Így változnak a munkát terhelő adók jövőre!

2013. november 12. kedd - 12:01 / piacesprofit.hu
  •    

Az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslatban az élőmunkát terhelő adót és járulékot érintő módosítások is vannak, a legfontosabb változásokat a PwC foglalta össze.

Sok, viszonylag kis módosítás rejlik az adótörvényekben – Kép: SXC

Abban az esetben, ha egy anya-illetve társvállalat jövedelmet (pl.: ajándékrészvényt) juttat egy leány- illetve másik társvállalatnál dolgozó magánszemélynek (munkaválla-lónak, kiküldöttnek), a fogadó társaság kifizetőként lesz köteles eljárni az ilyen juttatásokkal kapcsolatban, amennyiben az adó megállapításához szükséges adatokkal rendelkezik. A törvény jelenleg lehetőségként ajánlja fel a magyar cégeknek a kifizetőként való eljárást – olvasható a PWC Magyarország hírlevelében.

(Bizonyos esetekben az illetékfizetési szabályok is módosulnak! Ne fizessen rá!)

A jelenlegi szabályozások szerint a harmadik országbeli kiküldöttek akkor mentesülnek a járulékfizetési kötelezettség alól, ha a magyar-országi munkavégzésük időtartama nem haladja meg a két évet. A javaslat a 2 évnél hosszabb kiküldetések esetén is mentességet biztosítana az egyéni járulékterhek megfizetése alól abban az esetben, ha a kiküldetés 2 éven túli meg-hosszabbítására előre nem kalkulálható okból kerül sor. A hosszabbítást keletkeztető körülmény 1 év után kell, hogy bekövetkezzen, melyet a kiküldöttnek a körülmény keletkezésétől számított 8 napon belül kell bejelentenie adóhatóság felé. A javaslat a 2 éves mentességi időszak számításával kapcsolatosan külön rendelkezik a 2013. január elseje előtt megkezdett kiküldetésekre vonatkozóan, miszerint náluk a 2 évet 2013. január 1-jétől kell számítani azzal, hogy leghamarabb 2015. január 1-jével keletkezik járulékfizetési kötelezettségük Magyarországon.

Így változik az adórendszer jövőre!

Cafeteria 2014: mire számíthatunk?
Hamarosan a parlament elé kerül a 2014. évi adócsomag. Vajon mi várható a béren kívüli juttatások terén? Szakértőnk, P. Király Ágnes erre keresi a választ legfrissebb cikkében.

Módosulnak a külföldi pénznemben megszerzett jövedelmek át-váltási szabályai is. Általánosságban kijelenthető, hogy az alkalmazandó árfolyamokat az adó megállapítási kötelezettség gyakoriságához kötik. Ha az adót havonta/negyedévente/évente kell megállapítani, a jövedelem-szerzés hónapját megelőző hó-nap/negyedév utolsó hónap/az adóév utolsó hónap 15. napján érvényes MNB árfolyam lesz alkalmazandó.

Az elismert munkavállalói értékpapír-juttatási programoknál megszűnik a hatósági nyilvántartásba vételi kötelezettség. A kedvező adózású juttatási rendszer feltételeit illetően új kitételként kerül megfogalmazásra, hogy a juttatás nem szolgálhat az egyéni munkateljesítmény elismerésére.

2014. január 1-jétől a külföldi személyek által adott üzletpolitikai célú juttatás is kezelhető adómentesként bizonyos feltételek teljesülése esetén.

A törvényjavaslat alapján a családokat érintő adóalap kedvezmény igénybe nem vett összegét a jövő évtől érvényesíteni lehet a nyugdíj- és az egészségbiztosítási járulékkal szemben is.

A munkaviszony megszűnése után, annak alapján juttatott jövedelmeket 2014-től szociális hozzájárulási adó terheli.

Apró változások az áfa körül – érdemes figyelni a részletekre!
Sok minden változik majd jövőre az adózásban a Parlamentnek benyújtott adótörvények szerint. Az átalakulások az áfával kapcsolatos nem épp egyszerű szabályozást is érintik.

Az egyes meghatározott-, illetve béren kívüli juttatásként, valamint adómentes juttatásként adható utalványok köréből kizárásra kerülnek azok, amelyeknél a visszaváltás lehetősége biztosított.

A munkáltató részére lehetőséget teremt a javaslat arra, hogy adómentesen hozzájáruljon a munkavállaló már fennálló lakáscélú hitelének törlesztéséhez. Továbbá a pénzügyi intézmények által elengedett azon kölcsönösszegek is adómentes juttatássá válnak, melyeket nem biztosítottak ingatlanfedezettel, illetve nem kell kamatkedvezményből jövedelmet számolni azon köl-sönöknél, amelyek folyósítása a fizetésképtelen magánszemélyek fizetőképességének helyreállítását, megőrzését célozza.

A javaslat megszünteti a 14 százalékos egészségügyi hozzájárulás költségként való elszámolásának lehetőségét az ingatlan-bérbeadásnál.

A javaslatban foglaltak szerint az egészségügyi szolgáltatás járulék mértéke az idei havi 6.660 forintról jövőre 6.810 forintra emelkedik.

Feliratkozom a(z) Adózás téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek