Ki az úr a háznál? A haszonélvező vagy a tulajdonos?

2019. január 30. szerda - 15:10 / piacesprofit.hu
  •    

Ingatlanok esetén nem ritka, hogy haszonélvezeti jog van bejegyezve. Kérdés, hogy ilyen esetben ki az úr a háznál? Vagyis ki döntheti el, hogy mi legyen az ingatlannal? Ki használhatja? Ki adhatja bérbe? Ki adhatja el? Ezekre a kérdésekre válaszol jogi szakértőnk, dr. Kocsis Ildikó, ügyvéd, az Érthető jog blogon.

Mi is a haszonélvezet?

Haszonélvezet olyan ingatlanon állhat fenn, ami valaki más tulajdonában van. A haszonélvező soha nem a tulajdonos. A kettő kizárja egymást.

A haszonélvezeti jogánál fogva a haszonélvező jogosult a más személy tulajdonában álló dolgot birtokában tartani, használni, hasznosítani és a hasznait szedni – mondja ki a Polgári Törvénykönyv. Tehát egy ingatlan haszonélvezője nem csak arra jogosult, hogy ő maga birtokolja, használja az ingatlant, de arra is, hogy azt másnak például bérbe adja (erre még később kitérünk), vagy más módon hasznosítsa.

Kép: Pixabay

Kép: Pixabay

Mire jogosult a tulajdonos?

A Polgári Törvénykönyv kimondja, hogy „A tulajdonost megilleti különösen a birtoklás, a használat, a hasznosítás, a hasznok szedésének és a rendelkezés joga.”

A tulajdonos jogosult arra, hogy

  • saját maga használja,
  • hasznosítsa a tulajdonát,
  • a dolog birtokát, használatát vagy a hasznok szedésének jogát másnak átengedje.

Jogosult továbbá a dolgot megterhelni, biztosítékul adni. Ez történik például jelzálogjog bejegyzés esetén is.

Jogosult a tulajdonjogot másra átruházni, így például azt eladni, vagy elajándékozni.

Mit jelent, ha egy ingatlanra elidegenítési és terhelési tilalom van bejegyezve?
Az ingatlanra bejegyzett elidegenítési és terhelési tilalommal leggyakrabban pénzintézettel kötött kölcsönszerződéssel kapcsolatban találkozhatunk. E tilalom olyan korlátozás, amely az ingatlan tulajdonosának az ingatlannal való rendelkezési jogát korlátozza. Hogyan jöhet létre elidegenítési és terhelési tilalom, és milyen hatása van?

Mire jogosult a haszonélvező?

A haszonélvező jogosult

  • a birtoklásra,
  • használatra,
  • hasznosításra és a
  • hasznok szedésére.

Nem jogosult viszont az ingatlan feletti rendelkezésre, vagyis ő nem terhelheti meg a dolgot, nem ruházhatja át a tulajdonjogot másra.

Ki az úr a háznál, vagyis kinek erősebbek a jogai?

Láthatjuk, hogy mind a tulajdonjognál, mind a haszonélvezeti jognál fel van sorolva részjogosítványként a birtoklás, használat, hasznosítás és hasznok szedésének joga. De akkor mégis ki jogosult ezekre: a tulajdonos vagy a haszonélvező?

A tulajdonos keze igencsak meg van kötve, ha a tulajdonában lévő ingatlanon haszonélvezeti jog áll fenn.

„A haszonélvezeti jog fennállása alatt a tulajdonos a birtoklás, a használat és a hasznok szedésének jogát annyiban gyakorolhatja, amennyiben a haszonélvező e jogokkal nem él.”

A haszonélvező eldöntheti, hogy saját maga akarja az ingatlant használni, hasznosítani, vagy esetleg ezt másnak átengedi.

Négy dolog, amit jó ha tudunk az ikerházakról
A közös tulajdonú lakás egyik különleges formája az ikerház, illetve a sorház, amikor azonos helyrajzi számon nyilvántartott telken és épületben kettő vagy több lakás található. Az ikerház fogalmát nem szabályozza külön a jog, arra elsősorban a közös tulajdon szabályai irányadóak. Mit érdemes tudni az ikerházak jogi helyzetéről? Szakértőnk rávilágít a legfontosabb tudnivalókra!

A tulajdonos érdekeit is védi a törvény

Ha a haszonélvező nem maga akarja használni az ingatlant, a tulajdonos érdekeit is védi a törvény, ugyanis korlátozza a haszonélvező jogát az alábbi módon:

„Ellenérték fejében a haszonélvezeti jog gyakorlását a haszonélvező akkor engedheti át, ha a tulajdonos – azonos feltételek mellett – a dolog használatára, hasznosítására vagy a dolog hasznainak szedésére nem tart igényt.”

Ez azonban nem azt jelenti, hogy ha a haszonélvező bérbe akarja adni a lakást, amiért mondjuk havonta 150 ezer forint bérleti díjat kér, akkor a tulajdonos akár ingyen, akár ennél olcsóbban használhatná az ingatlant. Ebben az esetben a tulajdonos azonos feltételek mellett válik elsődlegesen jogosulttá a lakás használatára. Ha tehát ő is hajlandó ennyit fizetni azért, hogy ott lakjon, akkor a haszonélvező nem adhatja azt bérbe másnak. Ha a tulajdonos nem akar élni az elsőbbségi jogával, akkor a haszonélvező jogosult azt másnak bérbe adni.

Ez a korlátozás, vagyis, hogy a haszonélvező kivel köthet szerződést, csak akkor áll fenn, ha az nem ingyenes. A haszonélvező arról szabadon dönthet, hogy maga helyett valaki más lakjon az ingatlanban, ha ezért nem kér cserébe semmit.

Láthatjuk, hogy a haszonélvezeti jog egy igen erős jog, ami még a tulajdonjogot is jelentősen korlátozza. Ez a korlátozás persze nem tart az örökkévalóságig, hiszen a haszonélvezeti jog csak korlátozott ideig állhat fenn.

A cikk szerzője:

Dr. Kocsis Ildikó,

ügyvéd.

A cikk eredeti formában az Érthető Jog blogon jelent meg

A fenti tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.

Utólag mit lehet tenni, ha túl olcsón adtam el az ingatlant?
Előfordulhat, hogy valaki a valós forgalmi értékénél jelentősen alacsonyabb áron adta el ingatlanát vagy egyéb vagyontárgyát, és ez csak utóbb derül ki számára. Felmerül, hogy ebben az esetben van-e bármilyen lehetősége az eladónak a szerződés érvénytelenítésére vagy a vételár különbözet követelésére?

Feliratkozom a(z) Jogi kisokos téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek