Időzített bombák ketyegnek a vállalatoknál

2016. április 01. péntek - 08:08 / piacesprofit.hu
  •    

A kapcsolt vállalkozásokra számos jogszabály tartalmaz előírásokat, amelyek miatt számos buktatóval szembesülhetnek a cégek. Azt a néhány legfontosabb kockázati pontot mutatjuk be, amelyek a legmagasabb mulasztási bírság tétellel járhatnak és valóságos időzített bombaként ketyegnek a cégek könyvelésében.

A kapcsolt vállalkozások alapvetően egymástól nem független vállalkozások, esetükben olyan vállalkozásokról van szó, amelyek irányítása döntően egy kézben van, vagy közeli hozzátartozók által történik.  Érdemes körültekintően és alaposan utánajárni a kapcsolt vállalkozásokat érintő feladatoknak, mert számos ponton büntethet az Adóhatóság egy-egy teljesíteni elmulasztott kötelezettség miatt – hívta fel a figyelmet szakértői cikkében együttműködő partnerünk az Adó Online.

A kapcsolt vállalkozásokat érintő kockázatokat három nagy csoportba sorolhatjuk:

  • bejelentési kötelezettségek,
  • szokásos piaci ár elvének betartásához kapcsolódó előírások,
  • transzferár nyilvántartás készítési kötelezettség.
bombák a transzferárban

Kép: Pixabay

Az első csoportba a bejelentési kötelezettségek tartoznak, melyekhez szoros határidők tartoznak. A bejelentési kötelezettségek határidőn túli teljesítése, vagy elmulasztása bejelentésenként 500.000 Ft-ig terjedő mulasztási bírsággal sújtható az adózás rendjéről szóló törvény alapján.

Kapcsolt vállalkozás bejelentése

Az adózónak az adókötelezettséget érintő változás szabályai szerint kell bejelentenie az állami adóhatósághoz a kapcsolt vállalkozásnak minősülő másik személy nevét (elnevezését), székhelyét (telephelyét) és adóazonosító számát az első szerződéskötésüket követő 15 napon belül

Kapcsolt vállalkozás kijelentése

Az adózónak az adókötelezettséget érintő változás szabályai szerint kell bejelentenie az állami adóhatósághoz a kapcsolt vállalkozásnak minősülő másik személy nevét (elnevezését), székhelyét (telephelyét) és adóazonosító számát a kapcsolt vállalkozási viszony megszűnését a megszűnést követő 15 napon belül.

Több ezer magyar cég kerülhet bajba Romániában
Csaknem 10 ezer magyar-román vegyesvállalatot büntethet meg a román adóhatóság az OECD új Transzferár Irányelve alapján, amennyiben elmulasztják benyújtani a transzferár dokumentációjukat a hatóság felé, mutat rá a nemzetközi adótanácsadó és könyvvizsgáló Baker Tilly Hungária.

Készpénzszolgáltatás bejelentése

A készpénzfizetés napjától számított 15 napon belül az állami adóhatósághoz a vevőnek, a szolgáltatás igénybe vevőjének – a vállalkozási tevékenységet nem folytató magánszemélyek kivételével – be kell jelentenie a kapcsolt vállalkozások között létrejött, egymillió forintot meghaladó értékben teljesített készpénzszolgáltatást.

A második csoportba a kapcsolt vállalkozások között megvalósult, illetve megvalósuló ügyletekre, tranzakciókra vonatkozó előírások tartoznak.

Szokásos piaci ár elve a társasági adóban

Amennyiben a kapcsolt vállalkozások egymás közötti szerződésükben, megállapodásukban magasabb vagy alacsonyabb ellenértéket alkalmaznak annál, mint amilyen ellenértéket független felek összehasonlítható körülmények esetén egymás között érvényesítenek vagy érvényesítenének (szokásos piaci ár), akkor a szokásos piaci ár és az alkalmazott ellenérték alapján számított különbözetnek megfelelő összeggel az adózónak – az e törvényben előírt más, az adózás előtti eredményt növelő vagy csökkentő jogcímektől függetlenül – az adózás előtti eredményét módosítania szükséges.

Ha az adóhatóság állapítja meg, hogy egy társaságnál a kapcsolt vállalkozásától származó árbevétele szokásos piaci ár alatti, vagy kapcsolt vállalkozásának fizetett díj, költség, ráfordítás szokásos piaci ár feletti, akkor ez a vizsgált társaságnál társasági adóhiányt okozhat, melyet be kell fizetni, késedelmi kamattal növelt összegben. Emellett az adóhiány 50%-áig terjedő adóbírság is kiszabható a jogszabályi előírások megsértésének következményeként.

Szokásos piaci ár elve az általános forgalmi adónál

Az Áfa törvény  előírása szerint, az adó alapját pénzben kifejezve, a termék, szolgáltatás szokásos piaci árán kell megállapítani. Kapcsolt vállalkozások között gyakran előfordulnak ún. ingyenes ügyletek, például ellenérték nélkül nyújtanak egymásnak székhelyszolgáltatást, könyvelési szolgáltatás, gépjármű használatot, stb. Ilyen esetekben amellett, hogy az előző pont szerint a felek társasági adóalapját módosíthatja az Adóhatóság, megállapításra kerülhet az is, hogy a feleknek számlát kellett volna kiállítani az ügyletről, és a térítés nélkül nyújtott szolgáltatás miatt még általános forgalmi adót is kellett volna a nyújtó félnek bevallani és megfizetni. Az adójogi következmények hasonlóak lehetnek, mint az előző pontban leírtak (adóhiány, késedelmi pótlék, adóbírság).

Iparűzési adó kiszámítása a kapcsolt vállalkozásoknál

A helyi adókról szóló törvény szerint a kapcsolt vállalkozásoknak meghatározott feltételek teljesülése esetén közösen kell megállapítani az iparűzési adó alapjukat. Azokra a magyar kapcsolt vállalkozásokra vonatkozik az összeszámítási szabály, amelyek esetében az eladott áruk beszerzési értékének és a közvetített szolgáltatás értékének együttes összege az adóalany nettó árbevételének 50%-át meghaladja. Amennyiben a felek nem tartják be az előírásokat, akkor várhatóan nem a megfelelő összegű iparűzési adót vallják be, mely szintén adóhiányt, adóbírságot okozhat és késedelmi pótlékkal járhat. (A helyi adókról részletesebben itt olvashat!)

Reklámadó kiszámítása a kapcsolt vállalkozásoknál

A reklámadóról szóló törvény alapján a kapcsolt vállalkozásnak minősülő adóalanyok adóját úgy kell megállapítani, hogy az egymással kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adóalanyok adóalapját össze kell adni, és az eredmény alapulvételével az 5. § szerinti adómértékkel kiszámított összeget az egyes adóalanyok között olyan arányban kell megosztani, mint amilyen arányt az adóalany adóalapja az egymással kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adóalanyok által elért összes adóalapban képvisel. Az adókockázatok hasonlóak lehetnek, mint az előző pontban foglaltaknál.

A harmadik kockázati csoportba pedig a legnagyobb mulasztási bírság tétellel járó feladat, a transzferár nyilvántartás készítési kötelezettség tartozik.

Mit lehet elrontani a transzferár-nyilvántartásban?
A transzferár-dokumentáció elkészítése előtt különösen időszerű átgondolni azokat a szempontokat, melyeket a nyilvántartás elkészítésekor fontos figyelembe venni, elkerülendő ezzel a mulasztási bírságot egy későbbi adóhatósági ellenőrzés során.

Mint a vállalkozási méret helytelen besorolása

Transzferár nyilvántartást a ugyanis legalább középvállalkozási méretet elérő társaságoknak szükséges készíteniük a kapcsolt vállalkozásokkal megvalósult ügyleteikre vonatkozóan. A vállalkozási méret besorolást a megfelelő mutatószámok alapján (létszám, árbevétel, mérlegfőösszeg) úgy kell elvégezni, hogy a kapcsolódó és a partnervállalkozásokat is össze kell számítani a vizsgált társaság mutatószámaival.

Gyakori, hogy a vállalatok helytelenül sorolják be magukat, és ezért nem készítenek transzferár nyilvántartást, melynek hiánya kapcsolt tranzakciónként 2 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható. Mindamellett a vállalati méret besoroláshoz számos társasági adókedvezmény és pályázati lehetőség is kapcsolódik, melyet nem minden esetben vesznek emiatt igénybe a társaságok.

Transzferár nyilvántartások hiányos vezetése

Amennyiben az adózó készített transzferár nyilvántartásokat, de azok valamilyen szempontból hiányosak, vagy a jogszabályokban előírtaktól eltérően vezetik azokat, akkor szintén az előző bekezdésben foglaltak lépnek érvénybe, azaz ilyen esetben is 2 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható az adózó. A transzferár nyilvántartások vezetéséhez a 22/2009. PM rendelet nyújt iránymutatást, tartalmazza a nyilvántartáshoz kapcsolódó fő szempontokat és a kötelező tartalmi elemeket.

A cikk teljes terjedelemben itt olvasható!

Jóhiszemű cégek is áldozattá válhatnak
Bár a nemzetközi nagyvállalatok adóelkerülési gyakorlatának vetne véget az OECD akcióterve, a jóhiszeműen adózó vállalkozások, köztük magyar cégek is az adóelkerülés elleni küzdelem áldozataivá válhatnak. A Nemzetközi Kereskedelmi Kamara szerint ugyanis a tervezett intézkedések túl bonyolulttá tehetik a nemzetközi adórendszert és akár kettős adóztatást eredményezhetnek, amellyel a nemzetközi kereskedelmet és ezzel együtt a gazdasági növekedést is veszélyeztetik.