Kell-e áfát fizetni a kártérítés után?

2019. június 15. szombat - 07:30 / piacesprofit.hu
  •    

A kártérítés kifizetése után nem kell áfá-t fizetni. Gyakorlati problémát okoz azonban, hogy a kártérítés fogalmát az áfa törvény nem határozza meg.

Az Európai Unió Bírósága közelmúltban meghozott ítélete új irányt jelöl ki a kártérítés áfa szempontú, évek óta alkalmazott értelmezésében a hűségidős konstrukciókra vonatkozóan.jog_pixabay

A kártérítés kifizetése után nem kell áfát fizetni. Gyakorlati problémát okoz azonban, hogy a kártérítés fogalmát az áfa törvény nem határozza meg. Ebben az Európai Unió Bíróságának esetjoga, valamint a döntésekben megfogalmazott szempontok, rendezőelvek adnak támpontot, így részletes vizsgálatot igényel, hogy áfa szempontból mely kifizetések tekinthetők kártérítésnek. Ebből a szempontból annak sincs jelentősége, hogy egy ügyletet a résztvevők hogyan minősítenek a szerződésükben.

Az Uniós Bíróság eddig kialakított, és a magyar adóhatóság által is követett gyakorlata alapján egy kifizetést alapvetően akkor lehet kártérítésnek tekinteni, ha megfelel két feltételnek: hátrányos jogkövetkezményt állapít meg a szerződésszegő fél számára, és nem valamilyen szolgáltatásnyújtás, vagy termékértékesítés ellentételezéseként adják.

E kimunkált gyakorlatot helyezi új megvilágításba a Bíróság friss ítélete a MEO portugál távközlési társaság ügyében.

E döntés értelmében ugyanis nem lehet kártérítésként kezelni azt az összeget,

Úton az áfarendszer igazságossága felé
Nemrégiben, egy Európai Bírósági ítélet nyomán újabb, fontos lépést tettünk egy igazságosabb áfarendszer megteremtése felé, különösen a fiktívnek minősített ügyletek kapcsán – hívta fel a figyelmet dr. Gondi Anilla, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda munkatársa.

amit a felek előzetesen, a szerződés hűségidő lejárta előtti megszüntetése esetére kötöttek ki. Ez egyébként csak akkor van így, ha ez a kikötött érték megegyezik azzal az összeggel, ami a szolgáltatásért a hűségidő végéig járt volna.

Az ítélet különösen jelentős a kártérítés szankcionáló jellegének megítélésében. Ugyanis azt mondja ki, hogy ha gazdasági tartalma alapján a kikötött összegnek az a célja, hogy a társaság ugyanahhoz a bevételhez jusson, mintha a szerződés nem szűnt volna meg az eredetileg kikötött dátum előtt, akkor ez az összeg az ügylet ellenértékének minősül, még akkor is, ha egyébként azt a szerződésszegés megakadályozása miatt kötötték ki” – mondta el Fábián Dorottya, a Deloitte adóosztályának szenior menedzsere.

A szerződések megkötése esetén érdemes tehát kiemelt jelentőséget fordítani a megszüntetés esetére fizetendő díjak pontos meghatározására. „A Bíróság friss döntése értelmében ugyanis akár a fizetendő kompenzáció mértékén, illetve meghatározásán is múlhat annak áfa szempontú minősítése. Hogy egy példát említsünk: egyáltalán nem mindegy, hogy a kártérítés címén fizetendő összeg meghatározása átalány alapon, vagy az eredetileg járó ellenérték összegéből számítottan történik-e” – hangsúlyozta dr. Ablonczy Zsuzsanna, a Deloitte adóosztályának szenior tanácsadója.

Érdemes tehát fokozottan vizsgálni a szerződések megszüntetése esetére kikötött, szankciós jellegű kifizetések megállapításának módját, hiszen a nem megfelelő áfakezelés adókockázatot vonhat maga után.

Feliratkozom a(z) Adózás téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor