheti a dolgozókat az oltás beadatására. Ilyenkor, aki nem szeretné az oltást, az önrendelkezési jogával élve megtagadhatja ezt, és emiatt hátrány nem érheti a munkáltatónál.

Súlyos járványokat okozhat a védőoltások elutasítása
Mivel a kanyarós esetek száma Európa-szerte megdöbbentő mértékben nőtt és sürgősen szükség lenne új, más betegségek elleni védőoltások kifejlesztésére is, az Európai Bizottság felhívja a figyelmet a sok esetben életmentő védőoltások körüli hiányosságokra. Európa tudományos és orvosi akadémiái európai oltási könyv és nyilvántartás létrehozását sürgetik.

Megbetegedési veszély esetén (pl. járvány esetén) vagy életkorhoz kötötten, kötelező védőoltást miniszteri rendelet alapján az országos tisztifőorvos, vagy ha a helyzet nem az egész országot érinti, akkor az alacsonyabb szintű egészségügyi szervek (pl. járási hivatalok) rendelhetnek el. Ebben az esetben sem a munkáltató dönt tehát a védőoltásról, hanem az illetékes állami szervek.

A kötelező védőoltás alóli mentesítés kivételes esetben, akkor kérhető, ha a védőoltásban részesítés az érintett egészségi állapota miatt nem lehetséges, vagy a védőoltás az illető egészségét vagy meglévő betegségét várhatóan károsan befolyásolná, és e körülmények változása belátható időn belül nem várható.

Szerző:

Dr. Szabó Gergely

ügyvéd

Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

Évente egy négyes metró árát stresszeljük el
A munkahelyi stressz okozta kockázatok az európai és a magyar munkavállalóknak is több mint negyedét érintik – derült ki az Európai Munkavédelmi Ügynökség (EU-OSHA) adataiból. Hazánkban a kockázatok miatti költségeket, ideértve az egészségkárosodások mellett a gazdaságnak okozott károkat is, évente 440 milliárd forintra becsülik, amelynek jelentős része elkerülhető lenne a munkahelyi pszichoszociális kockázatok megfelelő kezelésével.

Feliratkozom a(z) Cégvezetés & irányítás téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor