Másképp kell számolni a GYED-et: mutatjuk hogyan

2015. szeptember 01. kedd - 08:08 / piacesprofit.hu
  •    

2015. július 1-től a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény több szakaszában módosult. Pontosításra került a közös háztartás, a jövedelem és a szerződés szerinti havi jövedelem fogalmai is, de ezen kívül változott a foglalkozási betegség és a nem üzemi baleset fogalmának meghatározása – figyelmeztet az UCMS Group Magyarország.

Kép: Pixabay

2015. július 1-től a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény több szakaszában módosult. Együttműködő partnerünk, a UCMS Group Magyarország segítségével végigvesszük a legfontosabb változásokat.

Átalakult a csecsemőgondozási díj és gyermekgondozási díj megállapítása: eszerint kettő vagy több gyermek esetén, amennyiben az újabb gyermek gyermekgondozási díj vagy gyermekgondozási segély folyósítása, vagy a folyósítás megszűnését követő egy éven belül születik, az újabb gyermek jogán megállapított csecsemőgondozási díjat hasonlítani kell az újabb gyermek születését megelőzően utolsóként született gyermek jogán megállapított csecsemőgondozási díjhoz, s amelyik naptári napi alapja magasabb, annak alapján kell az ellátást megállapítani.

Ez a rendelkezés csak akkor alkalmazható, ha az újabb gyermek születését megelőzően utolsóként született gyermek jogán megállapított csecsemőgondozási díj alapját a jogosultság kezdő napján fennálló jogviszonyban elért jövedelem figyelembe vételével állapították meg. Tehát, ha az igénylő a két összehasonlítandó ellátás megállapítása között foglalkoztatót váltott, ez a szabály nem alkalmazható.

A gyermekgondozási díj megállapításakor hasonlóan az előbb leírtakhoz, amennyiben az újabb gyermek gyermekgondozási díj vagy gyermekgondozási segély folyósítása, vagy a folyósítás megszűnését követő egy éven belül születik, az újabb gyermek jogán számított gyermekgondozási díjat hasonlítani kell az újabb gyermek születését megelőzően utolsóként született gyermek jogán megállapított csecsemőgondozási díjhoz, s amelyik naptári napi alapja magasabb, annak alapján kell az ellátást megállapítani.

Mikor kell tudnia a főnöknek, hogy jön a baba?
Jogi értelemben sokáig nem kell beszélnünk a terhességről a munkaadónknak, a szakértők szerint azonban érdemes már korán bejelentenünk, ezzel is jelezve az együttműködési szándékunkat.

A gyermekgondozási díj esetében is ez a rendelkezés csak akkor alkalmazható, ha az újabb gyermek születését megelőzően utolsóként született gyermek jogán megállapított csecsemőgondozási díj alapja a jogosultság kezdő napján fennálló jogviszonyban elért jövedelem figyelembe vételével került megállapításra.

A gyermekgondozási díj összegének számítása is változott. Az eddig hatályos szabályokkal egyezően, amennyiben a biztosított a gyermekgondozási díjra való jogosultság kezdő napját megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafele számítva rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel, akkor az ellátást e 180 napi jövedelem alapján kell megállapítani, ha a biztosítási idő folyamatos. Ha nincs 180 napi jövedelme, de a megadott időszakban rendelkezik az igénylő 120 napi jövedelemmel, akkor e 120 napi jövedelem alapján kell megállapítani az ellátást, ha nincs 120 napi jövedelme sem, akkor a – legalább 30 napnyi – tényleges, ennek hiányában pedig a szerződés szerinti jövedelme alapján. Ezt a szabályt csak abban az esetben lehet alkalmazni, ha a biztosított a jogosultságot megelőzően rendelkezik legalább 180 napi biztosításban töltött idővel.

A jogszabály a következő ponton változott: amennyiben a fent leírtak szerint nem állapítható meg az ellátás összege, a gyermekgondozási díj naptári napi alapját a minimálbér kétszeresének harmincad része figyelembe vételével kell megállapítani. (Eddig a minimálbért kellett alapul venni.) Ha az igénylő naptári napi jövedelme nem éri el a minimálbér kétszeresének harmincad részét, akkor a tényleges jövedelme, annak hiányában pedig a szerződés szerinti jövedelme alapján kell kiszámítani az ellátást.

Nyugdíj: így lehet kiegészíteni a szolgálati időt
Az öregségi nyugdíj már húsz év szolgálati idővel elnyerhető, tizenöt év szolgálati idő résznyugdíj megállapítását teszi lehetővé. Nem szükséges szolgálati idő a baleseti nyugellátáshoz. Szükség lehet azonban arra, hogy az ellátásra való jogosultságot el nem érő szolgálati időt kiegészítsük, meghosszabbítsuk, illetve a nyugdíj összegének növelése érdekében további szolgálati időről gondoskodjunk.

Feliratkozom a(z) Jogi kisokos téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek